Egyetemi fokú óvodapedagógus- és tanítóképzés
Utoljára módositva: 2014-05-26 17:22:43

Tizenöt éves a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozata. Az alábbiakban dr. Végh Balázs Béla adjunktus és dr. Bura László egyetemi tanár beszél az intézmény múltjáról és jelenéről.

Dr. Végh Balázs Béla

— Az egyetemi kirendeltségek regionális jelenléte szerves része a BBTE oktatási és kutatási stratégiájának és bizonyítéka annak, hogy a kisebb centrumok is képviselhetik a központ által megfogalmazott értékszintet — nyilatkozta lapunknak dr. Végh Balázs Béla adjunktus. Az egyetemi képzés megszervezésekor az egyetem vezetősége az egyes erdélyi régiók szakemberszükségletét vette figyelembe, hozzájárulva a színvonalas közösségépítéshez. Szatmár megyében a helyi közigazgatás és a közoktatás helyzetének javítása merült fel szükségletként 1999-ben, az akkori városi és megyei vezetőség részéről. A két szaknak a beindítása olyan rétegnek szólt, melynek nem állt módjában a költségesebb kolozsvári tartózkodást vállalni, helyette a helybeli képzést választotta: a kevesebb anyagi megterhelést, az otthon közelségét és a családi élet kényelmét, elkerülve a szülőföldtől való elszakadás kockázatát. Kirendeltségünk másfél évtizedes hatékony jelenlétével megnövelte a megyeközpont és a hozzá tartozó régió versenyképességét, a környező megyékből is jelentkeztek hozzánk felsőoktatást választó érettségizett fiatalok, akik a maguk rendjén szintén szűkebb szülőföldjük érdekeit képviselték. A helyi témákat feldolgozó szakdolgozatok, szemináriumi dolgozatok, a helyben végzett gyakorlatok, a kutatások és a régiót szellemiekkel és gyakorlati megvalósulásokkal gazdagító pályázatok jelentősen hozzájárultak a térség gazdasági–kulturális presztízsének alakításához.

A Pszichológia és Neveléstudományok Karhoz tartozó óvoda- és iskolapedagógia szak a kezdetektől a színvonalas képzés mellett kötelezte el magát. Az egyetemi hallgatók megfelelő elméleti és gyakorlati felkészítése az oktató–nevelő munkára a kirendeltségen dolgozó oktatók mindenkori törekvése lett. Egyesek főállásban, mások bedolgozókként az oktatói munka mellett jelentős kutatói tevékenységet fejtettek ki, igazodva egyetemünk kutatói jellegéhez. Ezekben a tevékenységekben közvetett vagy közvetlen módon mindig jelen voltak egyetemi kirendeltségünk hallgatói is, egyéni vagy csoportos formában, önálló vagy pályázaton belüli kutatást végezve. Ennek eredményeit az évfordulóra összeállított kötetünkben is fellelhetik az érdeklődők, az egyes személyi könyvészeteket vagy a kollektív kiadványainkat átböngészve. Közeli és távoli jövőnket továbbra is a színvonalas pedagógusképzés szolgálatába állítjuk, diplomásainkat nem csupán a szűkebb földrajzi régióban, hanem az egész Európában történő munkavállalásra készítjük fel. Kellő nyelvismeret birtokában új szellemi és földrajzi horizontok tárulnak fel számukra. Kirendeltségünk oktatóit nyilvántartják egyetemi központunkon kívül az egyetemes magyar tudományos életben is. Tudományos kutatásaik és eredményeik gazdagítják a különböző doktori iskolákat, fellelhetők konferenciakötetekben, szakkiadványokban és szakfolyóiratokban. A hallgatók számára létrehozott tudományos fórumok ezeket az igényes törekvéseket honosítják meg és viszik tovább nemzedékről nemzedékre.

A pedagógusképzés mai formái

— A pedagógusképzésről az állam évszázadok óta oktatási törvények révén rendelkezett — magyarázza dr. Bura László egyetemi tanár. — A képzés formái mindenkor a társadalmi fejlődés folyamataihoz igazodtak. Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor (az átjárhatóság elve) magától értetődő követelménnyé vált, hogy az ország oktatási rendszere összeegyeztethető legyen az uniót alkotó tagállamok oktatási rendszerével. Ebből következett az, hogy fokozatosan meg kellett szüntetni a középfokú óvó- és tanítóképzést, s létre kellett hozni ennek felsőfokú formáját, majd a kialakult főiskolai szintű pedagógusképzés rendszerén ismét változtatni kellett az ún. bolognai rendszer unión belüli egységes alkalmazásakor.

