Dózsa- és Rákóczi-megemlékezés

Tegnap a Szatmár Megyei Múzeumban tartották meg a „Társadalmi megmozdulások a Felső-Tiszavidéken a Dózsa György-féle parasztfelkeléstől a jobbágyfelszabadulásig” című tanácskozást.

A résztvevőket Muzsnay Árpád, a rendezvény főszervezője köszöntötte, aki arról is említést tett, hogy az 1989-es változások után rendezett történelmi megemlékezések közül Az élő Rákóczi-megemlékezés volt az, ami koszorúzási ünnepségekkel indult, majd kiállításokkal és tanácskozásokkal bővült ki. Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója elmondta, hogy a Szatmár Megyei Múzeum feladatához híven igyekszik támogatni azokat a rendezvényeket, amelyek helyi vagy szélesebb körű történelmi események népszerűsítésével foglalkoznak. Nem csak házigazdaként fogadják az ilyen jellegű rendezvényeket szervező szakmai és civil szervezeteket, hanem ezeket szakmai vonalon is segítik. Kereskényi Gábor parlamenti képviselő is üdvözölte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy egyre több kérdés fogalmazódik meg benne Dózsa György kapcsán. Dózsa parasztjai az öntudatra ébredés szakaszába jutottak el. Nagyon sok nyitott kérdés van, többek között az, hogy van-e okozati összefüggés a Dózsa György-féle parasztfelkelés és a mohácsi vész között? Erre és hasonló kérdésekre a történészek bizonyára válaszolni fognak a tanácskozás során.

A tanácskozás célja

A tanácskozás egyik feladata a korosztályok közötti kapcsolat erősítése. Ezen a tanácskozáson a nemzetrészeknek a történészei tanácskoznak egy, a nemzetet érintő kérdésben. Egyre több olyan tanácskozás van az utóbbi időben, amikor szakemberek úgy tárgyalnak meg bizonyos dolgokat, hogy nem Magyarország, nem Románia, nem Erdély és nem Kárpátalja szervez konferenciát, hanem a magyar nemzet újraegyesül. Sokan visszaemlékeznek azokra az időszakokra, amikor ez nem volt természetes, amikor a nemzetrészek sem kulturális, sem tudományos, sem gazdasági szinten nem tudtak együttműködni. Európa arról szól, hogy a magyar nemzet minden szempontból elindult és konkrét, kielemezhető lépéseket tesz a nemzetegyesítés útján. Ez a tanácskozás is egy hasonló lépés. Van magyar jövő a Kárpát-medencében, mi ennek a jövőnek a munkásai kell legyünk.

Előadások

A továbbiakban „Társadalmi megmozdulások a Felső-Tiszavidéken a Dózsa György-féle parasztfelkeléstől a jobbágyfelszabadulásig” címmel előadások következtek. Tizenhárom magyarországi, romániai és kárpátaljai történész beszélt olyan témákról, amelyek meghatározták a térség történelmének alakulását. A délutáni előadások szünetében Bene János, a Nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója nyitotta meg a Derkovits Gyula Dózsa-sorozatából álló kiállítást. Az előadások iránt lanyha volt az érdeklődés, alig néhány olyan hallgató ült a teremben, aki nem hivatalos minőségben volt jelen a tanácskozáson. Ma 11 órától, a majtényi síkon lesz Az élő Rákóczi-megemlékezés — az idén 25. alkalommal.

Elek György