Emléktáblát avattak Jakabffy Elemérnek

A neves kisebbségi politikus tisztelői gyűltek össze szombaton a szatmárnémeti hídon túli római katolikus temetőben, Jakabffy Elemér sírján halálának évfordulóján emléktáblát helyeztek el.

Jakabffy Elemér életének és munkásságának jelentőségéről Varga Attila egyetemi tanár, alkotmányjogász beszélt. Nem hal meg igazán az az ember sohasem, akire emlékeznek — emelte ki a Jakabffy-sír mellett elmondott beszédében Varga Attila, még akkor sem, ha ez szűkebb családi vagy baráti körben történik, Jakabffy Elemérről viszont az egész erdélyi magyar közösség beszél, emlékezik rá, emlékét megpróbálja elevenen tartani. Amit ő alkotott, az nemcsak az ő idejében élőknek szólt, hanem a ma és a holnap emberének is. Jakabffy Elemér nemzetiségi politikus, közíró, az MTA kültagja, 1910–18 között munkapárti Országgyűlési képviselő, 1922-től 1938-ig a romániai Országos Magyar Párt alelnöke, több cikluson át bukaresti kamarai képviselő. 1922-ben megindította a Magyar Kisebbség című politikai szemlét, melynek szerkesztője volt a lap megszűntéig, 1942-ig. A Magyar Párt feloszlatása után (1938) mint ennek „baloldali” vezetőségi tagja, megtagadta a félfasiszta Magyar Népközösségben való szereplést, és visszavonult a közéleti tevékenységtől. 1944 nyarán nemzetiségi túszként 8 hónapig Bukarestbe internálták. 1945-ben a romániai magyar dolgozók szervezetének vezetősége közreműködésre kérte fel, de megrendült egészségi állapotára hivatkozva ezt elhárította magától — emlékeztetett Jakabffy életútjára Varga.

A Jakabffy-örökség időszerűségét Muzsnay Árpád is elismerte, véleménye szerint a kisebbségi jogokért folytatott harca sajnos ma is harc még és nem megvalósítás. Elmondta, büszke arra, hogy az eddigi Jakabffy–megemlékezések során nagyon sokan megismerték a politikus munkásságát, Varga Attilában pedig az utódot látja.

Elek György