„Felépítettem egy jelrendszert”
Utoljára módositva: 2014-08-20 10:53:50

Ma délután 4 órától, a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegén nyílik meg a szatmári származású, jelenleg Zalaegerszegen élő Budaházi Tibor egyéni tárlata — a művész hatvanadik születésnapja és munkásságának negyvenedik évfordulója alkalmából.

 

Budaházi Tibor 1954-ben született Kőszegremetén. Középfokú tanulmányait a szatmárnémeti Képzőművészeti Líceumban végezte, majd Magyarországra való áttelepedése után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán szerzett diplomát. 1986-tól Zalaegerszegen él és dolgozik. Budaházi 60 címmel ma 16 órától nyílik egyéni kiállítása a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegén (Vécsey-ház). A művésszel életéről, munkásságáról beszélgettünk.

— Milyen érzés újra itthon kiállítani?

— Mindenképpen felemelő. Hogy ez épp a hatvanadik születésnapom alkalmából történik, az egy kicsit ünnep is. Én szatmárinak tartom magam. Apám Nagypeleskén huszonöt évig volt tanító-igazgató. Ő is festett, én tőle tanultam rajzolni. Az 1960-as években nyílt meg a rajziskola, ahol Snell Károly és Csapó Sándor tanított. Mivel bentlakásban laktam, minden szabadidőmet a rajzteremben töltöttem. 1973-ban érettségiztem, mi voltunk a Művészeti Líceum első végzősei. Mivel nem vettek fel a főiskolára, 1985-ben úgy döntöttem, hogy áttelepedek Magyarországra, ahol elvégeztem a főiskolán a rajz szakot, majd a mesterképzésen a vizuális és környezetkultúra szakot. Amikor áttelepültem, azonnal bekerültem a művészeti életbe: felvettek a Fiatal Művészek Stúdiójába, és megnyílt a lehetőség, hogy kiállíthassak. Utána felvettek a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe, tagja lettem a Képzőművészeti Szövetségnek s a rendszerváltás után a Magyar Festők Társaságának.

— Mennyire sikerült megtalálni a helyét a képzőművészet világában?

— Alkotómunkám mellett tanárként dolgozom egy zalaegerszegi egyházi líceumban. Hatvanévesen kezdem érezni azt, hogy megtaláltam a saját képzőművészeti kifejezésmódomat. Mindig az volt a célom, hogy kialakítsak egy olyan jelrendszert, egy olyan kifejezésmódot, ami csak rám jellemző. Még kezdő koromban megjelentek nálam ezek az írásos képek. Az apám tanító volt, az iskolában laktunk, a környezetemben sok volt a papír. Mindig azt szoktam mondani, hogy én hatvan éve iskolás vagyok, sőt azt is elmondhatom, hogy az iskolában születtem, mert a tanítói lakás az iskolában volt. Hogy mennyire fontos az a környezet, amiben valaki felnő, azt csak később ismeri fel. Apám nagyon tisztelte a festőket. Nagypeleske egy határszéli kis falu, mégis olyan két nagy festő született ott, mint Mikola András és Rácz Péter, akik valamikor vezették a Nagybányai Művésztelepet. Egyenes út vezetett oda, hogy én is megszeressem a festészetet.

— Ön szerint milyen irányba tart a jelenkori képzőművészet?

— Véleményem szerint minden festészeti irányzatnak van létjogosultsága. A karakter, az emberi alkat határozza meg azt, hogy ki milyen stílust választ, és az a műveltség, amit az alkotó megszerez. A semmiből nem születhet műalkotás. Nagyon fontosak azok a dolgok, amelyek a gyerekkorban és az ifjúkorban meghatározzák az embert. Nagyon fontos, hogy az ember milyen családi környezetben nő fel. Az én munkáimnak olyan címei vannak, hogy: Levél, Töredék, Fragmentum stb. Mi az, hogy Töredék? Minden töredékes a valóságban. Az egyik nagy írónk írta, hogy a töredékben nem az a fontos, ami hiányzik belőle, hanem az, ami megmaradt belőle. Az én lapjaim szinte pszeudo-históriák. Mindent melléjük lehet képzelni. A művészet végtelenül komoly dolog. Ha valaki nem veszi komolyan, kárt tesz benne. A művészet akkor igazi művészet, ha van mögötte valami transzcendens. Anélkül nem ér semmit. Meg kell ismerni az anyagot, amivel dolgozunk. Meg kell ismerni, hogyan reagál egy festék, egy vászon vagy bármi. Életre kell kelteni az anyagot. Én visszamegyek a legrégebbi korok művészetéhez, csak új technikát használok. Felépítettem egy szimbólumrendszert, egy jelrendszert, ami a mai világban újra fontos lesz, mert sajnos az elvont, absztrakt gondolkodásról mind beszélnek, de nem annyira jellemző az emberekre. Ezeknek a jeleknek, jelrendszereknek a valódi értelmét sokan nem ismerik. Úgy érzem, hogy egy új látásmód kialakulása van folyamatban.

 Elek György

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
APRÓHIRDETÉS
Állás
Németországi munkalehetőség Bayern-Nürnberg környékén. Beteggondozót, házi ápolót keresünk...
Tovább >>>
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál-e adventi koszorút készíteni?
Igen, minden évben közösen készítünk adventi koszorút
Nem készítek, inkább megveszem az üzletből
Megvan tavalyról ezért nem készítek/vásárolok újat
Nincs adventi koszorúnk
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
HOROSZKÓP
Válassza ki csillagjegyét:
2017. november 25.
Végre visszatért régi önbizalma! Úgy érzi, aki nem értékeli és nem ismeri fel különlegességét, vagyis nem szereti, az nem is érdemli meg Önt.
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2017. november 25.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 1 db sütőtök, 2–3 db cékla, olívaolaj, só, bors, 1 nagy marék dió, frissen reszelt szerecsendió, 4 szelet ...