Egriben kezdte, ma a Lokinál játszik

A negyedosztályos Egri Sasokban rúgta először a bőrt, majd a Szatmárnémeti Olimpia FC-vel korosztályos bajnokságokban érte el első sikereit, ma a Debreceni VSC 18 éven aluliak csapatában alapjátékos a jobbszélső középpályás.

Az álmok valóra válhatnak. Így foglalható össze Karikás Krisztián története, egy 17 éves egri srácé, aki már több mint egy éve futballozik a Debreceni VSC ificsapatában.

A jobbszélső középpályásként játszó labdarúgó 10–11 évesen kapta meg az első igazolást. Akkor szülőfaluja, az Egri Sasok színeiben rúgta a bőrt a negyedosztályos ificsapatban, nagybátyja, Karikás Attila volt az első edzője. Nem sokat időzött itt, a Szatmárnémeti Olimpia FC-hez került, ahol előbb Both Gábor, majd Ritli Zoltán és Csik Tibor volt edzője.

„Amióta az eszemet tudom, focizom – mondta lapunknak Krisztián. – Nagybátyámnak, de az Olimpia FC edzőinek is nagyon sokat köszönhetek, hiszen rengeteget segítettek” – tette hozzá. A szatmárnémeti klubnál érte el első sikereit is, gólkirályi címet is nyert, a junior C korosztályos bajnokságban pedig megyeközi selejtezőn lett első a csapattal.

Második nekifutásra

Krisztián tehetségére már 14 évesen felfigyeltek a Debreceni VSC szakemberei, és meghívták egy próbajátékra. „Megtörténhetett volna az átigazolás, viszont túl fiatal voltam, ezért a szüleim nem engedtek el. De 2011 júliusában visszakerültem a klubhoz. Körülbelül egy hónapos próbajáték után hoztak döntést az akkori 17 éven aluliak csapatának az edzői: Purguly Árpád, Bűcs Zsolt és az utánpótlás igazgatója, a felnőttcsapat egykori edzője, Herczeg András” – emlékezett vissza a fiatal labdarúgó, aki elsősorban a gyorsaságával győzte meg a debrecenieket.

Jelenleg a Loki U18-as csapatában játszik Fórián Zsolt edző, a DVSC egykori játékosának irányítása alatt. A korosztályos bajnokságban az 5. helyen állnak, hat pont a hátrányuk a Honvéd Magyar Futball Akadémia csapata mögött. „Fórián Zsoltot nagyon tisztelem mint edzőt és mint embert. Teljesen a topon van szakmailag és emberileg is. Nála tanultam meg kezelni a meccsen fellépő túlzott izgulást. Szerencsére egyre jobban megy mellette a játék” – folytatta Krisztián, aki a Lokival már nyert kispályás tornát, csoportelső lett a csapattal az utánpótlás-korú együtteseknek kiírt HLSZ Kupán, a DVSC iskolájának legénységével pedig országos negyedik lett diákolimpiászon.

A hajdúsági városba érve a Debreceni Sportkollégiumban kapott szállást Krisztián. „Itt kitűnő, sportolóhoz igazodó ellátás volt. Mindenki sportoló volt a kollégiumban. Nagyon jó hely volt, de sajnos bezártak. Azóta albérletben lakom az egyik csapattársammal” – mondta a labdarúgó, akinek a Manchester United a kedvenc csapata. „Szeretem az angol focit tetszik a játékstílus, főleg a Unitedé. De, itt Magyarországon, egyértelműen a Loki áll a legközelebb a szívemhez.”

„Köszönöm a szüleimnek”

Nyilván, profi labdarúgóként szeretné keresni a kenyerét, és ehhez az első lépéseket teheti meg a cívisvárosban. „A profivá váláshoz a körülmények adottak: nagyon jó edzésekkel, különböző edzéstervekkel, konditeremmel és szakmai stábbal. Most fogják átadni a Pallagon épülő új akadémiát, ahol több műfüves és füves pályát kapunk majd használatra, saját öltözővel és konditeremmel. A körülményeket nem lehet összehasonlítani azzal, ami otthon, Szatmárnémetiben volt.”

Szülei Egriben laknak, innen segítik fiukat, hogy megvalósíthassa álmát. „Nagyon hálás vagyok szüleimnek. Értük csinálom az egészet, mert már sok mindent kaptam tőlük. és valamit vissza is szeretnék adni. Minden hazai meccsemen jelen vannak. Édesapám olykor még a meccset is elemzi és elmondja a véleményét. Ha jól játszom, megdicsér, ha nem megy a játék, elmondja, hogy többet kell dolgoznom, hogy jobb legyen. Ebben teljesen igaza van!”

„Hiszem, hogy Jézusnak köszönhetem azt, hogy itt vagyok. Mindig imádkozom a meccs előtt és minden gólomat neki köszönöm meg. Egy kis faluból származom, és még nem is vagyok annyira nagy tehetség. Mindig is tudtam, hogy a kitartásom és Jézus segített oda, ahol most tartok. De nyilván a családom is rengeteget segített, akik nélkül most nem lehetnék itt. Két latin szó van tetoválva a bal csuklómra, ez magyarul azt jelenti, hogy »Köszönöm Jézus«. Persze, nekem is vannak álmaim, hogy majd egyszer egy neves angol vagy német csapatban focizzak, de az meg távoli cél, ahhoz még sokat kell dolgozni. De meglátjuk, hogy mi Jézus terve velem. Ha meg tudok majd élni a fociból, akkor az első fizetésemet teljes egészében szüleimnek adom, nekik köszönhetek mindent. Egy másik nagy vágyam, hogy a focin keresztül megtudják az emberek, hogy még egy egyszerű, falusi kisrácnak is segít Jézus, hogy elérje az álmait” – tette hozzá Krisztián.

Pesek Attila