Európában a nemzeti kisebbségek ügyét sehol nem tudták megoldani
Utoljára módositva: 2019-06-11 14:52:06

A Szent István Kör meghívására, a Rákóczi Szövetség támogatásával Szatmárnémetiben tartott előadást Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Az alábbiakban vele beszélgettünk.

 

— Magyarország határozottan kiáll a migráció ellen, Románia viszont nem mond se igent, se nemet, viszont Brüsszel Magyarországgal ellentétben pozitív képet alkot Romániáról. Ön ezt hogy látja?

— Romániát eddig döntően elkerülték a migránsok, a határőrizeti együttműködés Románia és Magyarország között jó, Magyarország nem bírálja Romániát, olyan politikát folytat, amilyet akar, Magyarország alapvető célja a két ország közötti jó kapcsolat erősítése és az, hogy a Romániában élő magyarság megtalálja a helyét, szerepét szülőföldjén. Romániának előnye, hogy nagyobb, mint Magyarország, van tengerpartja, közelebb van Oroszországhoz, a grúz kérdésben Románia fontosabb, mint bárki más, jó a katonai földrajzi helyzete.

— Hogy néz ki a világ ma, ezen belül hogy néz ki Európa és a Kárpát-medence?

— A véleményem egyedi: engem nagyon sokan szeretnek és nagyon sokan utálnak. Nem vagyok politikus, így teljesen másképp fogalmazok, mint egy politikus, ennek összes előnyével és hátrányával. Ma a világon három globális játékos van: az USA, Kína és Oroszország. A világot az USA határozza meg. Európa nagyon régóta nem globális játékos. Ezzel nem vagyunk tisztában, és állandóan úgy csinálunk, mintha mi fújnánk a passzátszelet. Az USA-val kapcsolatosan felvetődik a kérdés: Trump alkalmas-e elnöknek? Szerintem nem, de meg kell jegyezni, hogy az eddigi amerikai elnökök is alkalmatlanok voltak. Ronald Reagan nem tudta, hogy Dél-Amerikában melyik ország hol van. Elment Brazíliába, és azt mondta: sok szeretettel köszöntöm a hős argentin népet. Azt mondták neki, bocsi, de Rio de Janeiróban vagyunk. Erre azt mondta: akkor szeretettel köszöntöm a venezuelai népet. Jött ifjabb Bush. Heteken át készítették fel a képviselőházi meghallgatásra, s nem tudta, hol van Japán, Pakisztán és India. Jimmy Carter rendkívüli ember volt, de fogalma sem volt a világról. Bill Clinton tehetséges volt, de mindenkivel lefeküdt, akivel tehette. Jött Barack Obama, az első színes bőrű amerikai elnök, de nem az utolsó, ugyanis néhány év múlva az USA-ban színes bőrű többség lesz. Hosszú évek óta az újszülött gyerekek többsége színes bőrű. Az Amerikai Egyesült Államok elnökei nem voltak zsenik és most sem zsenik. Az USA egyik dilemmája, hogy csökken a szerepe a világban, de mégis meghatározó. Ma még az USA ellenére nem lehet létrehozni egy szövetségi rendszert. Az USA másik dilemmája, hogy ki a fő ellensége, Kína vagy Oroszország, de erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. Kínát és Oroszországot szövetségre kényszeríti, de ez a két ország zsigerileg gyűlöli a másikat. Az USA dilemmája az is, hogy pár éven belül Kína bruttó GDP-je el fogja hagyni az USA-ét, és az a második helyre fog szorulni. Budapestről nézve az eseményeket ez nem zavaró, mert Kína négyszer annyi emberrel rendelkezik, mint az USA, ami azt jelenti, hogy Kína négyszeres fölényben van.

— Kína rohamosan fejlődik, aminek az USA nem örül. Mennyire fogja ez befolyásolni a világgazdaságot és a világpolitikát?

— Kína a második globális játékos. A világ valutatartalékának egyharmada kínai kézben van, a világbankok nem tudják, hogy mit kezdjenek vele. Be fog következni, hogy a kínai pénz világpénz lesz. Az első kínai dilemma, hogy a fennálló világrend nem elfogadható Kína számára. Ez azt jelenti, hogy a mai fennálló világrend a Nyugatnak kedvez, nem Kínának. Kína hosszú távú stratégiát épített ki, ami azt mutatja, hogy Kína Délkelet-Ázsia vezető hatalma lett. Soha nem merjük kimondani, hogy a kínai technika, technológia ma világelső, lehagyta az USA-t. A kínaiak bárhol vannak a világon, Kína javára kémkednek. A magyarok mindenhol megpróbálnak beolvadni. A kínai elv az, hogy elfogadja a szárazföldi határait, de egyetlen tengeri határt sem fogad el. Elfogadja, hogy Kína része Tibet, de soha nem mondjuk ki, hogy Tibet alatt van a vízkészlet egyharmada. Erről Kína soha nem fog lemondani. Kína igényt tart a körülötte lévő szigetekre.

