Erasmus+ 2014: EU-s ifiprojekt-óriás

Formainak mondható lépések vannak még hátra, hogy rábólinston az EU a 14 milliárdos költségvetésű, 2014-es Erasmus+ program elfogadására. A részletekről Sógor Csaba EP-képviselőt kérdeztük.

— A 2014—2020-as Erasmus+ programot elfogadta az EP tanügyi bizottsága. Ön ismeri ennek részleteit? Milyen mértékű támogatások megszerzésére számíthat Románia, mik az új program prioritásai, mire helyezik ebben a hangsúlyt, mit tartanak fontosnak az új Erasmus+ program megalkotói?

— Az Erasmus+ program összefogja az összes eddigi tanulmányi, gyakornoki, ifjúsági és sporthoz kapcsolódó programot. Így beletartozik az Erasmus, az Erasmus Mundus, a Leonardo da Vinci, a Comenius, a Grundtvig és a Youth in Action program is. A 2014—2020-as ciklusban az Erasmus+ 14 milliárd eurót költhet el, ez jóval több, mint az eddig rendelkezésre álló összeg, a támogatások mértéke azonban számos tényezőtől függ. Az EU évenkénti támogatást nyújt a 33 részt vevő ország nemzeti ügynökségeinek (a 28 tagállam mellett 5 csatlakozási tárgyalást elkezdett ország – szerk. megj.), amelyek felelnek az adott országban található oktatási intézményekkel kötött támogatási szerződések aláírásáért. A kedvezményezettek, azaz a hallgatók saját oktatási intézményükön keresztül pályázhatnak, az ösztöndíj folyósításáért is az egyetemek, főiskolák a felelősek. A költségvetés országok közötti elosztását a Bizottság illetékes ügynöksége végzi, a támogatások mértékének megállapításánál több szempontot figyelembe vesznek: például a hallgatók és oktatók száma a felsőoktatásban, a megélhetési költségek, a múltbeli jelentkezések száma stb. A Romániára jutó pontos összeget ezért jelenleg lehetetlen megállapítani, ám az mindenképpen elmondható, hogy lényegesen több forrás fog rendelkezésre állni, mint eddig. Az Erasmus és a hozzá kapcsolódó, a fiatalok mobilitását elősegítő programok az EU legnépszerűbb programjai közé tartoznak, ezért az Erasmus+ megtartotta az eddig jól működő struktúrákat és rendszereket, ugyanakkor tovább is fejlesztette azokat. Így például a mesteri tanulmányok esetében egy kedvezményes, EU által garantált kölcsön segíti majd a hallgatókat, továbbá az önkéntesség is bekerült a programba, így az Európai Önkéntes Szolgálaton keresztül a fiatalok nem csak tanulni, hanem dolgozni is tudnak külföldön az Erasmus+ finanszírozását igénybe véve.

— Milyen egyéb lehetőségeket kínál ez a program a romániai diákok, pedagógusok és oktatási intézmények, egyesületek, alapítványok számára?

— Az Erasmus+ magában foglalja az eddig jól működő programokat: az Erasmus az alapképzésben részt vevő hallgatóknak szól, míg az Erasmus Mundus a mesteri és doktori képzésben részesülő hallgatók számára érdekes. A szakképzés terén a Leonardo da Vinci keretében lehet pályázni, a pedagógusok pedig a Comenius program kiírásai után érdeklődhetnek. A felnőttképzés területén a Grundtvig kínál számos lehetőséget, míg a Youth in Action továbbra is az ifjúsági szervezetek, civil partnerek számára szolgálhat segítséggel.

— Mikor történik meg a projekt elindítása, és az érdeklődők hogyan tudnak ebben részt venni, hol tudnak a részletekről tájékozódni, kivel kell felvegyék a kapcsolatot, ha támogatásra érdemesnek vélik elképzelésüket, igényüket?

— Az Erasmus+-ról a novemberi plenáris ülésen fog szavazni az Európai Parlament, a várható pozitív döntés után a Tanácsnak is áldását kell adnia rá, ezt követően január 1-jétől indulhat az új program. Minden részt vevő államban a nemzeti irodák felelnek a felhívások megszervezéséért és az oktatási intézményekkel kötendő támogatási szerződések aláírásáért. Romániában a nagyon hosszú elnevezésű Agenţia Naţională pentru Programe Comunitare in Domeniul Educaţiei si Formării Profesionale (anpcdefp.ro - szerk. megj.) tölti be a nemzeti iroda szerepét, részleteket azonban egyelőre valószínűleg ők sem tudnak mondani. A hallgatók a saját oktatási intézményükön keresztül érdeklődhetnek a lehetőségekről, ahogyan az eddig is gyakorlat volt. Nagyon fontos, hogy azok a hallgatók pályázhatnak, akik Erasmus felsőoktatási intézményi programtervvel rendelkező egyetemeken, főiskolákon tanulnak. A legtöbb intézmény ebbe a kategóriába tartozik. A hallgatók a megállapodást anyaintézményükkel és a fogadó intézménnyel kötik, ez biztosítja, hogy a külföldi tanulmányokat a hazai egyetemek teljes mértékben elismerjék.

Princz Csaba