Először ünnepelték Egriben március 15-ét

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170 éves évfordulóját ünnepelték vasárnap Egriben. Az elmúlt évtizedek során az egri önkormányzat nem ünnepelte meg március 15-ét, viszont idén a helyi kultúrotthonban műsort szerveztek, hagyományteremtő célzattal.

Nem titkolt szándéka az egrieknek, hogy hagyományt szeretnének teremteni a március 15-i megemlékezések kapcsán, hiszen igény volna rá, a fiatalság pedig szívesen veszi ki a részét a magyar szellemiség továbbörökítésének folyamatából. Ennek fényében tegnap délelőtt 11 órától ünnepi istentisztelettel kezdődött a 170 évvel ezelőtt kitört forradalomra való emlékezés, igét hirdetett Kovács Sándor lelkipásztor, majd 12 órától a templomon kívül, az I. és II. világháborúban elesett honvédek tiszteletére állított emléktáblánál koszorúztak a hívek és a meghívott vendégek.

A koszorúzást megelőzően Márton Zsuzsanna, Egri község polgármestere köszöntötte a közelebbről és távolabbról érkező vendégeket, az egrieket, ifjakat és időseket egyaránt, majd szellemi kincsként és ritka ajándék gyanánt, a hallgatóság előtt felolvasta saját nagyapja tábori levelét, aki szintén a II. világháború elesett katonája volt.

Ezt követően Pappné Farkas Klára, a Magyar Országgyűlés képviselője átadott egy zászlót Kovács Sándor tiszteletesnek, hogy az új zászló kerüljön oda az 1940-ben kapott lobogó mellé, amelyet az egriek a magyar csapatok bevonulásakor kaptak ajándékba.

Az ünnepi műsor délután 15 órától folytatódott a községi kultúrotthonban, ahol színes programmal várták a szervezők az ünneplő érdeklődőket. Ha zsúfolásig nem is telt meg az épület nagyterme, az elmondható, hogy sok érdeklődő volt kíváncsi az ünnepi műsorra.

Mindenek előtt igei köszöntő nyitotta meg a délutáni programot, Kovács Sándor református lelkipásztor, Antku Istán római katolikus plébános és Kozsán István görögkatolikus parókus imádkoztak és hozták igei üzenetüket a hallgatóság elé. Ezt követően Márton Zsuzsanna, a község polgármestere meleg szavakkal üdvözölte a jelenlévőket. Elmondta, hogy az egri kultúrotthon, amely 1960-ban épült, számos rendezvények adott már otthont az elmúlt fél évszázad alatt, azonban az esküvők, színházi-, vagy cirkuszi produkciók mellett soha nem volt még otthona a legfontosabb magyar ünnepünk megünneplésének. Az okokat nem fejtegette, viszont elmondta, hogy ezen a tényen most változtatnak, sőt, a jövőben újra és újra megteszik majd ezt. Az egri közösség több mint 500 éves múlttal rendelkezik, amely idő alatt sok mindent megélt már a település, de még mindig áll, és magyarul érző és beszélő emberek töltik meg. Majd elhangzott a kérdés: Mit kíván a magyar nemzet?, és erre rímelve: Mit kíván az egri közösség? Válaszként a polgármester elmondta, hogy egy békében élő, fejlődő község fenntartása a cél, ahol rend és biztonság van, amelyre a régió más községei is felnézhetnek. Ebben a munkában viszont szükség van a tenni akarásra, a használható tudásra és a tiszta, odaadó szándékra, mert a márciusi ifjak példája mindenkit kötelez.

A polgármester beszéde után Pappné Farkas Klára magyar országgyűlési képviselő, Kovács József, Jéke község polgármestere, illetve Gergely Lajos, Szamosszeg polgármestere tartották meg ünnepi szónoklatukat, közben elhangzottak az egri Hazafias Versek Versmondó Verseny legjobbjainak szavalatai, majd a helyi fiatalok közül is énekeltek néhányan.

A műsor második felében a magyarországi Black Rose Projekt Szabadság, szerelem című ünnepi műsora következett, végül pedig az Egri Csodaszarvas Néptáncegyüttes produkciója zárta a műsort.

Bajnai Botond