F1: Gumigyilkos kanadai pályán a mezőny
A montreali pálya vonalvezetése egyszerű, mégis nagyszerű, hiszen hagyományosan izgalmas Forma–1-es versenyeket szoktak rendezni rajta. A sportág visszatér arra a helyszínre, ahonnan a gyorsan amortizálódó gumik ötlete ered.
Kisebb konkurenciája akadt a labdarúgó Európa-bajnokság második vasárnapi csoportmérkőzésének, ugyanis majdnem egy időben az Írország – Horvátország mérkőzéssel rajtol Montrealban a Forma–1-es Kanadai Nagydíj. Akik a focit és a gyorsasági autós sportot is egyaránt kedvelik, azoknak érdemes lesz két televíziót beszerezni, és azokat egymás mellé helyezni, mivel mindkét esemény nagyon izgalmasnak ígérkezik. Mi azonban itt a négykerekűekkel foglalkozzunk, ezért lássuk, miért nem szabad kihagyni a vasárnapi futamot.
A Forma–1 mezőnye átmenetileg elhagyta Európát, Kanadába utaztak, ahol egy látszatra jellegtelen, valójában mégis különleges pályán mérik össze az erejüket. Talán azért alakult így, mert a montreali létesítményt eredetileg nem autóversenyzéshez készítették: a város 1967-ben világkiállítást rendezett, melynek helyszínéül egy tizenötmillió tonna kőből és földből épített mesterséges szigetet választottak a Szent Lőrinc folyón. A szigetet később sem hagyták parlagon, az 1976-os olimpián itt volt az evezős számok központja, 1978-tól pedig a Forma–1 vette birtokba a területet, miután a Mosport Park és Mont–Tremblant pályájáról elköltözött a Kanadai Nagydíj. Leszögezhető, hogy kiváló döntés született, mivel a szokásos kora nyári tengerentúli kiruccanás jellemzően emlékezetes marad.
A „Bajnokok Fala”
Montreal történelme bővelkedik izgalmas futamokban, látványos balesetekben és nagy győzelmekben. A kanadaiak legendája, a pálya későbbi névadója, Gilles Villeneuve 1978-ban itt aratta élete első F1-es diadalát, később Thierry Boutsen (1989) és Jean Alesi (1995), a közelmúltban pedig Lewis Hamilton (2007) és Robert Kubica (2008) tette meg ugyanezt. Mások nem első ízben, de hasonlóan kaotikus körülmények között ünnepelhettek, miután a trükkös pálya kifogott a mezőny többségén, köztük az esélyeseken. Elég csak Jenson Button tavalyi sikerére gondolni, aki a négy órán át tartó futamon az utolsó helyen is állt, ennek dacára végül győzött.
Valószínűleg még ismertebbek a montreali karambolok, melyek a pálya szinte minden pontján bekövetkeztek már. A legnagyobb baleseti gócpont kétségtelenül a célegyenes környékén van: az első kanyarkombinációnál rendszeresen összeakadnak az autók a rajt után, illetve az egyenesre vezető sikánnál, a hírhedt „Bajnokok Falán” is sokan összetörték már magukat. A hely onnan kapta a nevét, hogy 1999-ben három korábbi világbajnok, Michael Schumacher, Damon Hill és Jacques Villeneuve egyaránt ott csapta palánknak az autóját a vasárnapi futamon.
Beállítások
A csapatok egyedi, kisebb légellenállású alkatrészeket, szárnyakat gyártanak a Kanadai Nagydíjra, hogy minél kedvezőbb végsebessége legyen az autóiknak. A cél érdekében a váltóáttételezéssel és a motorok beállításával is sokat kell babrálni. Egy körben 58–63 százalék a padlógázos szakaszok aránya, a sebességváltások száma 55 körüli. Az erőátviteli rendszer terhelését növeli az intenzív rázókő-használat.
A csapból is az folyik, hogy az idei gumiknak túl nagy a szerepe. 2010-ben a Bridgestone-okkal versenyenként elegendő volt egyetlen kerékcsere, utána viszont hidegzuhanyként érte a csapatokat, hogy Montrealban korán elkoptak a Pirelli abroncsok. Ez változatos stratégiákat és előzéseket teremtett, aminek hatása meglátszik a Pirellire ráerőltetett gumifilozófián. Kanadába a szuperlágy és a lágy keveréket viszi el a gyártó. A kanadai pályán hatványozottan igaz, hogy nehéz feladat jól bánni a gumikkal. Nem csupán rájuk, hanem az aszfalt állapotára is figyelni kell. A pálya több helyen hepehupás, ráadásul előfordulhat, hogy feltöredezik. A tapadást ronthatják a ráhulló falevelek és – a részben a gumikról származó – törmelékek, továbbá veszélyt jelentenek rajta a kisebb szaladgáló állatok. Az elmúlt években például több mormota is F1–es autókra felkenődve lelte halálát.
Ezúttal népszerű lehet a több kerékcserés stratégia, mert a bokszutca rövid, ráadásul aki betér oda, annak nem kell áthaladnia a sikánon és az első két kanyaron. A haditerv kialakítása azonban bőven ad fejtörést az agytrösztöknek. Az autók kisebb légellenállása csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, ezért kevesebbet kell tankolni, ugyanakkor a gumik viselkedése sok kérdőjelet tartogat. Ami a fő nehézség, hogy gyakran képtelenség követni az előre megálmodott taktikát.
Közvetítések
Péntek: 1. szabadedzés (17 óra, Digi Sport 1), 2. szabadedzés (21 óra, Digi Sport 1).
Szombat: 3. szabadedzés (17 óra, Digi Sport 2), időmérőedzés (20 óra, m2, Digi Sport 2).
Vasárnap: futam (21 óra, m1, Digi Sport 1).
A világbajnokság állása
Pilóták
1.
Fernando Alonso
spanyol, Ferrari
76 pont
2.
Sebastian Vettel
német, Red Bull
73
3.
Mark Webber
ausztrál, Red Bull
73
4.
Lewis Hamilton
brit, McLaren
63
5.
Nico Rosberg
német, Mercedes
59
6.
Kimi Räikkönen
finn, Lotus
51
7.
Jenson Button
brit, Mercedes
45
8.
Romain Grosjean
francia, Lotus
35
9.
Pastor Maldonado
venezuelai, Williams
29
10.
Sergio Pérez
mexikói, Sauber
22
11.
Paul di Resta
brit, Force India
21
12.
Kamui Kobajasi
japán, Sauber
19
13.
Bruno Senna
brazil, Williams
15
14.
Felipe Massa
brazil, Ferrari
10
15.
Nico Hülkenberg
német, Force India
7
16.
Jean-Eric Vergne
francia, Toro Rosso
4
17.
Michael Schumacher
német, Mercedes
2
18.
Daniel Ricciardo
ausztrál, Toro Rosso
2
Csapatok
1.
Red Bull Racing
bázis: Milton Keynes, Anglia
146 pont
2.
Vodafone McLaren Mercedes
bázis: Woking, Anglia
108
3.
Lotus F1 Team
bázis: Enstone, Anglia
86
4.
Scuderia Ferrari
bázis: Maranello, Olaszország
86
5.
Mercedes AMG Petronas F1
bázis:Brackley, Anglia
61
6.
Williams
bázis: Grove, Anglia
44
7.
Sauber F1 Team
bázis: Hinwil, Svájc
41
8.
Sahara Force India F1 Team
bázis: Silverstone, Anglia
28
9.
Scuderia Toro Rosso
bázis: Faenza, Olaszország
6
