Égen, földön, vízen és víz alatt csempésztek

A cigarettacsempészés nem veszélytelen vállalkozás, és jól hoz a konyhára: tavaly több mint 8,6 millió euró értékű cigarettát foglaltak le a határrendészek, de ennél jóval több került a feketepiacra.

Virágzik a cigarettacsempészés, már évtizedek óta, és nagy valószínűséggel nem az idei év lesz a vízválasztó, amikor a kis és nagy „halak” felhagynak a nem épp veszélytelen, de a konyhára egyeseknek ugyancsak jól hozó tevékenységgel — annál is inkább, mert a dohánytermékekre kivetett luxusadók miatt folyamatosan nő a legálisan és a feketén árusított cigaretta közötti, eddig sem kicsi árkülönbség, s így értelemszerűen a cigarettacsempészés is egyre nagyobb méreteket ölt, a hatóságok intézkedései ellenére.

A Román Határrendészet tegnap tette közzé a kimondottan cigarettacsempészésre vonatkozó évértékelőjét, amelyből kiderül, hogy tavaly november végéig országszerte 4 670 000 csomag, több mint 8,6 millió eurót érő cigarettát, 175,2 kg vágott dohányt, valamint 1223 kg vízipipadohányt foglaltak le (tetten ért csempészeknél, valamint a zöldhatár mentén kialakított „lerakatokban”), és 17 csempészbandát számoltak fel, 157 illegális tevékenységet folytató személyt állítva törvény elé. S bár valóban hatalmas mennyiségű dohányipari termékekről van szó, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a határrendészek minden szemfülessége ellenére ennél jóval nagyobb mennyiséget sikerül is becsempészni az országba, és a feketepiacon értékesíteni — a csempészek ultramodern felszerelése a legtöbbször alaposan lekörözi a hivatalos szervek gépparkját és technikai felszereltségét.

Az összesítés azt is kiemeli, hogy a „legforgalmasabb” csempészútvonalak az északi határszakaszon (Suceava, Máramaros és Szatmár megye területén) vannak, ahol bár szinte naponta elkapnak egy-egy csempészt, a katonai alakulatokhoz hasonlóan felépített és működő, ukrajnai és romániai állampolgárok alkotta bűnszervezetek zökkenőmentesen termelik az utánpótlást — nem mellesleg a határrendészeknek egyre gyakrabban kell előkapniuk lőfegyverüket és figyelmeztető lövéseket leadniuk: tavaly a Máramarosszigeti Határrendészeti Felügyelőség dolgozói (ahová a szatmári határrendészek is tartoznak) 112 alkalommal voltak kénytelenek ezt a módszert alkalmazni a menekülő csempészek megállítása/feltartóztatása érdekében, ám nem minden esetben érték el a kívánt hatást.

Az összefoglalóból az is kiderül, hogy azok a csempészek, akik a határátkelőknél próbálkoznak, kevésbé fantáziadúsak: szinte kivétel nélkül régebbi típusú gépkocsik műszerfalát, üzemanyagtartályát, ajtóborításait, üléseit bélelik ki a cigarettacsomagokkal, nagyobb járművek (furgonok, kisteherautók) esetében pedig az úgynevezett „kupak módszert” alkalmazzák: a cigarettát legális szállítmánnyal bástyázzák körül (volt, amikor építkezési felszereléssel, volt, amikor deszkadarabokkal, sőt, arra is volt példa, hogy a lószállító utánfutó padlóját borító alom alá rejtették).

Jóval fantáziadúsabbak a zöldhatáron át szállítók, akik aztán tényleg égen (drónokkal, siklórepülőkkel vagy épp kisrepülőkkel), földön (szekérrel, szánkóval), vízen és víz alatt is csempésznek — különösen kedvelt a Tiszán való „átúsztatás”, legyen szó akár cigarettával felpakolt gumicsónakról, amit kompszerűen húznak át egyik partról (országból) a másikra, akár a folyót búvárruhában átszelő csempészekről, akik tavaly ősszel alternatív útvonalként „felfedezték” a Túrt is: a petei határrendészet járőregysége vette észre, hogy több, búvárruhába öltözött személy a folyócskán keresztül akar bejutni Románia területére, hatalmas mennyiségű, egymással összekötözött, a szokásos fekete fóliába burkolt, nagy méretű dobozokkal manőverezve. A határrendészeti felszólításra a férfiak a majd' 40 000 csomagból álló, félmillió lej értékű úsztatványt hátrahagyva megpróbáltak visszamenekülni az ukrán területre, több-kevesebb sikerrel.