Egy óra Arany Jánossal

Ezt a címet viselte Ákos legújabb pódiumestje, amelyen az Arany János tiszteletére készített hangoskönyve teljes anyagát mutatta be, ezúttal szombat este a Károlyi-kastély közönsége előtt.

Természetesen telt házas volt az a pódium est a Károlyi-kastély lovagtermében, amelyet Kovács Ákos, a Kossuth-díjas magyar dalszerző, zeneszerző, és költő, az egykori Bonanza Banzai együttes frontembere, ma pedig Ákos néven sokak által ismert és kedvelt énekes-előadóművész, a magyar zenei élet egyik meghatározó előadója tartott, a helyi közönség elé hozva idén megjelent Arany János verseit tartalmazó hangoskönyvét. A helyszínre nemcsak Nagykárolyból, hanem szerte a megyéből érkeztek érdeklődők, ugyanis maga az előadóművész jelenléte is kuriózumnak számított, hiszen korábban még nem lépett fel Szatmár megyében a művész.

Küllemében talán egyszerű, viszont előadásmódjában nagyon is hatásos volt a hangoskönyv teljes anyagát a közönség elé táró, dramaturgiai elemekkel gazdag verses-est. Az előadás során Ákos, egy Arany János verseiből való szubjektív válogatást sorakoztatott fel, a versek között pedig a saját maga által komponált zongorakíséretet Szekeres László zongoraművész játszotta.

Az előadott Arany-balladák sorában többek között olyan ismert költemények is szerepeltek, mint a Híd avatás, Ágnes asszony, A bajusz vagy A walesi bárdok.

Szerkesztőségünk azon kérdésére, hogy mivel kap többet a közönség a pódiumest során, ahhoz képest, ha csak a hangoskönyvet hallgatna végig, Ákos elmondta, hogy míg a hangoskönyv sokkal kevesebb dramaturgiai elemet enged meg, addig egy ilyen előadás különböző világítást, színházi gesztusrendszert, és más kifejezési módokat tesz lehetővé, amely által ez a hangoskönyv ilyen formában gazdagabbá válik, mint maga a hanganyag, amely csakis a megjelenési formához igazított megjelenésre szorítkozik. „Az előadás során jelen van az ember, aki szerencsés esetben a közönség előtt éli át ezeket a verseket, amire több eszköze is van, ezért gazdagabb, mint a hanganyag” – fogalmazta meg az előadóművész, aki hozzátette, hogy ugyanez felvéve, a személyes jelenlét nélkül nem élne meg.

A mára már több mint 30 alkalmat megélt pódiumest kapcsán lapunknak azt is elmondta Ákos, hogy még mielőtt egy koncepció megszületett volna ezzel kapcsolatban, először csak az Arany János versei iránt érzett szeretete és azok elmondására való vágyakozás fogalmazódott meg benne, viszont idén az Arany emlékév kapcsán maga a hangoskönyv és annak színpadi változata is megszületett, amit először szeptember 29-én, Szent Mihály napján mutattak be a budapesti Nemzeti Színházban. Azóta már több helyszínen is bemutatta ezt, legutóbb Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói előtt, rá egy napra pedig Nagykárolyba hozta el produkcióját, amely természetesen az elkövetkező hetek és hónapok során tovább folytatódik.

Bajnai Botond