Egyre nagyobb a zöldhatár forgalma

Tavaly 160 személyt tartóztattak fel a Szatmár megyei zöldhatárokon a határrendészek — legtöbbjük afganisztáni és vietnami állampolgár volt, s mint elhangzott: a megszeppent, csendes és szegény vagy nagyon szegény menekültek nem okoznak gondot viselkedésükkel.

Február 19-én a határrendészet járőregysége vette észre Óvári közelében, a zöldhatártól alig 200 méterre azt a két fiatalt, akiknek a jelenlétét semmi nem indokolta ott — mint kiderült, a 24 és 28 éves férfiak Indiából érkeztek, s ugyan már igényelték a romániai menedékjogot, ők sem itt akartak letelepedni, hanem Spanyolországba akartak eljutni. A hatóság illegális határátlépés kísérletének vádjával indított eljárást ellenük.

Igencsak megélénkült idén a Szatmár megyei zöldhatárok és környékük forgalma, hiszen még a kék hírek iránt esetleg kevésbé érdeklődők számára is feltűnt, hogy nem telt el olyan hét, amikor ne számoltunk volna be egy-két vagy épp három illegális határátlépési kísérletről — ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy a határrendészek már most, február közepén szinte annyi határsértőt tartóztattak fel, mint 2019 első fél évében. A Szatmár megyei határrendészetet vezető Alin Titus Pîrcolab beszámolójából kiderült, hogy tavaly munkatársai 96 ilyen jellegű ellenőrző akcióban vettek részt, melyek nyomán 46 bűnvádi eljárást indítottak, amelyekben összesen 175, illegális határátlépést megkísérlő, külföldi állampolgár és négy romániai embercsempész volt érintett. Mint elhangzott, a zöldhatárt megcélzók általánosan két-nyolc fős csoportokban indulnak útra — persze előfordul ennél jóval nagyobb létszámú csoport is, mint például 2019. augusztus 3-án, amikor két embercsempész 28 afganisztáni állampolgárt, 11 felnőttet és 17 gyermeket akart átjuttatni a schengeni, azaz magyarországi területre, Csomaköz környékén engedve „szélnek” őket — és kivétel nélkül mindannyian Nyugat-Európa valamelyik országába terveztek-terveznek eljutni. A tavaly feltartóztatott migránsok zöme afganisztáni (33) és vietnami (24) állampolgárságú volt, de szép számban voltak szíriai, algériai, marokkói, tunéziai és líbiai állampolgárok is. S közülük (akárcsak az idén feltartóztatottak közül) nagyon sokan igényelték vagy már meg is kapták a romániai menedékjogot — ami ugyanakkor azt is jelenti: bár valamelyik menedékjog-igénylői regionális központban vannak elhelyezve, szabadon mozoghatnak az ország területén, hiszen „ezek a regionális központok nem ráccsal körülvett fegyházak. Az itt elhelyezett menedékkérőkkel csak ritka, kivételes esetekben vannak gondok, és ők is figyelnek arra, hogy elkerüljék akár a hatóságokkal, akár a civilekkel a legkisebb összetűzést is. Az illegális határátlépési kísérletek közben feltartóztatottakkal, pontosabban viselkedésükkel sincsenek gondjaink, megszeppentek, csendesek — és szegények. Nagyon szegények. Legtöbbjüknek csak egy reklámszatyornyi 'vagyona' van váltásnyi zoknival, trikóval, de sokan vannak olyanok is, akiknek szó szerint nincs egyebük, mint a rajtuk lévő (és kopott) ruha, cipő. Értéktárgyat vagy készpénzt ritkán találunk náluk, s a beszélgetések során majd' minden esetben kiderül az is, hogy az otthon maradt család minden vagyonát — persze nem jelentős értéktárgyakra vagy tetemes készpénzmennyiségre kell gondolni, hiszen számukra egy szamár vagy egy-két kecske vagyont jelent — pénzé tették, amit aztán az utolsó petákig az embercsempészeknek adtak” — magyarázta Pîrcolab.

Természetesen az illegális határátlépési kísérletek számának növekedése nem csak a Szatmár megyei zöldhatárvonalon, de országszerte érzékelhető: a Román Határrendészet évértékelője szerint tavaly 24 százalékkal nőtt a feltartóztatott határsértők száma 2018-hoz viszonyítva, amikor 2986 fő volt a számuk. Az összesítésből kiderül: 2019-ben összesen 3727 migránst tartóztattak fel a román határrendészek, közülük 2048-an illegálisan érkeztek, 1679-en pedig illegálisan próbálták elhagyni Románia területét — túlnyomórészt a magyar (schengeni) határ irányában —, s a legtöbben közülük csoportokba szerveződve, embercsempészek segítségével próbáltak meg átjutni a határon; a hatóság 699 csoportot tartóztatott fel és 256 embercsempészt állított elő. A határsértők leggyakrabban (2684-en) a zöldhatáron vagy teherautókban elbújva (827-en) próbáltak átszökni, 216-an pedig hamis okmányokkal próbálkoztak — ez utóbbiak között azonban alig volt migráns, ehhez a módszerhez főleg azok folyamodtak, akik valamilyen bűncselekmény elkövetése miatt igyekeztek átlépni az országhatárt, illetve valamilyen okból (a legtöbbször szintén bűncselekmény elkövetése miatt) korlátozva volt a szabad mozgáshoz való joguk. Ugyanakkor a román határrendészek a szerb hatóságokkal együttműködve több mint 6000 személy Románia területére való illegális belépését akadályozták meg.

Szabó Kinga Mária