Első alkalommal szervezték meg a Borókás Kertésznapot

Szombaton tartották a szatmárnémeti Borókagyökér Egyesület által szervezett kertészeti napokat az egyesület Nagyrét utcai székhelyén. Nem csak vásárok voltak, előadásokat is tartottak.

Hasznos tanácsokkal, kertészeti eszközökkel és szerekkel, házi jellegű termékekkel és különféle palántákkal, csemetékkel vagy épp fafaragásokkal megrakodva térhetett haza szombaton az, aki kilátogatott a Borókagyökér Egyesület által szervezett kertészeti napokra. Ahhoz képest, hogy első alkalommal szerveztek ilyet, sok volt a portékáját kínáló termelő magánszemély vagy cég, és elég sokan érdeklődtek is az esemény iránt. Balmazújvárosból jött biogazdaság árulta mangalicából készült hústermékeit és — többek között — birkahúsból készült pástétomát, voltak az árusasztalokon szatmárhegyi borok, egri szörpök és lekvárok, Szárazberken termelt fűszerpaprika, pincében termeszthető gombazsák és elkészítésre kész gomba. Egri levendulafarm termékeit is meg lehetett vásárolni, de különféle kertészetek voltak jelen palántákkal, kiültethető virágokkal és fűszernövényekkel, faiskolák gyümölcsfacsemetékkel, borászatban és pálinkafőzésben használatos fokolókkal és üvegeszközökkel jelent meg egy marosvásárhelyi cég, egy aranyosgyéresi cég vetőmagvakat árult, de kerti vegyszerek is nagy választékban voltak megvásárolhatók.

A Borókagyökér Egyesület Lépésházában szervezett esemény idején a földszinten zajló vásárral egy időben az épület emeletén szakemberek igyekeztek hasznos tanácsokkal ellátni a hobbikertészeket, vagy vitába szállni profi kertészekkel, mezőgazdasági szakemberekkel.

Az esemény megnyitóján Szejke Judit főszervező elmondta, a kertészeti napok megszervezésével az volt a céljuk, hogy a Szatmár megyei termelőket hozzák egy fedél alá, és ismertessék meg őket és termékeiket egy szélesebb közönséggel.

Az emeleten zajló előadások idején Somi Ervin beszélt arról, hogy az integrált növényvédelem okszerűen összehangolva használja a növényvédelmi módszereket, és hogy célja a hatékonyság mellett az, hogy minél kisebb mértékben alkalmazzon környezetszennyező növényvédő szereket. Ehhez képest Rózsa Péter a száz százalékban vegyszer nélküli kertészkedés mellett foglalt állást, véleménye szerint az integrált növényvédelem még mindig sok olyan vegyszert engedélyez használni a növénytermesztésben, amelyek rossz hatással vannak az emberi szervezetre. Rózsa szerint nem újabb vegyszereket, műtrágyákat és mesterséges hozamnövelő eszközöket kell bevinni a mezőgazdaságba, sokkal inkább a kertész ismereteit kell bővíteni. Simpf Rajmond arról értekezett, hogy mire jók és mikor hatékonyak a feromonos csapdák, illetve hogy milyen illóolaj-tartalmú növényeket lehet telepíteni egyes kártevők távol tartására a kiskertekben vagy nagyobb gazdaságokban.

Princz Csaba