×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
13 °C
közepes eső
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Belföld

Epilepszia — rohamokkal az élet

2020.03.27 - 17:46
Megosztás:
Epilepszia — rohamokkal az élet

Lila nap, az epilepszia elleni küzdelem világnapja volt március 26-án, szerdán. Világszerte 50 millióan élnek ezzel a betegséggel. Idehaza 115 ezer, Szatmár megyében 1731 betegről tudnak.

Az epilepszia egy olyan krónikus és rohamokban jelentkező betegség, amelyben az agyi idegsejtekben rendellenesen fokozódnak a kisülések. Bár általánosságban az a kép élhet bennünk, hogy az epilepszia mindig rángógörccsel és eszméletvesztéssel jár együtt, a betegség tulajdonképpen változatos tünetekkel járhat. A tünetek, amiket rohamoknak is nevezünk, gyakran nagyon enyhék, különböző érzeteket és viselkedést idéznek elő. Bizonyos rohamfajták során a beteg egyszerűen csak néhány másodpercig üresen néz valamerre, míg másoknál a teljes testre kifejlődő görcsroham alakul ki.

Az epilepszia napjainkban a becslések szerint legalább 50 millió embert érint, a Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) adatai alapján százból egy személy epilepsziás. Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) Népegészségügyi Statisztikák és Tájékoztatás Országos Központja (CNSISP) adatai alapján, amelyekben a bukaresti számsorok nem szerepelnek, Romániában 115 071 regisztrált epilepsziás beteg van, a legtöbben, 5087-en Maros megyében. Szatmár megyében 1731 páciens szerepel a családorvosok regisztereiben. Százezer romániai lakosból 591 szenved az epilepszia valamilyen fajtájától, százezer szatmári lakosra vetítve ez 518,8 beteget jelent.

Az epilepszia a leggyakrabban gyerekkorban, illetve 65 éves kor felett alakul ki, ettől függetlenül azonban bármely korban kialakulhat. Kezelés segítségével elérhető a rohammentesség, illetve csökkenhet a rohamok gyakorisága és intenzitása. Nagyon sok esetben az epilepsziás gyerekek idővel kinövik a betegséget.

Rizikófaktort jelent, ha a családban valakinek már van epilepsziája, ugyanakkor fejsérülés is epilepsziához vezethet. Az ilyen eredetű kockázat csökkenthető, ha az autóban mindig bekapcsolja a biztonsági övet, és biciklizéskor, síeléskor, motorozáskor bukósisakot visel. A stroke vagy bármilyen más vaszkuláris betegség olyan agyi károsodáshoz vezethet, ami szintén epilepsziát válthat ki.

Sok mindent tehetünk azonban e betegségek megelőzése érdekében: csökkenthetjük az alkoholfogyasztást, táplálkozhatunk egészségesebben, mozoghatunk rendszeresen, és leszokhatunk a dohányzásról. Az epilepszia további rizikófaktorai közé tartozik az agy fertőzéses megbetegedése — például agyhártyagyulladás — és a gyerekkorban magas láz miatt kialakuló rohamok.

Amennyiben valakinél először jelentkezik a roham, azonnal orvoshoz kell fordulni. Számos esetben az epilepszia kezdete egy, az agyat károsító balesethez, betegséghez vagy valamilyen traumához, például stroke-hoz köthető. Ritkán agydaganat állhat az epilepszia hátterében. A betegek felénél azonban nincs azonosítható oka az epilepsziának.

Évezredek óta ismerik

Az epilepsziáról szóló legrégibb lelet egy időszámításunk előtt 2000 körül keletkezett babiloni táblán maradt fenn, erre gondosan feljegyezték mindazokat a különböző rohamfajtákat, amelyeket ma is ismerünk. Hippokratész ókori görög orvos forradalmi újítása volt, hogy rámutatott: az epilepszia az agy megbetegedése. Sokáig félelemmel tekintettek az epilepsziával élő emberekre, bizalmatlanok és értetlenek voltak velük szemben, végtelenül sok szociális stigmával sújtották őket, pedig olyanok is szenvedtek e betegségben, mint Julius Caesar, Nagy Péter cár, Napóleon, IX. Pius pápa, Dosztojevszkij vagy Lord Byron költő.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több mint két évtizede világméretű kampányt hirdetett az epilepszia és a körülötte elterjedt előítéletek ellen. A fő cél az, hogy szűnjön meg az epilepszia körüli homály, és fogadják el mindenütt, hogy ez gyógyítható betegség. Számos országban ugyanis még mindig nem agyműködési zavarnak tudják be az epilepsziát, ezért a betegséggel élők jelentős része nem jut gyógykezeléshez. Az epilepsziások diszkriminációtól szenvednek a családban, a házasságkötésben, a munkavállalásban, állampolgári jogaikban, az oktatásban és a társadalomban egyaránt.

Bumbuluţ Krisztina