Fél lábbal él, gondozót nem kaphat

A Szatmár Megyei Prefektúrán tartott fogadóórán tegnap egy szatmárnémeti, 16-os lakónegyedbeli rokkant férfi is kereste igazát.

Mint elmondta, amputálták egyik lábát, felesége elhunyt, gyermekei nincsenek. A súlyos fogyatékosok közé sorolt férfi sok évig az egyik szatmárnémeti készruhagyárban dolgozott, nyugdíjat kap, s havi 340 lej rokkantsági járulékot is. Amit nem ért, az az, hogy miért nem jogosult arra, hogy személyi gondozót kapjon, ugyanis nem képes egyedül ellátni magát. Amikor a szociális ankétot készítette a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal munkatársa, azt feljegyezte, hogy van tévékészüléke, hűtőszekrénye, mosógépe, de azzal nem foglakozott, hogy el tudja-e látni magát fél lábbal a mindennapokban. Amikor szóvá tette egy személyi gondozó szükségességét, azt a választ kapta, hogy csak azok jogosultak erre a szociális szolgáltatásra, akiknek mind a két lábuk amputálva van. Még annak idején, mikor a szatmári szakembergárda megállapította a fogyatékosságát s annak mértékét, a határozat kézhezvételekor azonnal megóvta azt. Akkor ezt egy bukaresti bizottság vizsgálta felül, amely jóváhagyta a szatmáriak véleményét, tehát nem kapott személyi gondozót a rokkant. A panaszos ügye kapcsán egy rövid időre Ilieş Cristian, a fogyatékos felnőtt személyeket vizsgáló bizottság vezetője is csatlakozott a meghallgatáshoz, röviden ismertette a jelenlévőkkel a rokkant személy ügyét, s annyit fűzött hozzá az elmondottakhoz, hogy a törvény adta lehetőségeknek megfelelően jártak el a panaszossal szemben.

Karikás Enikő