Erdélyi magyar fiatalok helyzete (I.)
Utoljára módositva: 2018-10-30 10:31:26

A beszélgetések testről és lélekről sorozatban ezúton Erdélyi fiatalok gazdasági és társadalmi helyzete címmel értekeztek a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományi Kar Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozatának hallgatói az intézmény székházában.

 

A beszélgetésen részt vett dr. Frigy Szabolcs egyetemi oktató, valamint Klipács Szende, Kürti Kriszta, Szabó Annamária, Juhos Evelin, Kallós Beáta (harmadéves), Óbis Réka, Rés Vivienne, Szász Krisztina, Csomai Dorottya, Nagy Orsolya, Mezei Henrietta, Medgyesi Márta, Kovács Tímea, Jeremiás Vivien (másodéves) hallgatók. A beszélgetést moderálta: Elek György.

Elek György elmondta, hogy a most tárgyalt téma ötlete egy korábbi beszélgetésen elhangzott gondolatból adódott, amikor a résztvevők egy olyan következtetésre jutottak, hogy Romániában az idősebb korosztály van többségben, ők mennek el szavazni és ők döntik el a fiatalok sorsát is. Az Erdélyi fiatalok gazdasági és társadalmi helyzete című beszélgetés arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért az idősek vesznek részt nagyobb számban a választásokon és számukra miért a nyugdíjemelés a legfontosabb, nem pedig a gyerekeik és unokáik sorsa, mit lehetne tenni azért, hogy a fiatalok kezébe kerüljön a jövőjük eldöntése. A beszélgetés azért történt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományi Kar Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozatán, az intézmény hallgatóival, mert remélhetőleg ők lesznek azok, akik a jövő generációit oktatni és nevelni fogják, életükkel és munkásságukkal példát kell mutassanak a rájuk bízott gyerekek számára.

Dr. Frigy Szabolcs, az intézmény előadótanára vitaindítójában nemrég végzett kutatási eredményekből indult ki. Úgy néz ki, hogy a fiatalok nagyon apolitikusak lettek — hangsúlyozta. A kutatások szerint úgy tűnik, hogy a fiatalok nagy része nem bízik a politikában, úgy érzik, akkor jó, ha az állam békén hagyja őket. Vannak sztereotípiák, hogy az állam egy olyan rendszer, amibe a fiatalok nem akarnak belemenni, ettől ma már a választásoknak az eredményei nagyon egyoldalúak. Ha megnézzük a választási eredményeket több évre visszamenően, általában a baloldaliak nyernek, akik azzal kampányolnak, hogy emelik a nyugdíjakat és támogatják a munkanélkülieket. A fiatalok nem erre vágynak. Van eladható munkaerejük, vannak olyan ismereteik, amelyek eladhatóak a munkaerőpiacon. Mintha hiányozna ma a politikából az az erő, ami a fiatalokat előreviszi és képviseli — mutatott rá Frigy.

Az előadó elmondta, Erdélyben készült egy felmérés a fiatalokról, azt is megkérdezték, hogy ki tartja magát magyarnak? Az elmúlt évben volt egy olyan felmérés is, amely során megkérdezték a magyarokat, hogy a magyar vagy a román nemzethez tartozónak vallják-e magukat? Romániában a magyar fiatalok nyolcvan százaléka magyarnak vallja magát, de ötvenöt százalék mondja, hogy ő a román nemzethez tartozik. A magyarok nagy része nem tartja magát a román nemzethez tartozónak, nem az etnikumhoz, hanem Romániához. Lehet szó egy lokális identitásról is: lehet valaki erdélyi magyar, székely magyar, kalotaszegi magyar stb. Negyvenöt százalék tartja magát magyar-magyarnak, húsz százalék erdélyi magyarnak. Ezen a felmérésen azt is megkérdezték, hogy kiben bíznak a mai fiatalok? Az egyházban, civil szervezetekben, a politikában? A romániai magyar fiataloknak a nyolcvanhárom százaléka bízik az egyházban, annak ellenére, hogy egy valláskutatási felmérés alapján a fiatalok nem igazán vallásosak. Romániában, ha mindenki meg van kérdezve nemzetiségtől függően, akkor ez az arány hetvenhét százalék.

