Egyre többen igénylik a honosítást

Szatmár megyében eddig is sokan igényelték az egyszerűsített honosítást, ám szeptembertől, amióta teljesen ingyenes az okiratfordítás és fényképkészítés, még több a kérvényező.

Tavaly szeptemberben vált teljes mértékben ingyenessé a honosítási ügyintézés az RMDSZ által létrehozott Eurotrans Alapítvány 19 területi irodájában, így Szatmárnémetiben is. És bár az RMDSZ területi szervezetei eddig is aktívan részt vettek a könnyített honosítás lebonyolításában, az Eurotrans Alapítvány-biztosította, teljesen ingyenes okiratfordítás és fényképkészítés még egyszerűbbé és könnyebbé tette a folyamatot. „Tavaly január és szeptember között 7000 honosítási dossziét állítottunk össze, szeptember és december között pedig 650-et, ami körülbelül 1200 kis- és nagykorú személyt jelent” — magyarázta Tasnádi István, a szatmári iroda vezetője, hozzátéve: „forgalom”, azaz igénylésszám szempontjából a második helyen állnak az országban. Az igénylések nagy száma pedig nem csak az ingyenességnek, hanem a sokkal gyakoribb vidéki kiszállásoknak is köszönhető. „Az eddigi években a Szatmárnémetiben, illetve városon lakóknak sokkal könnyebb volt bejönni az RMDSZ-székházba, ahol a konzuli napokat tartjuk, de nem volt ilyen egyszerű például csedregiek vagy a hadadiak dolga — éppen ezért idén még inkább a vidéken lakókra helyezzük a hangsúlyt, és még több kiszállást szervezünk. S hogy mekkora az igény ezekre a kiszállásokra, az azt is mutatja, hogy például decemberben, amikor Avasújvárosban tartottunk kihelyezett konzuli napot, 29-en kérvényezték csak az útlevelet — s természetesen a nagy érdeklődésre való tekintettel hamarosan újabb kihelyezett konzuli napot tervezünk oda” — mondta Tasnádi, hozzátéve azt is: ha beteg, mozgáskorlátozott a honosítást igénylő, akkor az iroda munkatársai kimennek házhoz, elhozzák a szükséges okiratokat, majd a legközelebbi konzuli nap alkalmával már a konzullal együtt látogatnak el az igénylőhöz — az utóbbi időszakban négy ilyen esetet oldottak meg. S hogy mi is szükséges az egyszerűsített honosítási eljárás elindításához (a kettős állampolgárság megszerzéséhez): kézzel írt önéletrajz, születési anyakönyvi kivonat (keresztlevél), családi állapotot igazoló okirat (házassági anyakönyvi kivonat vagy a válást igazoló dokumentum), a magyar származást igazoló dokumentumok (például a felmenők születési anyakönyvi kivonatai; lelkipásztor/plébános igazolása vagy régi magyar okirat: illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv stb.), és ami nagyon fontos a magyar származás igazolásánál, a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végigkövethetősége. Azon kérelmezőknek, akik 1945. január 20. előtt születtek Szatmár megyében, nem szükséges korábbra menniük a leszármazást illetően, esetükben elég a keresztlevél és a családi állapotot igazoló okirat. A legfontosabb kritérium pedig a magyar nyelvtudás!

Jelentsük a névváltoztatást!

A szatmárnémeti lakosság-nyilvántartó hivatal vezetője és Tasnádi István is arra figyelmezteti a már honosítottakat: minden névbeli módosítást, legyen az akárcsak egy ékezet is — jelenteniük kell itthon. Nemcsak azért, mert a törvény előírja, hanem mert számtalan kellemetlenségtől kímélhetik így meg magunkat. „Az itthon Szabó Andreinek anyakönyvezett fiatalember a honosítást követően Szabó András lett Magyarországon s az ottani hivatalos iratokban, felesége ott is szült, a gyermek magyarországi anyakönyvezésével nem is volt gond — hanem amikor hazajöttek és Szatmárnémetiben is bejelentette Szabó Andrásként a gyermekét, a tisztviselők csak a fejüket rázták, hiszen az ő nyilvántartásukban nem szerepelt Szabó András, csak Andrei. Rengeteg utánajárásba és sok időbe került, amíg tisztázódott a helyzet. És ez csak egy példa, de számtalan ilyen eset történik. S a névmódosítási hanyagság szöge mindig csak sürgős esetekben bújik ki a zsákból” — meséli Tasnádi.