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem a 2005/2006-os tanévtől léptette életbe a bolognai rendszer alkalmazását. A folyamatot előkészítő és a jelen állapotában rögzítő, a pedagógusképzés jogi hátterét szabályozó 1/2011-es oktatási törvény a pedagógusképzést három szakaszra osztja: a szaktudományos képzés szakasza, a hároméves alapképzés (BA fokozat); a kétéves didaktikai mesteri képzés; a harmadik fokozat a gyakornoki év, amelyet egy mentor felügyel. A gyakornoki év teljesítése kötelező a közoktatásban működni akaró minden pedagógus számára, tehát az óvodapedagógusok és az elemi iskolai oktatásban működők számára is. Végleges állást a tanügyben az kaphat, aki ezt követően leteszi a véglegesítő vizsgát. A felsőfokú oktatást és a pedagógusképzést is teljesen átformáló oktatási törvény szellemében, a BBTE szenátusa a törvény 131–133. cikkelye alapján az egyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karán 2011–ben új szerkezeti egységeket (románul: departament) hozott létre, közülük az óvodapedagógus- és tanítóképzés, illetve a tanárképzés számára a Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézetet. Az Intézethez tartozik tehát a Kolozsváron működő, valamint a Kézdivásárhelyre, Marosvásárhelye, Szatmárnémetibe, Székelyudvarhelyre kihelyezett óvodapedagógus- és tanítóképző tagozat. Az óvodai és elemi iskolai oktatás pedagógiája szak hallgatói tanári minősítést kapnak, mely feljogosítja őket az óvodai és elemi iskolai oktatásra. A képzés két formában működik, illetőleg működhet: nappali és távoktatásos formában. Ez utóbbi képzési formára azonban csak a Kolozsváron, Szatmárnémetiben és Székelyudvarhelyen működő tagozatnak van akkreditációja.

Dr. Bura László

Kihelyezett tagozat

— A kihelyezett főiskolai, egyetemi tagozatok évtizedes problémája a betölthető, de be nem töltött katedrák kérdése — ismerteti Bura László. — Lehetséges számukat korlátozta a főiskola, később az egyetem tantervének gyakorlatilag szinte évenkénti változása, illetőleg ebből eredően a kialakítható katedrák összetétele. Az egyetem szabályzatából származó korlátozó tényező volt, hogy az egyetem vezetősége ragaszkodott ahhoz, hogy adjunktusi beosztásba csak tudományos címmel rendelkező tanárt nevez ki. Az egyetemi központ káderpolitikája folytán a tagozatok előadói nem léphettek elő docensi (előadó tanári) beosztásba. Tanársegéd lehetséges kinevezését sem oldották meg. Az ország egyetemeinek a besorolásában, illetőleg feladataik körvonalazásában a változó elképzelések folytán a BBTE is folyamatos szemléletbeli és stratégiai változtatások színtere volt. A kutató egyetemek közé sorolása eredményeképp stratégiájában, követelményeiben észlelhető, hogy működésében a tanárképzés tervezési és egyéb problémákat is okoz. A jelen megoldás — a Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet létesítése — eredményességét, hatékonyságát csak tartósabb időszak elteltét követően mérhetjük le. Az Intézet kolozsvári és vidéki városokba kihelyezett tagozatai — pedagógiai és szakmai műhelyek — központi irányítása, a velük szemben támasztott igények, és a konkrét térségbeli lehetőségek összehangolása akár sajátos megoldások alkalmazását is igényelheti, és a kutató egyetem szempontjainak érvényesítési szándéka feszültségek gerjesztőjévé is válhat.

