Egyre több az erőszakos haláleset

Tavaly 156 erőszakos halálesetet jegyeztek a szatmári kórboncnokok, sokan lettek öngyilkosok, 50-en munkabalesetekben vesztették életüket, 9-en pedig brutális gyilkosságok áldozataivá váltak.

Bárikor kapcsoljuk is be a televíziót, szinte biztos, hogy valamelyik csatornán olyan filmet, sorozatot sugároznak, amelyben az igazságügyi orvosszakértői munka rejtelmeibe is bepillanthatunk — s bár igaz, hogy a történetek nem egyszer igencsak elrugaszkodnak a valóságtól, azonban vitathatatlan lény, hogy a rendőrség sokszor működik együtt az igazságügyi orvosszakértőkkel, legtöbbször egy-egy haláleset kapcsán kérve véleményüket. Ugyanis a hatósági kirendelés vagy büntető-, illetve polgári peres eljárás során adott szakvélemény nagy segítséget jelenthet abban, hogy a bűncselekmény (illetve bármilyen erőszakos közrehatás) bizonyítható vagy épp kizárható legyen, s ily módon sikerülhet tisztázni a haláleset pontos körülményeit, az odáig vezető okokat, valamint az eljárás során kiemelt jelentőséggel bíró felelősség kérdését is. Nem véletlen tehát, hogy az igazságügyi orvosszakértői tevékenységhez magas végzettség és komoly tapasztalat szükséges, de az sem ritka, hogy az orvosi terület mellett jogi diplomával is rendelkezik a szakember — hiszen ha mindkét területen otthonosan mozog, úgy még teljesebb rálátása lehet a kivizsgálandókra. Persze az is igaz, hogy az áldozatokkal történő találkozás és munka a kívülállók számára borzongatóvá vagy visszataszítóvá is teheti az orvosszakértői hivatást, viszont egyre nagyobb szükség van a területükön kimagasló színvonalon tevékenykedő szakemberekre: napjainkban sajnos a bűncselekmények száma minden korábbinál nagyobb mértékben növekszik, s így nélkülözhetetlen, hogy a haláleset körülményeinek tisztázásához vagy az áldozatokat ért sérülések vizsgálatához igazságügyi orvosszakértőt kérjenek fel.

Jól igazolja ezt a Szatmár Megyei Igazságügyi Orvosszakértői Szolgálat összesítése is, amelynek értelmében 2018-ban ugrásszerűen megnőtt az esetek száma: nem kevesebb mint 378 boncolást végeztek (305-öt székhelyükön, 73-at a helyszínen/tetthelyen), s a vizsgálatok eredményeként 156 esetben állapították meg: az elhunyt erőszakos halált halt, azaz nem természetes körülmények között távozott e földi létből. Az eddig is köztudott volt, hogy (sajnos) Szatmár megye vezeti az öngyilkossági statisztikákat — tavaly 44-en akasztották fel magukat, 20-an pedig mérgezéssel/gyógyszer-túladagolással vetettek véget életüknek; 18 esetben az okozta az áldozat erőszakos halálát, hogy különböző tárgyaknak esett (például megcsúszott a létra fokán, és beverte halántékát a ház falába), kilencen megfulladtak, illetve fürdés közben vízbe fulladtak, és szintén kilenc személy halálát kihűlés okozta, egy személy áramütés, egy pedig az elszenvedett égési sérülések következtében hunyt el. Riasztóan sokan, több mint 50-en (!) munkabalesetekben veszítették életüket, 35 személy közlekedési, valamint vonatbaleset áldozata lett, míg kilencen brutális gyilkosságok áldozataivá váltak.

Persze igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra nem csak elhunytak esetében kerül sor — a jogi bizonyítás szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró beszámíthatóság mellett az általános egészségi állapotról, sérülésekről, a keresőképességről, a munkaképességről és az ittasságról vagy tudatmódosító szerek használatáról is bővebb információval szolgálhat a szakember az eljárás során, amely szintén a felelősség kérdésének, valamint annak mértékének a megállapításához szükséges.