— Hogyan lehet a Kínai Kommunista Párt vezetésével sikeres piacgazdaságot felépíteni?

— Ez az a kérdés, amire nem tudok válaszolni.

— Itt-ott szó esik arról is, hogy Kínának lesznek területi követelései is. Milyen irányba?

— Kevés szó esik arról, hogy Kína Szibériát ősi kínai területként tartja számon. Ezt tíz-tizenöt éven belül, Putyin után megpróbálja majd visszaszerezni. Nem háborúval, hanem úgy, hogy elkezdte betelepíteni a kínaiakat. Jelenleg Szibéria lakosságának negyven-ötven százaléka kínai. Amikor Koszovó függetlenné vált, azok az országok fogadták el, ahol egyszínű lakosság volt. Azok az országok, ahol vannak nemzetiségi kisebbségek, nem fogadták el. Kína számára példa, hogy ha Koszovót le lehetett választani, akkor ezt meg lehet tenni Szibériával is.

— Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a terv megvalósítható lenne. Megtörténhet, hogy Oroszország veszíteni fog erejéből?

— A harmadik globális játékos Oroszország. Messze le van maradva nem csak az USA-tól, Kínától is. Két ereje van: kőolaj-földgáz és a hadsereg. Az oroszok számára az a legfontosabb, hogy mennyi a kőolaj piaci ára. Ha magas, tudnak nyugdíjat emelni és fegyverkezni. Az orosz dilemma az, hogy mit kezdjen Ukrajnával. Az oroszok pontosan úgy választották le a Krím félszigetet, hogy ott többségben vannak az oroszok. A másik dilemma, hogy az orosz gazdaság mai teljesítménye annyi, mint az olaszé, nem lehet vele dicsekedni. Kiváló viszont az orosz hírszerzés. Az orosz elv az volt, hogy Porosenko csalással nyerni fog. Olyan nagy mértékben vesztett, hogy annyit nem lehetett csalni. Az oroszok nem készültek fel arra, hogy mit kezdjenek az új államfővel. Korábban arra sem volt felkészülve a világ, mi lesz Helmuth Kholl után. Most viszont van lehetőség felkészülni arra, hogy mi lesz Kína megerősödése után.

— Milyen nagy veszélyek fenyegetik ma Európát?

— Európában három komoly válsághelyzet van. A migráció, az ukrán helyzet és Nagy-Albánia kialakulása. Nem lehet megjósolni, tíz év múlva hol lesznek Ukrajna határai. Nem az a kérdés, hogy létrejön-e a Nagy Albánia, hanem az, hogy ki fogja fizetni annak létrejöttét: a törökök vagy a szaúdiak? A kettő teljesen más jövőképet jelent. Erre sem vagyunk felkészülve.

Az arab tavasz után megindult a migráció. Kadhafit lehet utálni, egy idióta volt, de kimondta: ha egyszer megdöntik, megindulnak a migránsok. Azért ölték meg, mert beismerte, hogy ő fizette Sárközi kampányát. A francia légierők előbb szálltak fel bombázni Líbiát, mint az ENSZ-határozat megszületett. A németek nem voltak hajlandók részt venni az akcióban. Kilencven évvel Egyiptom megalakulása után kormányra került a muzulmán testvériség, és nem tudja a hatalmat gyakorolni. Az arab tavasz egyetlen országban sem aratott sikert. Az arab világ Marokkótól az iraki-iráni határig terjed. A muzulmán világ Marokkótól Indonéziág terjed. A kettő teljesen más. Ötvenhét muzulmán ország van. Ez a muzulmán világ adja a világ GDP-jének a 8,5 százalékát. Ha ebből levonjuk a kőolajat és a földgázt, akkor nullán van. Ez egy nagyon érdekes dolog. Mind az arab, mind a muzulmán világban mindenki keresi a jövőt. Irán szeretne egy síita összefogást.

