Egymásrautaltság és együtt cselekvés

Szombaton tartották a XVIII. Érmindszenti zarándoklatot, ami kapcsolódott Ady Endre születésének 140. évfordulójához. Ez alkalommal is érkeztek zarándokok a Kárpát-medence számos részéről. A Mindszent Napokért Egyesület emléktáblát avatott a templomban.

Az érmindszenti református templomban tartott ökumenikus istentiszteleten Gál Sándor református lelkipásztor üdvözölte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy jó a békességre vágyó és a szeretetre szomjazó embernek az élet forrásához érkezni. Ez az istentisztelet forráshirdetés alkalma legyen.

Bagitáné Szécsényi Mária, Mindszent alpolgármestere, a Mindszent Napokért Egyesület elnöke bemutatta az egyesületet és annak tevékenységét. Ez alkalommal emléktáblát helyeztek el az érmindszenti templom belső falára.

Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében rávilágított, hogy az ember keresi a boldogulás útját, és mindig érzi, mi az, ami visszafogja. A ma embere is keresi boldogulását. Kérdezzük: hol van az az Európa, hol van az a világ, amire vágyunk? Képesek vagyunk-e felismerni a hit által érkező szeretetet, a megoldás lehetőségeit?

Ft. Gerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője arra figyelmeztetett, hogy vissza kell térni az alapokhoz, embernek megmaradni az embertelenségben. Az együttérzés az ember erkölcsi életének a mutatója.

Ady Endre szobra előtt Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) főtanácsosa köszöntötte a nagy számban megjelent Ady-tisztelőket. Az Értől az Óceánig eljutó költő idézése, mához szóló üzenetének újrafogalmazása sajnos az 1990. novemberi első zarándoklatéhoz hasonlóan ma sem vesztett semmit aktualitásából, a hazai és a nemzetközi helyzet, a Kárpát-medence különböző országaiban egyre erősödő és élesedő másság és magyarellenesség ismételten figyelmeztet bennünket, hogy az Európára, a Kárpát-medence térségére, a nemzettársaink jelenére és jövőjére is érzékenyen odafigyelő, a politikai élet változásaira mindig és következetesen reagáló költőre napjainkban is oda kell figyelnünk kultúránk és történelmünk, jelenünk és jövőnk érdekében, aggódó és cselekedni akaró nagyjainkkal együtt Adyt is mindennapjaink szellemi táplálékaként újra és újra idéznünk kell. Muzsnay kiemelte: jelen és jövő ebben a térségben csakis az egymásrautaltság és az együtt cselekvés értelmének felismerésével képzelhető el. A rendezvény a magyar hagyományokat követte, melyben irodalom és politika, közélet és művészet együtt van.

Marius Andrei Roka, Érkávás polgármestere Adyt a magyar és a világirodalom egyik legnagyobb költőjeként említette, és méltónak tartja, hogy a település ma a költő nevét viseli. Nagy sikernek könyveli el, hogy a Mindszent nevet viselő települések találkoztak és testvértelepülési szerződést írtak alá.

Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke kiemelte, hogy Szatmár megye számos magyar írónak és költőnek ringatta a bölcsőjét, teremtette meg az alkotáshoz szükséges környezetet, vagy adta élete utolsó napjainak a nyugalmát. Pataki elmondta: feladatának tartja, hogy Ady Endre szellemiségének megfelelő huszonegyedik századi politikus legyen. Adynak változást sürgető lelkülete volt, igyekezett értő szemmel mindenben meglátni a jót, s ha ezt meglátta, végtelen odaadással számolt be róla. Aki csak fél szemmel követi a történéseket, annak is feltűnik, hogy egyetlen pillanatra se vehetjük le bátorságból szőtt tekintetünket, mert abban a pillanatban rést találnak rajtunk. Akkor is bátornak kell mutatkoznunk, ha ezer irányból érnek minket támadások. Számunkra fontos, hogy anyanyelvünket korlátok nélkül használhassuk ott, ahol tengernyi igazságtalanság érte őseinket és ér minket is. Azon dolgozunk, hogy együtt éljünk és haladjunk előre.

Mile Lajos, Magyarország főkonzulja Ady Endre közéleti szerepéről és magyarságféltő gondolatairól beszélt.

Kelemen Hunor költő, az RMDSZ országos elnöke elmondta: ezt a hetet úgy kezdtük, hogy a magyar nyelv napját ünnepeltük szerte a Kárpát-medencében és a világban, ahol magyarok élnek. Mi lehetne szebb annál, hogy ezt a hetet ezzel az Ady-megemlékezéssel zárjuk? Kelemen arról beszélt, hogy mi élteti az Ady-kultuszt születése után száznegyven évvel. Megérthető-e, értelmezhető-e Ady anélkül, hogy ismernénk a kor szellemiségét, a kor problémáit, hogy hol tartott a magyarság, hol tartott Európa, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie, milyen problémákra kellett választ adnia, hogyan reagál erre egy olyan szellemi ember, mint Ady Endre? Adyt három fontos tulajdonság jellemezte: lázadó természet volt, szenvedélyes, és volt küldetéstudata.

Lezsák Sándor költő, a magyar Országgyűlés alelnöke azokat a gyermek- és ifjúkorból megmaradt képeket idézte, amelyek később megjelentek az írásaiban, jelképezve a sorsot, a saját sorsát és a magyarságét. Sokan értették félre, sokan akarták hamisítani, egyoldalúan kisajátítani vívódásainak érzelmi és gondolati termését. Ady vívódásaiban mindig a békére vágyott: igazságra, az igazság győzelmére a csalások, a hazugságok, az eltagadások fölött. Ady hitte, hogy népe sorsán változtatni kell és lehet, ha vannak, akik vállalják a harcot.

A mindszentiek nevében Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere szólt az egybegyűltekhez.

Ady-verseket mondott Nagy Henrietta, Salcudean Levente és Bihari Renáta, valamint Havas Judit előadóművész. Énekelt a délvidéki Összetartozunk Együttes. A rendezvény koszorúzással ért véget.

Elek György