Élők és holtak mezsgyéjén

Neked is vannak halottaid. Mert minden embernek vannak halottai. Mindenszentek és halottak napján te is félreteszed a munkát, üzletet, politikát, és elcsendesült perceidben elgondolkozol azon, kiknek köszönheted, hogy most itt vagy. Otthonodban, a temetőkben, ezen az őszi napon te is gyertyát gyújtasz, és ha csak teheted, elzarándokolsz szeretteid sírjához. Ezen a napon találkozol rokonokkal, ismerősökkel, létrejön egyfajta találkozás, újratalálkozás. Talán épp ennek az egymásba olvadásnak a szimbóluma a gyertyák lobogása. A gyertya és csillagfények akár üzenetként is felfoghatók.

Te is hallod az égi hazába költözöttek üzenetét, akik arra figyelmeztetnek, hogy rövidke életünket csak szépen, méltóan érdemes élni. Ekkor válik igazán értelmessé életed, ami így már nem vezet félelemmel a halálhoz, van értelme hinni az örökkévalóságban. De meg tudod-e mondani, mit jelent szépen élni? Hogyan lehet úgy élni, hogy ne a halállal félj szembenézni, hanem találd meg az élet legjárhatóbb útját, ami odavezet? Képes vagy elhinni azt, hogy nem a haláltól kell rettegni, hanem attól, hogy értelmetlenül éled le az életed?

Tedd fel újra magadnak a kérdést: van-e nyitja, van-e kitaposott ösvénye a halál szép tapasztalatának? Tűnődj el azon, mit üzennek a ma már halott elődeid a mennyei életről, mit üzenünk egymásnak mi, a sírok felett gyertyát gyújtó élő utódok. Észrevesszük-e egymásban a szépet, az igazat és a jót, meglátjuk-e másokban, attól lett szép az életük, hogy tudnak nemcsak önmagukért, de másokért is élni, mert csak így teljes az élet? Észrevesszük-e, hogy a teljes élet nem a fogyasztásban, az élvezetek mindenáron való hajszolásában rejlik, hanem abban a törekvésben, hogy családunk, szűk és távoli közösségeink életét szebbé tegyük?

Neked is vannak halottaid. Valakinek, valakiknek te is a halottja leszel. Évről évre nagyot változik a világ. Halottak napi szokásaink is változatosak és sokszor eltérő képet mutatnak. De nem ártana elgondolkodni, ha ilyenkor megállsz szeretteid sírjánál, és emlékeidben elmélyülve rendezgeted a síron a virágokat, hogy halottak napján a temetőben valóban nem az az egyetlen és igazán fontos gondod, hogy a gyertyák szépen égjenek. Eszedbe jut-e gyertyagyújtáskor, hogy a te életed gyertyája vajon hogyan ég? Mert ez a fontos. Akkor is, ha hívő vagy, akkor is, ha nem. Hívő és hitetlen számára egyformán fontos a földi élet. Egyformán fontos, mit tartogat számára, és hova jut a lélek a halál után.

Elek György