Elfogadták az EU költségvetését
Jóváhagyták az unió és Japán közötti szabadkereskedelmi szerződést is.
Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió következő évi költségvetését szerdán a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács. A távirati iroda beszámolója szerint az elfogadott kompromisszumos egyezség értelmében az EU 2019-ben 165,8 milliárd euró erejéig vállalhat pénzügyi kötelezettségeket, és 148,2 milliárd euró lehet a tárgyévi tényleges kifizetések összege. Előbbi összeg 3,2 százalékkal, utóbbi 2,4 százalékkal magasabb az idei számoknál.
Végeredményben mind a bőkezűbb kiadási keretet indítványozó parlament, mind pedig a hangsúlyt a takarékosságra helyező tanács nagyjából ugyanannyit engedett. – Ez győzelem Európa számára – mondta Jean Arthuis, az EP költségvetési bizottságának elnöke.
Hartwig Löger, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria pénzügyminisztere üdvözölte a megszavazott büdzsét, hangsúlyozva, az segíti a migráció hatékony kezelését, támogatja a kutatókat és a fiatalokat, illetve erősíti a gazdasági növekedést Európa-szerte.
Szintén szerdán hagyta jóvá az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi szerződést az Európai Parlament. A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel ratifikálták a július 17-én aláírt egyezményt, és elfogadták az úgynevezett stratégiai partnerségi megállapodást is, amely kiterjeszti az együttműködést a felek között egyebek mellett az energia, az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a klímaváltozás elleni küzdelem területére is.
Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel harminc százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a negyven százalékot. Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU.
A szerződés, amelyről 2013 tavaszán kezdődtek az egyeztetések, jobban megnyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, ahogy számos más ágazatban is bővíti a kiviteli lehetőségeket. A megállapodás felszámolja a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat, megnyitja a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, valamint közös szabályrendszert és szabványokat hoz létre.
Forrás: https://magyaridok.hu
