Február 15-től új polgári eljárási törvénykönyv lépett hatályba

Az új polgári eljárási törvénykönyv több újdonságot tartalmaz. A jogalkotó célja az volt, hogy lerövidítsék a tárgyalások időtartamát, illetve ha lehet, békés úton egyezzenek meg a felek.

Több halasztást követően február 15-én életbe lépett az új polgári eljárási törvénykönyv, melynek elsődleges célja a bíróságok tehermentesítése, az eljárások időtartamának lerövidítése, illetve a perköltség csökkentése. Rodica Grosoş-Maxim, a Szatmár Megyei Törvényszék elnöke korábban elmondta, hogy a bírók szakmailag felkészültek az új törvénykönyv alkalmazására, azonban megfelelő anyagi háttér nélkül ez gyakorlatilag nem lesz működőképes. Hazánkban az igazságszolgáltatás túlterheltsége miatt évekig tartanak a perek, becslések szerint több mint négymillió ügy vár sorára a bíróságokon. A szatmárnémeti bíróságon 2012 végén 4162 per tárgyalása maradt megoldatlanul,  a Szatmár Megyei Törvényszéken pedig 4094 ügy. Az új polgári eljárási törvénykönyvben újdonságnak számít, hogy a feleknek először békítőhöz kell fordulniuk – mindazoknak, akik törvényes úton szeretnék bebizonyítani az igazukat, az 50 ezer lej alatti értékről szóló jogvitában, fogyasztóvédelmi panaszok vagy telekhatárviták esetében. A bíróságok mostantól csak akkor fogadják be a keresetet, ha a felek részt vettek egy ingyenes tájékoztatón, ahol ismertették velük a békéltetés lehetőségét. Hazánkban jelenleg ötezer hivatásos békéltető tevékenykedik.

Mostantól a százezer lej feletti értékről szóló jogviták eleve a törvényszékek (nem a bíróságok) hatáskörébe tartoznak, és az eddiginél sokkal szigorúbb feltételek között lehet majd fellebbezni. Az eljárásban rövidebb határidőket szabnak meg, a szándékos időhúzást pedig bírsággal (1000 lej) büntetik. Az új polgári eljárási törvénykönyv a folyamatban levő ügyekre nem, csak az ezután iktatásra kerülő beadványok esetében alkalmazható. A jogalkotó célja az volt, hogy lerövidítse a tárgyalások időtartamát. A Szatmár Megyei Törvényszék évértékelőjéből kiderül, hogy a bíróknak 6891 hat hónapnál régebbi, 1979 hat és tizenkét hónap közötti, 734 egy évnél régebbi per esetében kell ítéletet hozniuk. A törvényszéken 33 öt évnél régebbi, míg 9 tíz évnél régebbi per tárgyalása van folyamatban.

Újdonság, hogy az új szabályozás értelmében a pereskedés előtt közvetítőhöz kell fordulniuk azoknak, akik törvényes úton szeretnék bebizonyítani az igazukat. A mediátor feladata, hogy a bíróságot megkerülve, alternatív módon próbáljon a feleknek megoldást találni vitás kérdéseikre. A felek nem mennek a bíróságra, hanem elmennek a mediátorhoz, aki közvetít az úgymond felperes és alperes között, és megpróbál megoldást találni a köztük kialakult vitás helyzetre. Mostantól a polgári eljárás három szakaszra oszlik: egy írásos, egy vizsgálati és egy tárgyalásos szakaszra. Ennek eredményeképpen nyilvános tárgyalásra már csak egyetlen alkalommal, a folyamat végén kerül sor, amely után kihirdetik a határozatot. Amennyiben az egyik fél megfellebbezi az ítéletet, akkor ügyvédet kell fogadnia — ez eddig nem volt kötelező érvényű —, ellenkező esetben a fellebbezést semmisnek nyilvánítják.