Felavatták A román nyelv szobrát

Szatmárnémetiben, a Vécsey-ház udvarán ünnepélyes körülmények között avatták fel A román nyelv szobrát, ami a megyei tanács elnöke szerint minden szatmári számára fontos kell legyen.

Az avatóünnepségen Felician Pop, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója elmondta, hogy A román nyelv szobra köztéri szobornak készült, de Radu Ciobanu alkotásának köztéren való elhelyezését Bukarestben az arra hivatott szakbizottság nem engedélyezte, arra hivatkozva, hogy esztétikailag nem felel meg a követelményeknek. A múzeumigazgató szerint a bukarestiek nem értik meg, mit jelent a szatmárnémetiek számára egy ilyen jellegű szobor. 1936-ban avatták fel Vasile Lucaciu szobrát, nyolcvan év után a szatmáriak leleplezik A román nyelv szobrát, ezzel jelképezve a román kontinuitást. Ennek a szobornak a felállítására az kötelezi a szatmáriakat, hogy a moldvai krónikás, Miron Costin feljegyzéseiben olvashatjuk: a román nyelvet Szatmár térségében beszélik. Ha a románok nagy nemzeti költője így vélekedett a szatmáriakról, akkor a ma élő románoknak erkölcsi kötelessége beépíteni a közösség tudatába, hogy a román nyelvnek Szatmár térségében milyen nagy jelentősége volt már abban az időben. Nichita Stănescu azt írta: „a román nyelv az én hazám”. Ahol a román nyelvet beszélik, az román föld. (A szerző megjegyzése: ezt a gondolatot figyelmébe kell ajánlani azoknak a magyar szülőknek is, akik gyerekeiket román nyelvű iskolákba íratják.)

Adrian Ştef, a Szatmár Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy e szobor felállításának az ötlete tőle származik, még 2012-ből. A román nyelv szobra nemcsak a románok számára fontos, hanem a magyarok, a svábok, a romák, a zsidók, stb. számára is, hiszen valamennyien beszélik a román nyelvet. A közös nyelv az, ami összeköti a szatmáriakat és azok kultúráját.

A leleplezett szobrot megáldották a román pópák, majd ünnepi műsort adtak elő a város több iskolájának tanulói.

Elek György