Erdőkezelés a védett területeken

A védett területeken található erdők gazdálkodását a törvény szerint alá kell rendelni a természetvédelmi szempontoknak, a természetes élőhelyek, a növény- és állatvilág védelme érdekében.

A Túr Menti Védett Területek kezelését végző Erdélyi Kárpát Egyesület információs karaván keretében találkozókat szervez, hogy tájékoztassa a védett területeken található erdők tulajdonosait az erdeik kezelését szabályozó törvénykezésről. Sok erdőtulajdonos nem fogadja el, hogy a védett területeken található erdőkre szigorúbb törvénykezés érvényes. Amint Márk-Nagy János, az EKE ügyvezető igazgatója elmondta, a törvény értelmében a védett területeken történő gazdálkodást alá kell rendelni a természetvédelmi szempontoknak, a természetes élőhelyek, a növény- és állatvilág védelme érdekében. Ugyanakkor a Túr Menti Védett Területeken a legtöbb erdőtulajdonosnak nincs érvényes üzemterve az erdő kezelésére, pedig a törvény minden tulajdonost kötelez arra, hogy egy arra szakosodott cég segítségével üzemtervet dolgoztasson ki, ez a nem védett területeken levő erdőkre is vonatkozik. Az üzemterv pontosan leírja, hogy milyen korú, összetételű az erdő, milyen mennyiségű faanyag található benne, és ezektől függően milyen kitermelést lehet végezni, ugyanakkor megszabja a kötelező munkálatokat. A kidolgozott üzemtervet azután alá kell vetni egy környezetvédelmi engedélyeztetésnek is, amelyet a környezetvédelmi hatóság végez el, és amely pontosan leszögezi, hogy az adott erdőben milyen jellegű gazdálkodást lehet folytatni.

A természetvédelemnek vetik alá

A Túr Menti Védett Területeken levő erdők tulajdonosai közül sokan nem tudják elfogadni, hogy erdeikre szigorúbb védelem érvényes, mint más erdőkre. Király Zsigmond 8 hektárnyi erdővel rendelkezik a védett területen, ahonnan a hatályos törvények értelmében egy köbméter faanyagot termelhet ki évente hektáronként, míg tudomása szerint a nem védett területen levő erdőkből 5-6 köbméter fa is kitermelhető. Elmondása szerint egy köbméter fát 100 lejért fuvaroznak haza, ezen kívül ki kell fizetni az erdő őrzését végző erdész munkáját, így az erdőből kitermelt fa értéke éppen csak fedezi a szállítással és az erdő kezelésével járó költségeket, tehát semmi jövedelme nincs belőle. Ezáltal állítása szerint az erdeje elértéktelenedett, el sem tudná adni. — Ilyen körülmények között egy öthektáros erdőből egy család téli tüzelőjét sem lehet kinyerni évente, hiszen egy tél folyamán 10 köbméter fát is eltüzel egy család. Az állami kártérítést régóta ígérik, de azt lehet, hogy 10 év múlva sem kapjuk meg — panaszolta Király Zsigmond. A tulajdonos arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan bejárnak az erdőbe, és kihordják a tüzelésre alkalmas száraz fát.

Szigorúbb erdőkezelés

Megkeresésünkre Oşan Vasile erdészmérnök, a szatmári erdőkerület vezetője arról tájékoztatott, hogy az erdőkerületben összesen négy erdész van alkalmazva, egy erdész mintegy 500-600 ha erdőt őriz. A tulajdonosok évente hektáronként 70 lejt fizetnek az erdő őrzéséért. Az erdészmérnök évente megjelöli azokat a fákat, amelyeket a tulajdonos kivihet az erdőből. Az erdőkből még a száraz ágakat sem szabad csak úgy összeszedni, akit tetten ér az erdész, azt megbünteti. Márk-Nagy János, a védett területeket kezelő EKE elnöke elmondta, ha a tulajdonos nem rendelkezik érvényes üzemtervvel, akkor csak egy köbméter faanyagot termelhet ki évente hektáronként a nem védett erdőkben is, és csak tisztító vágásokat végezhet (az elszáradt vagy kidőlt fákat termelheti ki). A védett területeken az erdőkezelés szigorúbb. Például fontos, hogy száraz, korhadt fákat is hagyjanak az erdőben, mert azok értékes rovaroknak, madaraknak, denevéreknek vagy más védett fajoknak nyújtanak élőhelyet, táplálékforrást. Romániában, bár a törvény jogot biztosít rá, még mindig nem dolgozták ki a módszertant arra, hogyan adják a gazdáknak a kárpótlást, ezért itt 2007 óta nem tudják lehívni azokat a forrásokat, amelyeket az EU biztosítana erre a célra. Ezzel együtt azonban a törvény betartása kötelező az erdőtulajdonosokra akkor is, ha nem kapnak kártérítést, hangsúlyozta az ökológus.

Pándi Annamária