Erősíteni kellene a feldolgozóipart

Nagy lehetőségek vannak a mezőgazdaságban, de gyenge a feldolgozóipar, hívta fel a figyelmet az ágazat helyzetét elemző interjúban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának a tagja.

— Képviselő úr, milyen helyzetben van Románia mezőgazdasága, melyek az erős és gyenge pontjai?

— Románia nagy potenciállal rendelkezik a mezőgazdaság területén, a megművelhető területek tekintetében a hatodik helyen áll az EU-ban, néhány termék esetében pedig kitűnően teljesít. Országunk 2018-ban kukorica- és napraforgó-termesztésben az első helyen állt az EU-ban, szójababtermesztésben második, a búza esetében negyedik, a repce esetében ötödik, gyümölcstermesztésben pedig hatodik volt, ez a tendencia pedig igaz 2019-re is. Románia EU-tagállamként az első évben 3 millió tonna búzát termelt, ez az utóbbi években meghaladta a 10 millió tonnát.

Az európai uniós támogatásoknak köszönhetően a gazdaságok modern gépekkel bővültek, ami jelentősen könnyített a munkán. Negatívumnak tartom viszont, hogy a mezőgazdasági területek közel hetven százaléka nagytermelők kezében van, a fennmaradó harminc százalék marad a kisgazdáké, emiatt pedig egyre nagyobb veszélybe kerül a családi gazdaságok működése, fennmaradása. Sajnálatos az is, hogy Romániában gyenge a feldolgozóipar, ezért a termények külföldre kerülnek, ott lesz belőlük eladható árucikk, majd ez kerül vissza hozzánk — így a hozzáadott érték külföldön marad.

— Mit lehet tenni annak érdekében, hogy versenyképesebb legyen a mezőgazdaság?

— Ahhoz, hogy a romániai mezőgazdaság fejlődhessen, mindenképp csökkenteni kellene a termények exportját, itthon kellene erősíteni a feldolgozóipart. Ebben állami befektetések tudnának segíteni. A nemrég leköszönt kormánynak ebben a tekintetben nem voltak komoly tervei, a beindított kormányprogramok főleg a termelést bátorították — mint amilyen a paradicsomtermesztést ösztönző program is. Az állattenyésztés területén is a termelést helyezték előtérbe — ez ugyanis valóban gyenge lábakon áll —, de ebben az ágazatban is hiányzik a feldolgozóipar fejlesztése. A minimális fejlesztések EU-s pályázatoknak köszönhetően valósulhattak meg, az én véleményem viszont az, hogy nagyon nagy szükség lenne a feldolgozóipar fejlesztésére irányuló kormányprogramok elindítására is. Regionális hűtőházak, lerakatok, feldolgozóegységek létrehozásával például könnyíthetnénk a kistermelők, családi gazdaságok helyzetét — ezzel pedig bátorítanánk az értékes, helyi termékek előállítását is.

— Milyen eszközökkel, milyen módon támogatják a gazdálkodókat?

— Mint már említettem, több termelést segítő projekt beindítását támogattuk szavazatunkkal. Szó volt már a paradicsomprogramról, de említhetném a mangalicatenyésztőket támogató vagy a most is aktuális, disznófarmok fejlesztésére irányuló programot. Támogattuk a csirkefarmok bővítésére szolgáló vagy a bivalytenyésztésről szóló programokat, és a képviselőházban megszavaztuk a birkatenyésztőket támogató kezdeményezést. A képviselőházban most is dolgozunk a mezőgazdasági területek adásvételéről szóló, megfelelő törvény kialakításán. Az RMDSZ és jómagam részéről konkrét álláspontunk van ez ügyben: 750 hektárban maximalizálnánk a birtokolható területet, és megtiltanánk, hogy jogi személyek mezőgazdasági földterületet vásároljanak.

— Képviselőként milyen törvénytervezeteket terjesztett a parlament elé az elmúlt időszakban?

— Egyéni kezdeményezésem volt a vadászati törvény módosítása, amellyel az országban egyre aktuálisabb barnamedve-problémát lehet kezelni. Az önkormányzatoknak és a magánszemélyeknek is sok gondot okozott az állati tetemek elszállítása, az ezzel kapcsolatos törvény is hozzám köthető. Módosító javaslatokkal álltam elő többek között a földterületek adásvétele, a sertésreprodukció, a méhészeti törvény és a zootechnikai törvény kapcsán. Folyamatosan kapcsolatban állok a mezőgazdászokkal, ismerem a konkrét problémáikat, emiatt pedig jó rálátásom nyílik a törvények és tervezetek gyenge pontjaira. Amit pedig módomban áll, azt megteszem a pozitív, gazdák számára előnyös és észszerű változtatásokért.

— Hogyan befolyásolja az új közös agrárpolitika a romániai mezőgazdaság működését?

— A következő EU-s költségvetési ciklusban — elsősorban Nagy-Britannia EU-ból történő kilépése miatt — kisebb lesz a támogatási alap. A tagállamok pedig ez alkalommal jóval nagyobb mozgásteret kapnak annak tekintetében, hogy mi történjen az EU-tól kapott keretösszeggel. Romániában az az álláspont, hogy ne csökkenjen a területalapú támogatásra szánt összeg — ez azonban azt hozza magával, hogy a pályázatokra szánt alapok lesznek észrevehetően kisebbek. Ami még meghatározza majd Románia mezőgazdaságát — mi viszont az RMDSZ-en belül ezzel nem értünk egyet —, az az, hogy a nagygazdaságok érdekeit helyezi előtérbe a területalapú támogatások tekintetében. Az EU-ban az a tendencia, hogy maximalizálják a támogatás összegét, Románia azonban erre nem mutat hajlandóságot. Érthetően: 2 ezer hektárra 200 euróval számolva 400 ezer euró lenne a támogatás, több tagország viszont 200 ezer euróban maximalizálta a támogatás összegét, a különbözetet pedig kisebb gazdaságok támogatására szánják. Románia nem vállalja be a maximalizálást, így közvetve a kistermelők, a családi gazdaságok kerülnek hátrányba.