Elkezdődik az új pályázati ciklus

A 2007–2014-es pályázati ciklust értékelve lehet beszélni sikerekről és sikertelenségről egyaránt — állítja Magyar Lóránd, a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) Szatmár megyei osztályvezetője, aki kitért a következő ciklus pályázati lehetőségeire is.

A nemrég lezárult, 2007–2014-es fejlesztési időszakban a LEADER program keretében több mint kétszáz sikeres pályázatot bonyolított le a Szatmár megyében működő négy kistérségi társulás (Szatmárnémeti környéke, Nagykároly és Tasnád környéke, az Avas és környéke, valamint a Bükkalja) — tudtuk meg Magyar Lórándtól, a Szatmár Megyei Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség osztályvezetőjétől. Három típusú projektről beszélhetünk: önkormányzati, azaz közérdekű beruházások, valamint mezőgazdasági és vállalkozói projektek. Az önkormányzati projektek terén sikerként könyvelhető el, hogy több mint hetven gazdát segítettek abban, hogy támogatást kapjanak gazdaságuk, vállalkozásuk fejlesztésére. Itt meg kell említeni, hogy pályázatok készültek a fiatal gazdák támogatására, a gazdasági vállalkozások támogatására, mikro-vállalkozások létrehozására, illetve fejlesztésére vidéken. Mikro-vállalkozások esetén a nem mezőgazdasági vállalkozások segítése történt. Így jöttek létre bútorgyárak, designe-cégek, informatikai cégek stb. A kulturális örökséget is ápolták: ruhát vásároltak néptánccsoportoknak, valamint hangosító- és világosító felszerelést művelődési otthonoknak. Ruhát vásároltak Dobrán, Börvelyben, Kálmándon. Börvelyben és Kálmándon, a helyi fúvószenekarok pedig hangszereket szereztek be. Szopor községben trombitákat, ütőshangszereket, cimbalmot és más hangszereket vásároltak. Ezzel a segítséggel sikerül megőrizni a helyi hagyományokat, életben tartani a helyi kultúrát. Szamoskrassón hangosító eszközöket és ötszáz széket vásároltak. Három község pályázott a meglévő focipálya lelátókkal való bővítésére. Ide tartozik Mikola, Pusztadaróc és Pálfalva.

Sikertelen pályázatok

Sikertelen pályázatok is készültek. Ennek oka, hogy sem a pályázó, sem a pályázatíró nem tudta pontosan a pályázati kiírás szabályait. Volt eset, hogy az ötlettel volt gond, olyan tevékenységre tett le pályázatot az illető, ami nem támogatható. A mezőgazdasági projekteknél szinte minden esetben tulajdonjogi problémák merültek fel, eltérések a birtoklevelekben, vagy azok hiánya, előfordult, hogy örökösödési gondok adódtak. Mindenki abban a tudatban van, hogy rendben vannak a dolgok az iratokat illetően, csakhogy a pályázat esetén az önkormányzat, az APIA, valamint a gazda nyilvántartása milliméterre kell egyezzen. A vállalkozók részéről eleve nem sok projekt érkezett, és ahol sikertelen volt a pályázat, ott szintén tulajdonjogi és infrastrukturális problémákon bukott el a dolog. A fiatal gazdáknál is voltak sikertelen pályázatok, ők többnyire nem tudták igazolni a földterület tulajdonjogát. A mikro-vállalkozásoknál is voltak kisebb problémák, például egyesek már meglévő vállalkozást szerettek volna vidékre költöztetni. Ezek a pályázatok viszont kizárólag csak vidékre szólnak. A pályázónak volt egy jól menő cége, ezt akarta vidékre költöztetni csak azért, hogy pályázhasson.

Új lehetőségek

Magyar Lóránd kifejtette, hogy a minisztérium előtérbe helyezte azokat a projekteket, amelyek a szövetkezést ösztönözték. „Óriási szükség van erre, mert az a helyzet, hogy ezekkel a mennyiségekkel, amiket mi hagyományos mezőgazdasági termékekből elő tudunk állítani, a globális piacon nem lehet labdába rúgni. Eddig csak elvi szinten, konferenciákon, lakossági fórumokon került szóba, úgymond kioktattuk a gazdákat, hogy így nem jó, másképp kellene csinálni, és ezt ők is tudják, de a kérdés az, hogy ki az, aki elindítja a folyamatot, és képes pénzt vonzani az indításhoz, mivel e nélkül nem lehet előremozdulni. Nagy problémát jelent, hogy a gazdák nem tudnak társulásokba, szövetkezetekbe csoportosulni. Pedig ez lenne a megoldás arra, hogy Halmi környékén a földiepret ne a betakarítás napján kelljen eladni, hanem hogy legyen meg a feltétele a tárolásnak, hogy később egy kedvezőbb áron tudják értékesíteni. A helyi gazdák, akik egy-két hektáron termesztenek földiepret, ezt külön-külön nem tudják megtenni, az lenne a megoldás, hogy egy társulásba, egy szövetkezetbe rendeződjenek és így készítsenek pályázatot egy hűtőház létrehozására. Erre kellene a kistérségi társulások odafigyeljenek, felvilágosítsák és meggyőzzék az embereket ennek fontosságáról. A hűtőházak hiánya az egész megyében érezhető. Az előző ciklusban alakultak egyesületek, de ezeknek csak az volt a szerepük, hogy plusz pontot kapott az a pályázó, aki valamelyik egyesület tagja volt. Jelenleg egyetlen hűtőház épül Szatmár megyében Pusztadarócon, ezt egy Magyarországról visszatelepedett helyi vállalkozó készíti, de ez kevés lesz ahhoz, hogy minden igényt kielégítsen” — fejtette ki Magyar.

Fejlesztési stratégia

A kistérségi társulások finanszírozása 2015. december 31-én megszűnt. A négy kistérségi társulat közül három tett le pályázatot a fejlesztési stratégiájuk elkészítésére. A három finanszírozási szerződés már alá van írva: a Szatmár környéki és az Avas környéki tizenhatezer euró, a Nagykároly és Tasnád környéki tizennégyezer euró. Miután elkészül a fejlesztési stratégia, elkezdődik a községek által benyújtott tervek elbírálása. Nagyon fontos, hogy a kistérségek milyen stratégiát készítenek el, mert azon fog múlni, hogy mekkora pénzösszegekkel rendelkeznek majd a pályázati ciklus során. Megváltozik a finanszírozás. Eddig minden kistérség 2,5 millió eurót kapott, ezentúl a támogatott összeg függni fog a kistérségek nagyságától (mekkora területet fednek le), a lakosság létszámától, illetve a fejlesztési stratégiájuk minőségétől. Húsz százalék a minőség, negyven-negyven százalék a terület és a lakosság. Az irányvonalak megmaradnak, ugyanúgy az önkormányzatok, a mezőgazdasági vállalatok, valamint a mikrogazdaságok fognak pályázni, mint eddig — szögezte le Magyar Lóránd.

Elek György