Erős mezőny idén is a harmadik Szabó Gyula Emlékversenyen
Öt sakknegymester és egy női sakknagymester is nevezett Szabó Gyula Emlékverseny Nemzetközi sakkfesztivál harmadik kiírására, amely szerdán kezdődik és szeptember 6-ig tart a szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Házában.
Legalább nyolcvan sakkozó ül asztalhoz a következő egy hétben Szatmárnémetiben, a 3. Szabó Gyula Emlékverseny Nemzetközi sakkfesztiválon, amelyet immár hagyományosan a Szatmárnémeti Voința SK rendez a Szatmár Megyei Tanács, a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, a Szatmár Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság, a Szabó Iuliu-Gyula Sportegyesület és magánvállalkozók támogatásával.
Idén sem hiányozhatnak a nagymesterek: Romániából a temesvári Marius Manolache nevezett a tornára, de itt lesz két ukrán nagymester is, Vladimir Malaniuk és Vadim Siskin, Bulgáriából Inkiov Ventzislav jön a versenyre, a szerb Bosko Abramovic pedig már visszatérő, hiszen játszott az eddigi kiírásokon is. Idén női nagysakkmester is asztalhoz ül, hiszen nevezett a tornára a bukaresti Ionescu Irina. Emellett tizenkét nemzetközi sakkmester és további nyolc FIDE-mester mérkőzik meg az értékes díjakért, pénzjutalamkért. Utóbbiak között van a szatmári Sorin Levay és Costin Petrică is, a Szatmárnémeti Petra-Șah ACS színeiben pedig Alin Ardelean nemzetközi mester nevezett.
A nevezési listát szemlélgetve sok szatmári FIDE-mesterjelölt nevét is olvashatjuk: Alex Geiger, Veklinec András, Fănel Turcu, Müller Wilhelm, Andra Cîmpean (WCM minősítés) és Ioan Todosiciuc. Összességében romániai, magyarországi, ukrajnai, szerbiai, bulgáriai, szlovákiai, moldovai és németországi sakkozók fognak megmérkőzni a Szabó Gyula Emlékversenyen, amely szerdán kezdődik és szeptember 6-ig tart.
Az idei kiírás egyébként a nagynevű szatmári sakkozó halálának évfordulóján kezdődik.
Szabó Gyula 1933 augusztus 29-én született Szatmárnémetiben, iskolai tanulmányai pedig a református iskolában végezte. Vegyészmérnöki tanulmányait Temesváron végezte, de itt tagja volt a bánsági város neves sakkcsapatának. Szatmárnémetiben az Unio és a Peco laboratóriumaiban dolgozott, majd az egykori Szatmár Megyei Élelmiszeripari és Szolgáltatási Intézmény alkalmazottjaként nyugdíjaztatta magát.
A sakk iránti szenvedélye már iskolás korától tartott. Egy barátjától sakktáblát kapott ajándékba, majd édesapja és nagyapja kezdték tanítani neki a sakkot. A sportág elméleti alapjait a magyar sakknagymester, Maróczy Géze könyvéből tanulta meg. 1948-szerezte meg első bajnoki címét: a diákok megyei versenyében zárt az első helyen. Két évvel később már országos bajnoki elődöntőig jutott, ahol többek között a bajnok Al, Tyroler és a sakkmester G. Alexandrescut is legyőzte. Ezzel természetesen felhívta magára a szövetségi vezetők figyelmét, akik meghívták Szabót a junior-válogatottba. Temesvári tanulmányai idején az egyetemi válogatott tagja volt, így egyre több nemzetközi viadalon vehetett részt. 1953-ban bajnoki döntőt játszott, két évvel később pedig megnyerte a Mesterek Tornáját, és ezzel ő lett Románia negyedik sakkmestere. Pályafutása nagy sikerei közé tartózik az 1959-es drezdai győzelme, ahol két szovjet nagymester is vert: Jefim Gellert és Mark Taimanovot. Mindketten részt vettek a világbajnok kihívójának személyéről döntő világbajnokjelöltek versenyén. Ugyanebben az évben egyébként román bajnoki döntőt játszott Victor Ciocâltea sakknagymester ellen, az aranyérem pedig egy négy partis rájátszásában dőlt el fél ponttal az ellenfél javára.
Habár tizenöt éven keresztül mindig szerzett egy bajnoki érmet, illetve neves szófiai, budapesti, hamburgi, leningrádi tornákon is remekelt, a román szövetség mégsem hívta meg a szatmári sakkozót 1970-ben az olimpiai válogatottba. Az igazságtalannak vélt döntés kedvét szegte Szabó Gyulának, aki egyre nagyobb figyelmet szentelt másik hobbijának, a lepkegyűjteménynek. 2012-ben már 38 ezer lepkét számlált a gyűjteménye, amelyből Szatmárnémetiben több kiállítást szerveztek.
Kissé megkésve, 2009-ben kapta meg a FIDE-mesteri címet. A Nemzetközi Sakk-szövetség (FIDE) az elismerő oklevelet és a vele járó érmet ekkor kézbesítették ki a 76 éves kiváló sakkozónak. „Ezt a díjat 20–30 évvel ezelőtt meg kellett volna kapjam, azonban az akkori körülményekre való tekintettel csak ötévente járhattam olyan versenyekre, ahol hasonló kitüntetéseket adott át a FIDE” — mondta Szabó Gyula 2009-ben, a lapunknak adott exkluzív interjújában (akkor készült a cikkhez csatolt fénykép).
Szabó Gyulát 2007-ben diagnosztizálták rákkal, öt évig küzdött a betegséggel, végül 2012 augusztus 31-én elhunyt.
Archív felvétel
