„Építkező múltra tekintünk vissza”

Október 18-án, délután 6 órakor, a nagykárolyi Károlyi-kastélyban tartják a Szatmári Református Egyházmegye Lelkipásztori Kórusának és a Szatmárnémeti Református Gimnázium Gyermekkórusának ünnepi koncertjét, megalakulásuk ötéves évfordulója alkalmából.

Higyed Gyöngyi karnagy az évfordulós koncerttel kapcsolatban elmondta, hogy amiatt választották helyszínül a Károlyi-kastélyt, hogy az előadás hangulata ünnepélyesebb legyen, de a terem kiváló akusztikája miatt is e mellett a helyszín mellett döntöttek. A koncertet később Szatmárnémetiben is megismétlik: vagy a római katolikus Székesegyházban, vagy a Szent Miklós görögkatolikus templomban, a helyszín kiválasztásánál ez esetben is az akusztika dönt.

— Öt éve alakult mind a Szatmárnémeti Református Gimnázium gyermekkórusa, mind a Szatmári Református Egyházmegye Lelkipásztori Kórusa, szinte egy időben — tájékoztatott Higyed Gyöngyi. — Amikor jeleztem, hogy szeretnék kórust alakítani, nyitott szemekre és fülekre találtam, azonnal jöttek a jelentkezők. A gyermekkórus megalakításánál megadatott az a lehetőség, hogy a gimnáziumban a vallásoktatás mellett éneket is tanítok, így a hét minden napján dolgozhatom velük.

Eredmények

— Az eltelt öt év nem is kevés idő, ha egy közösségi munkáról beszélünk — emlékszik vissza a tanárnő. — A városban számos olyan közösségi tevékenység indult be, amely éppen azért szűnt meg, mert nem volt elég kitartás a tagságban. Büszkén és örömmel mondom, hogy ez az öt év úgy telt el, hogy folyamatosan gyarapodtunk, most egy építkező múltra tekinthetünk vissza. A gyermekkórusban erős és hűséges csapatmunka folyik, a gyerekek szorgalma és igyekezete mellett érezni és tapasztalni lehet a családok példaadó magatartását, öntudatát, amelyet igyekeztek és igyekeznek a gyerekeknek átadni. Számos vallásos és népi rendezvényre kaptunk meghívást, sőt olyan visszajelzést is kaptam, hogy a gyerekek önálló szereplést is vállaltak egyházi rendezvényeken, amikor kiálltak a gyülekezet elé énekelni, vagy akár hangszeren játszani. De számos példa van arra, hogy világi rendezvényeken énekelnek népdalokat a kórustagok. Én úgy érzem, hogy az ötéves munkámnak megvan az eredménye, hiszen ezek a gyerekek a szülői nevelésen túl kaptak valami pluszt, megértették, hogy miért is fontos nekik a közösségi munka, miért fontos megismerni és továbbvinni azt, amit szüleiktől és tanáraiktól megtanultak.

Csapatmunka

— Öt év alatt több mint száz rendezvényen lépett fel a kórus, folyamatosan bővült a repertoár, ma már népdalok, gyermekénekek, egyházi énekek egyaránt szerepelnek a kórus műsorában. A gyerekek lelke formálódik, egészen más a viselkedésük, és ami nagyon fontos: jobban odafigyelnek egymásra. Megtanulták, hogy a kórusmunka nem az egyéni szereplés felívelését szolgálja, hanem a csapatét. Az, hogy a kórust mennyire elismerik, példázza az is, hogy ezen a héten pénteken Nagyváradon fellépünk a Királyhágómelléki Református Egyházkerület zenei fesztiválján. Nagyszüleim és szüleim, amikor egyházi énekeket énekeltek és tanítottak nekem, mindig elmondták: „Fiam, egy dolgot ne feledj el! Amikor mi már nem leszünk és előveszed ezeket az énekeket és dúdolni fogod, akkor majd mindig együtt leszünk.” Most én is azt gondolom, hogy azáltal, hogy ezek a gyerekek megismerik a mi zenei kincsünket, számos nemzedék talál majd egymásra — zárta mondandóját Higyed Gyöngyi.

Elek György