Az egyetemi tanári munka

— Az egyetem igénye tanárai folyamatos önképzése — magyarázza Bura László. — A kutató–alkotó tevékenységnek szakmai publikációkban kell megnyilvánulnia, ezekről tanévenként jelentést kell tennie. A szakmai-tudományos kutatómunka, illetőleg ennek elismertetésében (hivatalos pontozásában) minden egyetem — tehát a BBTE is – vezetőségének igénye: a publikáció (könyv, tanulmány) olyan kiadó gondozásában jelenjék meg, amelyet a CNCSIS, a Felsőfokú Oktatásban Végzett Tudományos Kutatások Nemzeti Tanácsa tudományos kiadványok kiadójaként elismer. A folyóiratokban közölt tanulmány(ok) esetében is érvényes a szempont: a folyóirat szerepel–e a tudományos szempontból elfogadott kiadványok listáján? A BBTE vezetősége tanárai publikációinak nyilvántartásában külön rovatban szerepelteti a nemzetközileg elismert szakfolyóiratokat, kiadványsorozatokat. (Gondokat okozó igény az egyetemen működő tanárok évi minősítésekor, a megüresedett katedrák betöltésére pályázók besorolásakor.) Nyilvánvaló, hogy a kutató egyetemek alkalmazottaik értékelésekor a szakterületükhöz kapcsolódó kutatásaikra és publikációikra összpontosítanak, így a Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet is a tanároktól kifejezetten pedagógiai és szakmai módszertani vonatkozású kutatásokat és publikációkat vár el. A jogos igény és az oktatás-kutatás gyakorlata két vonatkozásban is gyakorlati problémákba ütközik, az elemi iskolai és óvodai pedagógia területén adódó (és a különböző szakos tanárok szakmájából adódóan ehhez kapcsolódó) kutatások lehetséges területe és mértéke nagyon körülhatárolt, másrészt ez az igény az oktatás-kutatás gyakorlatában működő személyek beskatulyázását, alkotókészségeinek fékezését, megszorítását jelenti. Egyoldalúvá tesz, akadályozza az egyénben rejlő összetettség, sokoldalúság kibontakozásának lehetőségét. A tanítóképző főiskola kihelyezett tagozatának létesítését követően kialakult, majd az egyetemi tagozat tanári munkacsoportja — a címzetes tanárok és többen óraadók — a felsőfokú oktatás műhelyének létrejöttét követően szakjának megfelelő egyéni kutató és publikációs tevékenységet végzett, az intézmény egyetemi fokúvá válását követően pedig közös kutató munkákban, hazai és határokon átnyúló projektekben is részt vett.

A tanártovábbképzés

— A 2000-es évek elején az egyetem továbbképző intézetéhez tartozott a tanügyben dolgozók minden didaktikai vizsgája, konkrétan a véglegesítő, a második és az első didaktikai fokozat megszerzésére szervezett vizsga — fejti ki Bura László. — A Pszichológiai és Neveléstudományi Kar kihelyezett tagozatán a véglegesítő és a második didaktikai fokozatra jelentkező tanítók, óvónők számára a Szatmárnémetiben működő főiskolai — (majd) egyetemi — tagozat tanárai magyar, román, matematika és pedagógia–pszichológia előkészítőt szerveztek, az augusztusban megrendezett vizsgákat megszervezték, vizsgáztattak. Az Oktatásügyi Minisztérium rendelkezése folytán a véglegesítő az egyetemi továbbképző intézet hatásköréből átkerült a megyei tanfelügyelőség és a Tanügyiek Háza hatáskörébe, azóta csak a második didaktikai fokozatot megszerezni akaró jelöltek vizsgáztatása tartozik a kihelyezett tagozat munkatársainak hatáskörébe, illetőleg az első didaktikai fokozatra jelentkezők felvételiztetése, szakirányítóinak kijelölése, majd a fokozat megszerzéséhez

szükséges szakdolgozat tudományos irányítói feladata, s természetesen a kétéves időszakot lezáró szakfelügyelet, valamint a dolgozat megvédésének és elfogadásának aktusa. A BBTE Tanártovábbképző Intézetének Szatmárnémetibe kihelyezett tagozata a tíz felkészülési-vizsgáztatási időszak folyamán 134 jelentkező munkáját irányította, illetőleg számukra — szakmódszertani dolgozatuk elfogadása alapján — az első didaktikai fokozat odaítélését javasolta. A jelentkezők többsége Szatmár megyei iskolában vagy óvodában dolgozik, több jelentkező Máramaros megyei, néhányan Szilágy megyei illetőségűek.

Didaktikai fokozat

Bura László kiemelte, hogy a didaktikai fokozatok megszerzésével kapcsolatos továbbképzés — előkészítők, szakdolgozatok készítésének tudományos–módszertani irányítása — mellett a kihelyezett tagozat tanárai az egyetem tanártovábbképző programja keretében több tanárképzést tartottak, ilyenek voltak a Magister és az Eduexpert nevű továbbképző programok. Posztgraduális képzéseket szerveztek az egyetemen a Nehezen nevelhető gyermekek oktatása (2010) tematikával, majd a KMEI (2012) és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (2013) támogatásával.

