Egy nagyon fontos kérdés: mi az élet értelme?
Ruff Tibor, a budapesti Szent Pál Akadémia tanára volt a vendégelőadója a Szatmárnémeti Hit Gyülekezete országos ifjúsági konferenciájának. Az oktató azon felismerés felé igyekezett terelni hallgatóságát, hogy mi is az emberi élet célja és értelme.
Az ország nagyon sok településéről gyűltek össze az érdeklődők — például Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Temesvár, Brassó, Nagyvárad, Nagybánya, Marosvásárhely, Szatmár — továbbá két nyíregyházi gyülekezet is képviseltette magát a szatmárnémeti Hit Gyülekezete által megrendezett országos ifjúsági találkozón. Az esemény helyszíne az egyik szatmárnémeti rendezvényterem volt, ahol a budapesti Szent Pál Akadémia tanára, Ruff Tibor hirdetett igét. Mint elmondta, az emberi élet értelmét feszegető kérdéseket az emberek többsége akkor teszi fel magának vagy környezetének, amikor nehéz élethelyzetbe kerül, tragédia árnyékolja be életét vagy nagy megrázkódtatást kell elszenvednie. Ám az ifjúsági találkozóra érkezettek jobb helyzetben voltak, mert Ruff Tibor azon igyekezett, hogy elmagyarázza az egybegyűlteknek, hogy mi az emberi lét célja és értelme. Egy biztos: a jelenlévők mindegyike megtudhatta, hogy az emberi lét értelme nem a szenvedés, nem a nélkülözés, nem a nyomorgás hanem nemes egyszerűséggel az öröm és a boldogság — azon egyszerű oknál fogva, hogy Isten a világot túláradó örömében teremtette, s ugyanúgy az embert is örömében alkotta.
A szenvedés nem Istentől van
Az igehirdetőnek nem volt könnyű dolga, ugyanis a 12–30 éves korosztály számára kellett elmagyaráznia, hogy mit jelent Isten szeretete és mérhetetlen kegyelme. Sőt azt is meg akarta értetni hallgatóságával, hogy miért kell bízni a Teremtőnk által tett ígéretekben bármi áron vagy bármilyen élethelyzet közepette. Ruff Tibor azért tartotta fontosnak e témát elmagyarázni az ifjaknak, mert ők ebben az életszakaszukban alapozzák meg keresztény, szakmai, valamint családi életüket. Tehát nem mindegy, milyen ismeretekkel rendelkeznek Istenről, intéseiről, parancsairól, milyen értékrendet fogad el helyesnek egy ifjú. Mint az előadó elmondta, Isten túláradó boldogságában megteremtette a világot, melyben mindenki boldog volt. S nagyon fontos szem előtt tartani azt, hogy egyszer újra így lesz, s ezért érdemes tenni a dolgunkat, megharcolni a saját harcainkat Isten értékrendje szerint. Azt tudjuk, hogy a jó és a rossz megütközik nap mint nap, s a fiatalok — s nem csak — azt látják, hogy gyakran a gonosz kerekedik felül. Aminek eredményeképp sokan hajlamosak visszasüllyedni abba az állapotba, hogy úgyis minden mindegy; nem lesz jobb a helyzet csak egyre rosszabb. Sokan elfelejtik azt, hogy az embert Isten egy boldog létezésre teremtette, s nem azért hozta létre a világot, hogy szenvedés legyen mindenki osztályrésze. De soha ne veszítse senki szem elől: nem Isten akarata, hogy problémával legyen tele a világ, ez az állapot a sátán lázadásának eredménye. Egy lényeges dolgot meg kell jegyezni és meg kell érteni: a bűn lényege az, hogy valakinek hosszabb vagy rövidebb ideig szenvedést okozunk. Nem úgy kell gondolkodni, hogy azért nem akarok elkövetni bűnöket, mert büntetést kapok Istentől, hanem azért nem akarok bűnöket elkövetni, mert nem kell a másé, mert nem akarok szenvedést okozni senkinek. Tehát a felnőttek s a hitben járók tudatosan kerülik a bűnt, mert az kárt, fájdalmat, sebeket okoz másoknak is, és az elkövetőnek is.
Odaszánni magunkat
Amikor bűnt követünk el, a szereteten csorba esik. Ezért kell a szívben elhatározni, hogy nem sokasítom a szenvedést, hanem a jóságot és a szeretetet gyakorlom. Mert amint szeretnétek, hogy tegyenek veletek az emberek, azt tegyétek másokkal. Persze nem tudunk tökéletesek lenni, de oda tudja szánni bárki magát arra, hogy boldogítsa embereket. Miért is? Azért, mert olyan jó látni, amikor az ember örül, boldog s mert a világmindenség arra van kitalálva, hogy szeretet áramoljon az emberek között. Mert ez a létezés értelme, hogy boldogok legyünk, hogy szeretetet kapjunk és adjunk. Ezt teszi Isten velünk is nap mint nap — zárta szavait az előadó.
Karikás Enikő
