Fejüket fogják a közlekedésrendészek

A szenátus jogi bizottsága kedvezően véleményezte azt a javaslatot, mely szerint kizárólag megkülönböztetett jelzésű rendőrautóban működhessen traffipax és a mobilradar is jól látható legyen — hogy így mennyire fékezik majd meg a sebességmániásokat, az már más kérdés.

A gyorshajtás Romániában, akárcsak Európa-szerte, a közutak „legfőbb gyilkosa”, ugyanakkor — eléggé paradox módon — a sebességhatár túllépése egyike a társadalom által leginkább elfogadott, tolerált közlekedési szabálysértéseinek. (Nem mellékesen ez a tény a szabályszegés gyakorisága mellett azt is jelzi, hogy a sofőrök jelentős része sajnos egyáltalán nincs igazán tisztában azzal, hogy a gyorshajtás milyen valós következmények, megdöbbentő tragédiák okozója lehet.) A gázpedált ész nélkül taposó — sok esetben „alacsonyan repülő” — járművezetők megfékezésére szinte csak egyetlen eszközük van a közlekedésrendészeknek: a nyílt vagy rejtett radarozás. Ám úgy tűnik, ez az eszköz sem marad hatékonyan a kezükben, ugyanis a Nemzeti Liberális Párt 16 honatyájának fejéből kipattant a KRESZ-módosító kezdeményezés, mely előírja: mind a mozgó, mind a rögzített traffipaxokkal csak és kizárólag a rendőrség megkülönböztető jelzéseivel ellátott járművekből lehet sebességet mérni, a mozgó (kamera típusú) radarokat pedig a rendőrségi járművektől legfeljebb 10 méteres távolságra kell elhelyezni. Indoklásuk szerint így sokkal inkább megelőzhetőek lesznek a balesetek és sikeresebben lehet a felelősségteljes járművezetői magatartást kialakítani. A szenátus jogi bizottsága tegnap kedvezően véleményezte a törvényjavaslatot, amely a szenátus plénuma elé is kerül majd, de a képviselőház szavaz róla döntő házként — a közlekedésrendészek pedig a fejüket fogják. Mert a megkülönböztető jelzésű járművek s a tőlük pár méterre álló mozgó radarok közelében mindenki lelassít majd — de az előtte és utána lévő szakaszon?! Hiszen a radarozás (és főleg a rejtett radarozás) legfőbb célja, hogy folyamatosan a sebességhatár betartására „kényszerítse” a sofőrt, aki nem tudja, nem tudhatja hol-mikor kapják „pisztolyvégre”. Amúgy a rejtett sebességellenőrzések Európa legtöbb országában elfogadott gyakorlatnak számítanak, az Egyesült Királyságban például közúti jelzőtábla mögé helyezik a mérőkészüléket, Németországban szemetes kukához hasonló tárgyak szolgálnak az elhelyezés helyéül, Norvégiában az erdő fái közül is mérik a gyorshajtókat, de nem kell olyan messzire mennünk: a szomszédos Magyarországon is jól elrejtett helyről készíthetik a gyorshajtó-sztárfotót.

Persze — és sajnos — vannak ennél sokkal cifrább KRESZ-módosító javaslatok is, mint azé a szociáldemokrata képviselőé, akinek javaslata szerint a járművek bizonyos feltételek mellett a záróvonalon áthajtva is előzhetnek (legkevesebb 7 méter széles utakon tehetnék meg, legalább 20 méteres látástávolság mellett). A kormány ugyan negatívan véleményezte a módosító javaslatot, de tervezetét első házként a képviselőház tárgyalja majd.

 Szabó Kinga Mária