×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
15 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Olvasó hangja

Édesanyám is volt nékem

2015.05.05 - 14:02
Megosztás:
Édesanyám is volt nékem

Tavasz van, az év legszebb hónapja a május. A természet újraéled, virágba borul az egész nagyvilág. Ilyenkor keresünk valakit, aki szívünkbe van elrejtve örökre. Szívünk minden dobbanása kéri, követeli, hogy tiszteljük és szeressük, amíg élünk. Ez az asszony az „anyánk”! Az enyém, a tied, az övé, a mienk!

Egy anya szívében van bánat, keserűség, féltés, harag —

de mindenekfelett sok-sok szeretet. Nincs szeretőbb szív a világon, mint egy anyai szív. Egy anya kötelességének érzi, hogy szüntelenül feláldozza magát, elsősorban gyermekeiért és a családért, nagy szavak nélkül, kétkedés nélkül, a homályban. Szája nem mondja, csak az élete, a szíve csöndben suttogja: „Ameddig veletek vagyok, szenvedek helyettetek is!”

Senki sem tapasztaltabb, ha gyermekéről van szó, mint egy anya. Ő átlát a legsűrűbb fátylakon is, senkinek sem dicsekedhetsz sikereiddel, igazi örömmel, senkinek sem panaszkodhatsz szívet szaggató, fájó könnyekkel, csakis egyedül Édesanyádnak. Ő megért mindenben, tiszta szerető szívvel. Ő a legnagyobb vigasztaló. Minden anyaszív rózsát tud varázsolni a tövisből is.

Ha fáj a lelkünk, ha nincs senki, akitől szeretetet kapjunk, csak az Ő karjai között találunk igazi vigaszra. Egy kínai közmondás szerint: „Az anyád, a te második istened!”

Olvastam, egy afrikai törzsnél az a szokás, hogy mikor az anya elöregszik és dolgozni többé nem tud, a legnagyobb fiú ölébe veszi és kiviszi a sivatagba, hogy vadállatok martaléka legyen.

Mikor egy ilyen fiú viszi az anyát a sivatagon keresztül, az anya az útra zöld leveleket hullat le. Kérdi a fiú: miért szórod tele az utat zöld levelekkel? Azért, feleli a halálra ítélt anyai szív, hogy ha visszatérsz, el ne téveszd az utat, hogy hazatalálj. Minden érzés meghalhat, minden szeretet elkophat, de az anyai érzések, az anyai szeretet még a halálban sem halkul el.

Mikor nincs már velünk, köztünk, akkor érezzük, hogy milyen nagy volt ő, milyen nagy volt az ő féltő, önzetlen szeretete. Hiányzik, hogy kimondjuk azt az édesen csengő szót: „Édesanyám”, aminek olyan nagy a varázsa, amihez hasonló nincs az életben sehol, soha többé. Ezt a szót sohase töröljük ki szívünkből, küldjünk forró hálaimát értük, a távoli hazába. Köszönjük meg Istennek, hogy őt adta nekünk, őt adta őrangyalként, hogy vigyázzon minden lépésünkre, őszinte, igaz anyai szeretettel.

Drága jó Anyácskám, rád gondol a lelkem.

Ha egyedül vagyok, nincs, ki vigasztaljon engem.

Milyen jó volna karjaidba megsimulni.

Az élet nehézségét szereteteddel öntözni.

Ha éjjel a magány szomorúsága fojtogat,

Oh, milyen jó volna csókoddal betakarni arcomat.

Oda túlról is integetsz a mennyországból?

Oly biztos a kezed, ugye megoltalmazol?

Ugye jó anyám, oda föntről is reám mindig vigyázol?

 

Tisztelettel,

Hauler Gyöngyi nyugdíjas