Három migránsútvonal van: a balkáni, az olasz és a spanyol. A törökökkel az Európai Unió úgy állapodott meg, hogy senkit nem kérdezett meg; ez önmagában nem baj, ezt úgy hívják, hogy reálpolitika. A török álláspont az, hogy akinek egyetemi diplomája van vagy szakmája, azt Törökországból nem engedik ki. Magyarország megépítette a kerítést a szerb határra, ezzel magyar részről a migránskérdés megoldódott. Az Európai Unió két nagy pártcsaládja összeomlott. A Néppárt lement huszonnégy százalékra, a szocialisták húsz százalékra. A német lakosság kétharmada nem tudja, ki Weber. Ő akar Juncker helyére kerülni vezetési tapasztalat nélkül. Európa-szerte előretört a jobboldal, igaz, nem olyan mértékben, mint ahogy vártuk. Az viszont tény, hogy a nyugat-európai országok politikájában káosz alakult ki.

— Van-e erejük a V4-eknek az Európai Unióban?

— A visegrádiak egyetlen dologban értettek egyet, hogy nem kérnek migránsokat. Ez a kérdés is máshogy csapódik le Bulgáriában, Romániában és a Baltikumban. Minden térségnek megvan a maga problémája. Most már abban egyetértünk a V4-ekkel, hogy szeretnénk Észak-Dél együttműködést, hogy ne minden Kelet-Nyugat irányba legyen, és ne mondják meg állandóan a nyugatiak, hogy mit csináljunk. Az Európai Unió első öt vezetője között ott kellene legyen valaki a V4-ekből. Az is kérdés, hogy hány nő lesz ebben az ötös vezetésben. Kérdés az is, hogy van-e esélye a két csúcsjelöltnek az Európai Bizottság elnöki tisztségének a megszerzésére.

— Van esély arra, hogy megoldódjanak a nemzeti kisebbségek problémái?

— Európában a nemzeti kisebbségek ügyét sehol nem tudták megoldani. A mi térségünk abban érdekelt, hogy megszabaduljon a nemzeti kisebbségektől: beolvasztással, vegyes házassággal, bármi áron. Történelmi bűnöket követtek el mindkét oldalon Erdélyben is. Nézzük meg, hogy állt a nemzetiségi arány Erdély városaiban harminc évvel ezelőtt, és nézzük meg, hogy áll most! Ettől kezdve lehet stratégiát kialakítani. Ettől lehet azt mondani, hogy Budapestnek mi a célja, úgy, hogy folyamatosságról és folytonosságról beszélünk, és nem arról, hogy négyévente más kormány van, és azok a nemzeti kisebbségi ügyekben is más politikát folytatnak.

— Hogyan látja a romániai magyarság helyzetét?

— Romániában a két nép egymás mellett él, ha tetszik, ha nem. A két népnek muszáj megbékélnie egymással. Fel van korbácsolva a nacionalizmus, erre megoldást kell keresni. Látni kell, hogy Romániában folyik egy magyarellenes kampány. Az első világháború óta másként látja a két nép a történelmet. Románia mindig jobb helyzetben volt. Kiugrott minden létező háborúból. A huszadik századi román politika elvtelen, de sokkal ügyesebb volt, mint a magyar politika. Románia középhatalomként viselkedik. Az egyetlen fekete-tengeri ország, amelyik támogatni tudja Grúziát, ellensúlyozni tudja az oroszokat.

— A nyugati liberálisok folyton azt hangoztatják, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság, miközben a nyugat-európai országokban mondhatnánk azt is, hogy cenzúrázva van a média. Erről mi a véleménye?

— Ma Nyugat-Európa szinte valamennyi országában balliberális fölény van a médiában. A német köztelevízió teljesen elhallgatja a migránskérdést. Néhány hónapja Németországban árvíz volt. A köztévé bemondta, hogy a migránsok segítenek a mentésben. Azt viszont elhallgatta, hogy kirabolták a házakat. Magyarországon is hiányzik egy elemző jobboldali újság.

 

 

Elek György

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Mit teszel szíved egészségének megóvása érdekében?
Naponta legalább 20 percert sétálok
Sok gyümölcsöt fogyasztok
Figyelek arra, hogy eleget aludjak
Megválogatom, milyen ételeket fogyasztok
Nem foglalkozom különösebben ilyesmivel
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. október 20.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 60 dkg sertéstarja, só, frissen őrölt bors, 3 ek. napraforgóolaj, 8 dkg füstölt szalonna, 2 fej vöröshagyma, 1 ...