Felfedezték a Kányaházi-tó madárvilágát

A kányaházi tó környékének változatos madárvilágával ismerkedtek a Madártani Egyesület Szatmárnémeti Osztályának gyermek és felnőtt tagjai a tónál szervezett madarász táborban.

Július 31. és augusztus 3. között immár ötödik alkalommal szervezett madarásztábort a Román Madártani Egyesület Szatmárnémeti Osztálya, melynek helyszínéül ezúttal a Kányaházi-tó környékét választották, ahol a változatos táj színes fajösszetételű madárvilágnak ad otthont. A tábornak elsősorban a madárvédelem, a madarak megfigyelése a célja, mondta el Pauliuc Csilla biológiatanár. Az idei táborban az egyesület huszonegy tagja vett részt, tizennégy diák hét felnőtt kíséretében, akik a kányaházi sportbázison szálltak meg. Az egyesület tagjai fontosnak tartják, hogy önállóságra neveljék a fiatalokat, így beosztás alapján mindenikük segített a közös főzésben, takarításban. A tábor első három napján a délelőtti órákban bebarangolták a tó környékét, ahol távcső és madárhatározó segítségével figyelték meg a madárvilágot, de sok madárhangot is ismernek már, így ennek alapján is azonosítani tudják a madarakat. A délutáni órákban aztán a pedagógusok előadásokat tartottak a madarak életéről. A terepmunka során összesen 32 fajt és 260 egyedet sikerült megfigyelniük. A tó felső keleti részén a Túr befolyásánál sekély a víz, amelyet kiterjedt nádas, gyékényes, hínáros növényzet borít, és fészkelőhelyet biztosít sok madárfajnak. Itt sikerült megfigyelniük a ritka fekete gólyát, a hófehér nagy kócsagot, a halászómadarak között a küszvágó csért, és a ritka kormos és fattyúszerkőt, de abban is gyönyörködhettek, hogyan úszkál a cigányréce család a nyílt vízen.

Szennyezett a tó környéke

A tó déli részén a Zselice hegyet borító erdők a tópartig nyúlnak. Itt érdekesebb fajnak számított a csúszka, az ilyen alacsonyan ritka nagy fekete harkály, de a vadgerle hangját is hallották, amely eltűnőben van a mi zónánkban. A kirándulásaik során azt a szomorú tényt is konstatálniuk kellett, hogy a tó partján nagyon sok az elhajigált pillepalack és egyéb szemét, és a víz is szennyezettnek tűnik, a felszínén habok úsznak, így nem igen alkalmas a fürdésre. A táborok alkalmával a környék kulturális értékeit is fontosnak tartják megfigyelni, így a negyedik napon meglátogatták Kányaháza XVIII. századból származó zsúpfedelű, berendezett tájházát. Délután a gyerekek vetélkedőn adhattak számot megszerzett ismereteikből, amikor természetbúvár folyóiratot nyerhettek. A táborozók úgy döntöttek, érdemes lesz még visszajönni a tó környékére madarászás végett.

Pándi Annamária