Egy nép ismét nemzetté vált

A Szatmári Híd Egyesület rendezvénysorozatának részeként szombaton 1956 – 60 év után címmel tartott előadást dr. Szakály Sándor, a budapesti Veritas Történelemkutató Intézet igazgatója.

A résztvevőket Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület elnöke köszöntötte. Szökőcs Zsófia, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja József Attila Pogányos hitvallás magyarul című versét mondta el, Szatmári Boróka Ákos '56 című dalát énekelte el. Thoroczkay Sándor történelemtanár felvezetője után dr. Szakály Sándor tartott előadást.

Mi volt '56, hol kezdődött? — tette fel a kérdést dr. Szakály Sándor. Véleménye szerint egy háromlépcsős folyamatról kell beszélni: népfelkelés, forradalom és szabadságharc. 1945-ben elindult egy demokratikus folyamat, de Magyarországon nem az történt, amit a választók akartak, hanem amit a szovjet vezetés. Az első választáson hiába nyert a kisgazdapárt több mint ötven százalékkal a húszszázalékos munkáspárttal szemben, és a minisztériumokat is előre leosztották. Gyorsan elindult a demokratikus kibontakozás felszámolása, a Sztálin–Rákosi-hatalom gazdaságilag a mélybe sodorta az országot. 1956-ban elindult az értelmiségi mozgolódás (Bessenyei, Petőfi Kör). Sztálin halála után az egyik jó tanítványa, Hrustyov került hatalomra, aki bírálta elődjét, de ő is ugyanolyan bűnös volt. Magyarországon kialakult egy párttól független szervezet, de nem lehetett eredményes, mert egy olyan rendszert akart megreformálni, amit gyökeresen meg kellett szüntetni. Az ország lakossága elégedetlen volt, az '56-os követelésekkel szinte mindenki egyetértett. Rákositól megvált ugyan a Szovjetunió, de nála rosszabbat, Gerő Ernőt állította a helyére. Nagy Imre megmaradt kommunistának, de rájött, hogy a nép mást akar, nem ment szembe a nép akaratával.

Amikor választania kellett a nemzet és az eszme között, a nemzetet választotta. Nagy Imrét október 28-ig sodorták az események, de nem állt a forradalom élére. Ekkor döbbent rá, hogy nem ellenforradalom van, hanem forradalom, aminek a két jelszava: „ruszkik haza!” és „aki magyar, velünk tart”. A történész a továbbiakban a szabadságharc következményeiről beszélt. A szovjetek nem tartózkodtak legitimen Magyarország területén. Arra viszont nem lehetett számítani, hogy a Nyugat segít a magyaroknak, ugyanis a II. világháború után kialakult nemzetközi világrenden nem akartak változtatni, Magyarországot továbbra is a keleti tömbben akarták megtartani. 1956 a magyar nép forradalma volt, nem Nagy Imre és nem Maléter Pál forradalma — mutatott rá az előadó. A forradalom hősei a 301-es parcellában és nagyon sok vidéki temetőben nyugszanak. '56 történelme egy fényes lapra van írva, s vigyázni kell, hogy ezt a lapot ne firkálhassa össze senki — hangsúlyozta dr. Szakály Sándor.

A továbbiakban kérdéseket lehetett intézni az előadóhoz. Kereskényi Sándor muzeológus bírálta azokat a szatmári történészeket és értelmiségieket, akik nem járnak el ilyen eseményekre.

Elek György