Egy város képei — Vass Csaba tárlata Tasnádon
A tasnádi városi múzeumban ma 15 órától nyílik meg Vass Csaba Egy város képei című tárlata. A hatvanéves festőművész-grafikus grafikák segítségével igyekszik bemutatni Tasnád jellegzetes épületeit, műemlékeit, templomait, utcáit és középületeit.
Régi űrt próbál betölteni Vass Csaba tasnádi képzőművész a tasnádi városi múzeumban nyíló grafikai kiállításával. Ma 15 órai kezdettel Egy város képei címmel jelentkezik a hatvanadik életévét betöltő festőművész-grafikus egy huszonnyolc képet tartalmazó grafikai kiállítással. A Tasnád város műemlékeit, templomait, utcáit és középületeit bemutató tárlat szépia hatással, a barna-fekete tus és a diófapác régi technikájával próbálja felejthetetlenné tenni a város 2016–2018-as éveit.
A választott témakör és technika kapcsán az alkotó elmondta, hogy régi űrt próbál betölteni Tasnád képzőművészeti életében, ugyanis Keresztesi Sámuel iparművész óta senki sem próbálkozott a város festőiségének kiaknázásával, amely a dombon levő református műemléktemplomban csúcsosodik ki. „Mint tudvalevő, megfestettem a polgármesteri hivatal számára néhány évvel ezelőtt egy régebbi tusrajzomból inspirálva egy monumentális olajképet, a Tasnád város panorámája a margittai út felől címűt, amelynek folytatásaként tárom most a nézők elé húsz alkotásom. A szépia hatása, sugallata az, mintha a múltból néznénk a mát, a címadással is sugallom a régi idők emlékét, nosztalgiáját, hisz a város szépsége örök. A tárlat anyagához bónuszként csatoltam még négy-négy berlini és prágai munkámat. Természetesen ez csak a kezdete egy hosszabb útnak, ami a téma gazdagságát tekintve szinte kimeríthetetlen” — fogalmazott Vass Csaba.
Vass Csaba 1958. június 3-án született Marosvásárhelyen, gyermekkorát Tasnádon töltötte, itt végezte el az általános iskolát, itt él és alkot jelenleg is. 1977-ben végezte el a művészettörténész Banner Zoltán szerinti „művészeti kisakadémiát” Marosvásárhelyen, ahol tanárai voltak többek között Nagy Pál, Török Pál, Bordi András, Molnár Dénes és Barabás Éva európai szinten elismert képzőművészek. Szakmájában továbbképezte Cseh Gusztáv kolozsvári grafikus. 1980-tól állandó kiállítója számos megyei és országos tárlatnak. Három alkalommal nyert első helyezést a Megéneklünk, Románia akkori kulturális képzőművészeti versenyen. Munkái megjelentek az Utunk és a Szatmári Hírlap hasábjain. Első egyéni kiállítására 1991-ben került sor a nagykárolyi Károlyi-kastélyban. Az új demokrácia számára is megnyitotta az utat a külföld felé. Több alkotótábor vendége lett, köszönhetően Petkes József akvarellfestőnek, Tasnád nagy szülöttjének. Folyamatosan részt vesz a berekfürdői és a napkori alkotótáborokon. Hajdúnánás is vendégül látja a művészt. Folyamatosan alkot, és így jutott el 2000-ben egy franciaországi tanulmányútra Val de Reuilbe. Ezt követte több egyéni kiállítás, többek között a bukaresti Petőfi-házban, Hódmezővásárhelyen és Szatmárnémetiben. Csoportos kiállításokon vesz részt a németországi Münszterben, a svédországi Stockholmban, Budapesten, Berekfürdőn, Csengerben, valamint Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. 2006 augusztusában a franciaországi Bessanban egy tíznapos alkotótábor vendége volt a francia Alpok lábánál. Munkái sokszínűségét bizonyítja, hogy szerepelnek köztük könyvillusztrációk, két verseskötet, egy Ady Endréről szóló életrajz, egy ABC-s könyv és talán a legjelentősebb, Kallós Zoltán Világszárnya című csángó mesegyűjteménye, valamint az RMDSZ tasnádi szervezetének eseményeire, illetve az Ady- és Kölcsey-megemlékezésekre készült emléklapok. Emlékplakettet készít a Biró Lajos-emléktábla avatására. Tagja több művészeti tömörülésnek, a Szatmári Képzőművészek Egyesületének, a budapesti Magyar Keresztény Művészek Egyesületének, a stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületnek. Munkássága egyik illusztris elismeréseként 2007-ben Tőkés Sándor-díjjal tüntetik ki. Művészemberként a természet rajongója, az erdő, a mező, a folyó és a tópart szerelmese. Alkotásainak zöme grafikaakvarell, tempera és tusrajz; a szárazberki, a tasnádi, a napkori, az Olt-melléki táj, az akácfák, a tanya, a mező, a vízesés kerül ki ecsetje alól. Egyik legjelentősebb munkája, mely városa iránti hűségét bizonyítja, monumentális olajfestménye a Tasnád város panorámája a margittai út felől, ez a festmény díszíti a polgármesteri hivatal falát, és ennek reprodukciói több közintézmény díszei.
