Egyre népszerűbbek a szakiskolák

Szatmárnémetiben egyre több osztály indul a szakiskolákban, mondja Kallós Zoltán. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a gyengébb képességű gyerekeknek biztosabb jövőt jelent, ha szakmát tanulnak.

Tanévkezdés előtt mindig akadnak problémák a tanügyben: megfelelnek-e az iskolaépületek az elvárásoknak, egyes helyeken lesz-e elég gyerek, hogy osztályokat tudjanak indítani, máshol pedig — ahol túljelentkezés van — be tudja-e fogadni az iskola a tanulókat? Az ősszel induló új tanév kezdete előtt kértünk helyzetjelentést Kallós Zoltán főtanfelügyelő-helyettestől.

Szatmárnémetiben egyre több osztály indul a szakiskolákban (Unio-Traian Vuia, Faipari, Hám János, Elisa Zamfirescu és a George Emil Palade) — tudtuk meg Kallóstól. A George Emil Palade Élelmiszeripari Iskolaközpontban eddig volt egy elektrotechnika osztály, idén itt túljelentkezés volt, így ősztől sikerül két osztályt indítani. A tanfelügyelőség — együttműködésben a munkaügyi igazgatósággal és cégekkel — olyan szakosztályok indítását hagyja jóvá, amelyek iránt van kereslet, hogy a végzősök az iskolapadból kikerülve munkahelyhez jussanak. Az utóbbi években egyre kevesebb igény van a textilipari munkások képzésére, viszont megnőtt a kereslet az elektrotechnikai szakképzés iránt, valamint szakácsokat, pincéreket és más vendéglátóipari alkalmazottakat is keresnek. Érdekes, hogy a faipari munkásokat is egyre kevesebben keresik, idén még indul egy kilencedik osztály magyar tagozaton, de román osztály már nem indul. Sajnos még mindig nem jöttek rá a szülők arra, hogy a gyengébb képességű gyerekeket nem érdemes elméleti líceumba íratni, sokkal biztosabb jövő áll előttük, ha szakmát tanulnak. Vannak jó képességű gyerekek, akik nem szeretnek tanulni, ők is jobban boldogulnak egy szakiskolában. Persze ha elvégezik a szakiskolát, van esélyük arra, hogy továbbtanuljanak, leérettségizhetnek, egyetemi képzésre is jelentkezhetnek. Sajnos nagyon sok olyan gyerek van, aki elméleti líceumba iratkozik, s közben kimarad, és elveszít két-három évet, mások pedig eljutnak a tizenkettedik osztályig, de nem tudnak leérettségizni. Márpedig érettségi nélkül nem lehet egyetemre jelentkezni, szakképzettség és érettségi nélkül pedig a munkaerőpiacon is korlátozottak a lehetőségeik.

A megyeközpont középiskoláiban indított előkészítő osztályokban a korábbi években túljelentkezés volt, ebben az évben ez nem jellemző, magyarázta Kallós. A főtanfelügyelő-helyettes szerint lassan rájönnek az emberek arra, hogy a lakónegyedi iskolákban is lehet tanulni, el lehet sajátítani azokat az ismereteket, amelyekre a későbbiekben szükség van. Egy jó tanítónő bármelyik iskolában jó, a lényeg az, hogy a gyerek akarjon tanulni, vallja Kallós.

Iskolák megszűnéséről nincs szó a megyében, de vannak olyan tanintézmények, ahol összevonnak osztályokat. Mezőpetriben például megszűnt a felső tagozat. Igaz ugyan, hogy akik tanulni akartak, eddig is Nagykárolyba ingáztak, akik pedig nem mennek Nagykárolyba, azok mehetnek Piskoltra. A megyében több vidéki iskola felső tagozata működik úgy, hogy össze vannak vonva az osztályok; hogy ez mennyire jó, azt azok látják, akik oda járnak. Régen volt egy olyan mondás, miszerint ahol nincs iskola, megszűnik a közösség. Most az a helyzet, hogy mivel gyengülnek a közösségek, megszűnik az iskola, mert nincsenek gyerekek — állapítja meg Kallós.

Még mindig nagyon sok magyar szülő íratja a gyerekét román tagozatra abban a hitben, hogy akkor jobban érvényesül. A tapasztalat azt igazolja, hogy jó, ha a gyerek az anyanyelvén tanul, mert könnyebben elsajátítja az ismereteket, de nem lehet senkit arra kényszeríteni, hogy anyanyelvén tanuljon. Sok vidéki iskolában a magyarországi támogatások miatt a roma gyerekek magyar osztályba iratkoztak, miattuk a magyar gyerekek elmentek városi iskolákba, többen román tagozatra, így a roma gyerekek kapták a magyarországi támogatást, a magyar gyerekek nem — tette hozzá a főtanfelügyelő-helyettes.

Elek György