Frigy rávilágított: a médiából az jön le, hogy az Európai Unió nagyon gonosz, ez megjelenik a statisztikákban is, a romániai magyar fiataloknak a harminchét százaléka bízik az EU-ban, míg a románok ötvenöt százaléka. A DNA-ban harminchárom százalékunk bízik, ez kevesebb mint a román átlag, a médiába vetett bizalom harminchárom százalékos.

A fiatalok körben készült felmérés során azt is megkérdezték, hogy hány erdélyi magyar van ma Erdélyben? Mindenki sokkal nagyobbra minősítette a magyar közösséget, mint amilyen az a valóságban. Az erdélyi magyarok úgy érzik, hogy sokan vagyunk. A romániai románok ezt sokkal pontosabban tudták. Sokan azt hiszik, hogy mindenhol olyan arányban élnek a magyarok, mint a tömbökben, nem tudnak a szórványokról sem.

A valóság az, hogy lassan maréknyian leszünk. Nagyon nehéz ma fiatalnak lenni. Erdélyi magyarnak még nehezebb. Ennek két aspektusára hívta fel a figyelmet Frigy Szabolcs. A fiataloknak nagyon sok opciójuk van, hogy mit kezdjenek az életben. A kutatások azt mondják, ha nagyon sok az opció, sokkal nehezebb a választás, aki választ, mindig bizonytalan és cserélni akar. Aki azt érzi, hogy nagyon sok pályát választhat, nagyon sok országba mehet, nehezebbé válik a döntéshozatala, másrészről pedig elégedetlen lesz élete végéig, mert mindig úgy érzi, hogy rosszul választott. Az erdélyi fiatalokkal kapcsolatosan Frigy megnézte, milyen kilátásai vannak annak, aki most érettségizik. Az utóbbi években nem remekeltek jól a fiatalok az érettségin. Ha csak az erdélyi magyarokat nézzük, húsz százalékkal gyengébb eredményt érnek el, mint az országos átlag. Aki ma magyar iskolába jár, az érettségin hátrányos helyzetben van. Akinek nem sikerül az érettségije, teljesen más a jövőképe, hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon és sok más helyen. Ez nem a román miatt van. Vannak, akik jobban félnek a matematikától, mint a romántól. Bármennyire is szeretnénk egy egyenlő társadalmat, a társadalom mindig rétegzett. Ennek a rétegnek a felső csúcsán ott vannak azok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Összefüggés van a között, hogy egy országban hány felsőfokú végzettséggel rendelkező ember él és milyen a gazdasági helyzet. Az erdélyi magyaroknak csak a 10,2 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ezen a tíz százalék értelmiségin múlik a jövő. Ez a tíz százalék kellene hogy legyen a gazdaság motorja, innen kellene jöjjön az innováció, ebből a rétekből kellene kikerüljenek a vezetők, akár a politikában is. Ennek a tíz százaléknak nagyon nagy a társadalmi felelőssége, magyarázta Frigy. Hozzátette: ahhoz, hogy valaki megtanuljon jól románul, átlagosan tizenkétezer tanulási órára van szükség. Mennyi mindent lehetne tenni tizenkétezer órán át, ha nem kellene román nyelvet tanulni?! Mennyivel előnyösebb helyzetben van az a román gyerek, akinek van pluszban tizenkétezer órája… A magyar fiatalokban kialakul az a kép, hogy mivel ők nem tudnak románul, alultervezik a karrierjüket. Sok fontos állásra nem is jelentkeznek, mert ott van bennük a gondolat, ha nem tudnak románul, esély nincs, hogy felvegyék őket.

