×
2024. 03 19.
Kedd
József, Bánk
8 °C
kevés felhő
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.56 RON
100HUF = 1.26 RON
Vidék

Falumúzeum-tanterem készül Túrterebesen

2017.11.23 - 09:02
Megosztás:
Falumúzeum-tanterem készül Túrterebesen

Két év munkája nyomán valósult meg Túrterebesen az a falumúzeum-szoba, amely interaktív tanterem és hagyományőrző közeg is lesz egyben, s ahol ottjártunkkor is dolgoztak az esztovátákon a nénik.

Hagyományőrző „oktatószoba” — eEgy rendhagyó történelemórát követő kétévnyi munka nyomán valósult meg Túrterebesen az a helyrajzi múzeum, amely messze nem csak egy letűnt kor kiállítási tárgyainak gyűjteménye lesz, hanem egyrészt tananyagi oktatási célra is használják majd, másrészt pedig egy olyan fajta hagyományőrzésre, amely során a diákok nem csak a szövés-fonás mozdulatait sajátíthatják el, hanem az idősekkel közösen beszélgetve a magyarok és „sovábok” lakta település régi történeteit is megismerhetik — s ahol megtanulhatják, milyen is egy közösségbe összegyűlve beszélgetni, együtt lenni telefonok, internet és tablet nélkül.Érdekesen átalakult a Túrterebesi Általános Iskola udvarán álló egykori tornaterem épülete — az előtér falain régi fényképek garmadája köszönti a belépőt, tematikusan elrendezve, s felvillantva, hogyan is mulattak, dolgoztak, éltek 60–70 vagy még több évvel ezelőtt ebben a kettős, „sovábok” és magyarok lakta településen. A terem berendezése, mint egy megnagyobbított falusi szobáé — az ajtófélfa mellett szőtt-varrott kézikendő lóg, hiszen annak régen is ott volt a helye, a polcokon szenes vasalók, régi cserépkancsók, tejhordók, korsók, palatábla, petróleumlámpák sorakoznak, a sarokban tisztaszobaként karos pad, asztal, almárium, a falakon pedig cseréptálak és falikendők, szőttesek, mellettük rokka, orsó, gyapjúfésű, arrébb a hagyományos szalmazsákos ágy és a szekrény, előttük ezerévesnek tűnő férficsizma, mintha csak most húzta volna le viselője a napi munka után. A szemben levő oldalon az egykori mezőgazdaság és porta alapkellékei, kenyérsütő lapát, szakajtók, favillák, járom — s a két rész között, középen áll a magyaros esztováta (azaz szövőszék), rajta megkezdve a 24 méteresre tervezett vászonkendő és a sovábos esztováta, amelyen a vidáman beszélgető Szelmenczi Erzsébet és Tímár Mária a 34 méteresre tervezett takaró megszövését készíti elő. „Egyformán dolgozni kell mind a kettőn, magától nem szövődik meg semmi” — mondják nevetve a nénik, s hosszú-hosszú évtizedeket átlépve mesélnek arról a „régi” világról, saját ifjúságukról, amikor a kamaszlányoknak nemcsak a mezőn dolgozni kellett tudniuk, de szőni, varrni és hímezni is, hiszen kendőtől kezdve terítőn és szalmazsákon át a saját stafírungjukig minden az esztovátán készült. „Itt minden darab igazi túrterebesi, s két éve zajló gyűjtésnek köszönhetően sikerült így összeszedni őket” — mondja Lakatos Enikő tanítónő. A falumúzeum/hagyományőrző szoba létrehozásának ötlete egy rendhagyó, Szülőfalunk történelme elnevezésű történelemóra után született — akkor ugyanis a helyi idősek klubjába látogatott diákjaival, az idős nénik-bácsik pedig nagyon készültek, sok mindent meséltek a gyermekeknek, sőt, pár apróbb tárgyat, régi fényképet meg is mutattak.

„A gyermekeknek nagyon tetszett ez a foglalkozás, hiszen teljesen más kapcsolatba kerültek azokkal az idősekkel, akiknek addig csak köszöntek; nagyon tetszett nekik, hogy beszélgettek — azaz maga a beszélgetés! —, a mesélés, a régi történetek felelevenítése. Akkor fogalmazódott meg a gondolat: amíg még ezek az időseink megvannak, létre kell hozni egy olyan múzeumot, szobát, helyiséget, ahol nem csak a régi tárgyakat gyűjtjük össze, de egyrészt tananyagi oktatási célra is használjuk majd, másrészt pedig egyfajta hagyományőrzésre, ahol megtanulhatják a szövés-fonás mozdulatait, ahol együtt lehetnek (telefon és tablet nélkül), közösen beszélgetve — ahol megtanulnak beszélgetni. Hiszen sajnos modern korunkban szinte teljesen leszoktak erről. Aztán elindultam gyűjteni, célirányosan kopogtattam be az ajtókon, és nagyon sokan mellénk álltak, előszedték a padról, a csűrből a régi eszközöket, bútorokat; mellénk állt Sárosi Tibor iskolaigazgató és a polgármesteri hivatal is, a tárgyak pedig csak gyűltek, gyűltek, felújításuk, rendbetételük Hutczel Vendel keze munkáját dicséri” — magyarázza Enikő, s mintegy zárszóra Hutczel Vendel épp akkor hoz be egy kicsit „megápolt” hatalmas fogasfűrészt, s akasztja fel a falra. „Ez a helyrajzi múzeum a falu büszkesége lett és lesz, remélem, sikerül egy régi, tipikus túrterebesi házat is megvásárolni majd az idők során, és oda átköltöztetni. Addig is készülünk a múzeum hivatalos megnyitójára, amely november 28-án 13 órától lesz” — teszi hozzá Gyákon György polgármester.

Miközben mi beszélgetünk, az esztováta mellett a nénik nagyokat nevetve vidáman trécselnek, valahogy kizárva a külvilágot, az eltelt több mint fél évszázadot, akárcsak régen, fiatal lánykorukban.

Szabó Kinga Mária