Egyre több az itthon hagyott gyerek

Szigorúbb megfigyelés alá kívánja helyezni a vendégmunkások itthon hagyott gyermekeit a kormány. A kabinet határozatot fogadott el, amely kiegészíti az eddig hatályos rendelkezéseket: rendszeresen látogatni fogják ezentúl a kiskorúakat.

Egyre nagyobb gondot okoz ország szerte az itthon hagyott gyerekek felügyelete. Ők azok, akikre a nagyszülők, rokonok vigyáznak, míg sokszor hónapokig nélkülözik szüleik jelenlétét, mivel azok a határokon túl, sokszor több ezer kilométerre gyermeküktől és az otthonuktól vállaltak munkát. A hatóságoknak egy tavalyi statisztikája szerint 83 ezer olyan gyerekről van tudomásuk, akiknek legalább egyik szülője külföldön él.

A kiegészítő határozat szerint, az itthon hagyott gyermekek azonosítása érdekében bevonják az iskolákat, amelyeknek minden tanév végén jelenteniük kell, hány gyereknek él külföldön egyik vagy mindkét szülője, de azt is, van-e olyan gyerek, aki egyéves külföldi tartózkodás után tért vissza az országba. Miután a felmérés elkészült, az illetékes hatóság leellenőrzi, hogy az egyedül maradt gyerek megfelelő felügyelet alatt nevelkedik-e. A nyilvántartásba vételt követő első fél évben a hatóság képviselője kéthavonta látogatja meg a neveléssel megbízott személyt, hogy emlékeztesse a rá bízott gyermekkel szembeni kötelezettségeire, és tanácsokkal lássa el őt. Az első hat hónap után fél éves gyakorisággal kötelező az ilyen látogatás.

A hatóságoknak a gyerekek tanulmányi eredményeit is nyomon kell követniük, ha pedig visszaesést, teljesítménycsökkenést észlelnek, akkor értesíteni kell róla a diák tanítóját, osztályfőnökét, illetve pszichológustól is tanácsot kérhetnek, amennyiben felmerül a gyanú, hogy a gyerek érzelmileg sérült. A szülők hosszú időre nyúló távolléte ugyanis maradandó lelki sérüléseket okozhat a gyermekek lelkében. Igaz ugyan, hogy sokukat a nagyszülők próbálják a lehetőségeikhez mérten a legjobb neveltetésben részesíteni, ez azonban nem elég. Sok gyermek nem is tudja, hogy miért kényszerül ebbe a megváltozott helyzetbe, vagy hogy meddig fog ez tartani. Nem készítik fel őket arra sem, ami következik, így ilyenkor sokszor válnak agresszívvé, lázadóvá, vagy éppen elvész az önbizalmuk, visszahúzódók, csendesek, szomorúak, befelé fordulók lesznek. A motiváció csökken, és a tanulás, mint feladat megoldási gyakorlat, nehézkessé válik.

A pótnevelőknek éppen ezért biztosítaniuk kell a gyermek számára elengedhetetlen, kiegyensúlyozott, tisztán átlátható szabályokkal és határokkal rendelkező, ugyanakkor szeretetteljes, biztonságot nyújtó hátteret.

Gyermekvédelmi szakemberek több alkalommal is felhívták a figyelmet arra, hogy az itthon hagyott gyerekeket lelkileg nagyon megviseli szüleik távolléte, ami tanulmányi eredményeik romlásához, viselkedési zavarokhoz vagy akár tragédiákhoz vezethet.

Avasfelsőfalu a legérintettebb

Az átlagosnál talán jobb anyagi körülmények között, de családi szeretet és odafigyelés hiányában nő fel nagyon sok Szatmár megyei gyerek is, akiknek szülei a jobb megélhetés reményében külföldön vállaltak munkát. Alig két évvel ezelőtt Szatmár megyében egy ötödikes kisfiú, nem sokkal előtte egy kamasz lány lett öngyilkos, miután hiába várták, hogy szüleik magukkal vigyék külföldre.

Megyénkben az elmúlt három évben bár folyamatosan csökkent a külföldön dolgozó szülők által itthon hagyott, rokonokra bízott gyerekek száma, mégis elég magas — derült ki az Oktatás-felügyeleti Forrásközpont adataiból. Míg a 2012/2013-as tanévben 4997 gyermeket hagyott itthon egyik vagy mindkét szülője, addig a 2013/2014-es tanévben 4909 gyerekről tudott az intézmény, a nemrég lezárult iskolai évben pedig 4664 óvodást, iskolást vettek nyilvántartásba. Ez azt jelenti, hogy az 54911 tanuló 8,49 százalékának dolgozott a határokon túl egyik vagy mindkét szülője. int megtudtuk, 1120 gyereknek kellett nélkülöznie mindkét szülőjét, 3258-nak pedig csak az egyik szülője dolgozott külföldön.

A legtöbb „hátrahagyott” diák, 1549 14–17 év közötti, 1501-en 10–13 év közöttiek, 898-an 7–9 év közöttiek, 716-an pedig 3–6 év közötti óvodások és iskolások.

A legnagyobb arányban az avasfelsőfalui gyerekek maradtak egyedül, az itt tanuló óvodások és iskolások 25,97 százalékának szülei dolgoznak külföldön, a sárközújlaki gyerekek 9,34 százalékának, a szatmárnémeti gyerekek 6,88 százalékának, az erdődi diákok 6,33 százalékának, a nagykárolyi gyerekek és fiatalok 4,43 százalékának, de a tasnádi ovisok és diákok 3,32 százalékára is nagyszülők, hozzátartozók vagy családi barátok vigyáztak, míg a szülők külföldön keresték a kenyerüket.

Bumbuluţ Krisztina