Frigy Szabolcs kitért arra, hogy van egy toplista, hogy kik keresnek a legjobban Romániában. Külön elkészült a romániai románok és magyarok topja. A legjobban kereső romániainak csak a kilenc százaléka magyar. A fiatalok negyvenkilenc százaléka kimenne dolgozni Magyarországra, ötvenhét százalék dolgozna külföldön (azaz Magyarországon és más országokban). Ez a nyelvi hátrányok miatt van. Ha megnéznénk a megyék átlagkeresetét, a székely és a partiumi megyékben a legalacsonyabb az átlagkereset. A nyelvi hátrány és az iskolai hátrány nemcsak amiatt érdekes, mert a magyar gyerekek bukdácsolnak románból, hanem azért is, mert ez később átalakul gazdasági hátránnyá. Nyelvi hátrányból indul ki, majd gazdasági hátrányba torkollik. Az a kérdés, hogy van-e annyi erő ma a magyar közösségben, hogy ki tudjunk emelkedni a hátrányos helyzetből, van-e egy hátránykompenzáló ereje ma az erdélyi magyar közösségnek, hogy még akkor is, ha tudjuk, hogy hátrányos helyzetben vagyunk, le tudjuk győzni az akadályokat. Nagyon megdöbbentő az, amikor az EU-hoz csatlakoztunk, 3,5 millió román hagyta el Romániát. Szíria után Románia következik ezen a téren. A külföldön dolgozók évente három milliárd eurót küldenek haza, ez az ország GDP-jének az 1,9 százaléka, a román oktatási rendszerre a GDP három százalékát fordítják. Enélkül a pénz nélkül Románia érdekes helyzetben lenne. Paradox módon az ország rá van utalva erre a pénzre. 2017-ben naponta hatszáz állampolgár ment el. Az összes kivándorlónak a tizenhét százaléka 25–29 éves, 14,5 százaléka 20–24 éves. Van olyan fiatal, aki bejutott az egyetemre, de azt el sem kezdte, hanem kiment külföldre epret szedni. Nagyon nagy a szűklátókörűség az életpálya kezdésben. Valaki megkeres most ezer eurót azonnal elfogadja és nem tanul tovább, hogy aztán megkereshessen ezeregyszáz eurót élete végéig. A kivándorlók harminckét százaléka 29 évesnél fiatalabb, épp az a generáció, amelyre a társadalom kellene hogy épüljön, aki a nyugdíjrendszernek az alapja kellene hogy legyen. Lehet, azért kormányoznak ma a baloldali pártok, mert a fiatalok nincsenek az országban, aki itt marad, az meg nem megy el szavazni.

A Világbanknak van egy programja, mellyel kiszámolják, hogy mennyit tudnak kihozni a fiatalokból — ismertette Frigy Szabolcs. Ezen a listán rangsorolják a világ összes országát. Románia ezen a listán az ötvenhatodik helyen van. Ez azt jelenti, hogy a romániai fiatalokban rejlő potenciál negyven százaléka bennük marad. A lista élén Shanghai áll. Nagy gond az, ha tehetséges emberekből nem tud kijönni a tehetség. Ugyancsak meglepő dolog, hogy óvodáskortól hány évet töltünk az oktatási rendszerben. Egy romániai fiatal óvodáskortól elkezdve 12,2 évet tölt az iskolai rendszerben. Ez nem sok. Például Franciaországban 14–16 év. A Világbank összevetve a világban készült különböző teszteredményeket, kiszámolta, hogy 12,2 évből, mennyi az aktív tanulási év. Ha csak az aktív tanulási évet nézzük, amikor nem üresjárat volt az iskola és a tanárok olyasmit tanítottak, ami a diákot igazán előre vitte az életben, ami használható kompetencia, tudás az 8,8 év. Négy év teljesen fölösleges, ugyanis egy tanulmányait befejező fiatal, egy hatékony oktatási rendszerben négy évvel hamarabb megtanulhatja, azt amit tizenkét éven át tanul. Egy franciaországi diák egy évvel tanul többet pluszban. Hosszú távon az a kérdés, hogy van-e az erdélyi magyar közösségben egy hátránykompenzáló erő, hogy túl tudunk-e emelkedni ezeken a kihívásokon, amelyekkel szembesülünk a nyelvtanulás során, az érettségin és sok más területen? Ezen fog múlni az erdélyi magyar közösség jövője.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál-e adományozni ünnepekkor?
Igen, ilyenkor mindig nagyobb hangsúlyt fektetek az adományozásra.
Előfordul, hogy valamely felhívás kapcsán én is adományozok
Ugyanúgy adományzok egész évben
Nem adományozok se ünnepekkor, se máskor
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. december 14.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 1 db édeskömény, 1 db zöld alma, 1 db hagyma, 15 dkg sárgarépa, 2 ek. olaj, 6 dl ...