— A tanártovábbképzést szolgálta az Alternatív Pedagógiai Módszerek című nemzetközi konferenciasorozat, melynek keretében 2006–2012 között Szatmár megyei óvónőknek és tanítóknak, valamint tanároknak szerveztek konfliktuskezelő tréningeket, valamint a magyar nyelv tanításában alkalmazható drámapedagógiai tanfolyamot — tette hozzá Bura. — A megyei tanfelügyelőség és a Tanügyiek Háza továbbképzési tervében a megye iskoláiban tanító magyartanárok számára szervezett továbbképző tanfolyamot az egyetemi tagozat keretében a tagozat pedagógia- és magyar szakos tanárai tartották. Az egyetemi tagozat tanárai — mint a tagozat által alapított Pro Magister Alapítvány munkatársai — együttműködtek a Szatmárnémetiben működő Consult Şcolari egyesülettel, pályázatok keretében nevelők részére konfliktuskezelési, közösségfejlesztési és drámapedagógiai képzéseket tartottak Szatmárnémetiben és Vásárosnaményban, illetőleg együttműködtek a Hans Lindner Alapítvánnyal és nyíregyházi székhelyű Fiatalok Kulturális Szövetsége Ifjúsági Egyesülettel (FIX) a „Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és felnőttképzés területén” pályázatban, melynek kivitelezése keretében tudástranszfer tematikájú képzéseket és tréningeket tartottak Szatmárnémetiben és Vásárosnaményban a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó nevelők részére.

Az egyetemi hallgatók felkészülése

— A hallgatók szakmai felkészülésének részei a gyakorlóiskolákban és a gyakorlóóvodákban végzett látogatások, konkrétan óralátogatások, illetőleg óvodai tevékenységeken való részvétel. Az egyetemi hallgatók a kurzust vezető oktatók elméleti előkészítése után a gyakorlóiskolákban és -óvodákban hospitálnak, azaz tapasztalatszerzés céljából, illetőleg tanító- és óvónőjelöltként iskolai órákat látogatnak, óvodai tevékenységeken vesznek részt, mentoraik, az ott tanító tanítók, óvónők vezetésével gyakorlati ismereteket szereznek a meglátogatott osztályokban, óvodákban. A látogatásokat tanáraik által beosztott csoportokban végzik, majd a tapasztaltakat az órát, foglalkozást vezető pedagógus (tanító, óvónő) bevonásával elemzik, a látottakat megbeszélik. A hallgatók később elméleti ismereteik és a gyakorlatban szerzett tapasztalataik birtokában az adott osztályhoz és tantárgyhoz, illetőleg az óvodai csoporthoz illeszkedő lecketervet készítenek, amely alapján tanítási órákat tartanak. A harmadik tanév második félévében esedékes vizsgatanításaikat ugyanezekben a gyakorló iskolákban, óvodákban tartják. A gyakorlóiskolák és -óvodák és a mentorok kiválasztását az egyetemi tagozat a megyei tanfelügyelőség hozzájárulásával végzi. Az egyetemi tagozat gyakorlóiskolái a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, illetőleg az Aurel Popp Zene- és Képzőművészeti Líceumban működő elemi iskolai osztályok, gyakorló óvodái pedig a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumhoz, illetőleg a Református Líceumhoz tartozó tagóvodák és napközik, valamint a Gulliver Napközi.

Elek György

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
APRÓHIRDETÉS
Állás
Németországi munkalehetőség Bayern-Nürnberg környékén. Beteggondozót, házi ápolót keresünk...
Tovább >>>
SZATMÁRI NAP

Helyfoglalás
Előzetes
Szörnyen boldog család
Ma, 16:55
Wishbonék messze nem a legboldogabb család. Emma, egy csőd szélén álló könyvesboltot vezet, míg férje, Frank túl sokat dolgozik és szenved zsarnok főnökétől. Öntudatos lánya, Fay, épp az első szerelmet éli meg, míg fiát, a kis zsenit, Maxot csúfolják az iskolatársai. De ez még nem minden! Egy jelmezes buliban egy gonosz boszorkány szörnyekké varázsolja őket: Emma vámpírrá, Frank Frankenstein szörnyévé, Fay egy múmiává, Max pedig egy vérfarkassá változik. Kalandos hajsza indul a banya után a fél
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Felkészítetted-e már autódat a télre?
Igen, mindig időben felkészítem
Még nem, de a napokban már esedékes
Nem sietem el a dolgot, még van rá időm
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
HOROSZKÓP
Válassza ki csillagjegyét:
2017. október 17.
Ha csak a saját feje után akar menni, ne csodálkozzon, ha környezete ingerült és türelmetlen lesz egy idő után. Maradjon nyitott mások véleményére!
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2017. október 17.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 40 dkg pulykamell, 40 dkg fusilli tészta, 1 db citrom reszelt héja és leve, 2 gerezd fokhagyma, 1 ...