Felgyúltak advent belső fényei

A Crossyounity zenekar lélekemelő koncertje köszöntötte az adventet, a kilencedik születésnapját ünneplő refszatmar.eu honlapot és a nyolcéves Harangszó Rádiót a filharmónia előadótermében.

Pénteken pompázó ünnepi színekbe öltözött Szatmárnémeti városa, szombaton pedig advent belső fényei is meggyúltak a Dinu Lipatti Filharmóniában, amely teljesen megtelt a Crossyounity koncertsorozatának szatmárnémeti állomásán, felszabadult örömöt hozva a közönségnek. Rácz Ervin szervező, lelkipásztor a kilencéves refszatmar.eu és a nyolcéves Harangszó Rádió szerkesztője köszöntötte a gyülekezetet, majd Király Lajos házigazda esperesként szólt a zenéről, az énekről és a hallás ajándékáról: „a hit hallásból van” (Róma 10, 17).

Fazakas Ferenc Szilágyságból származó nyírbátori lelkipásztor vezette fel a koncertet, amely egy határon átívelő projekt része: a magyarországi és partiumi ifjak még a nyár folyamán egy táborban vettek részt, hogy megtanulják az énekeket, amelyeket több helyszínen előadtak vagy tovább fognak adni Királyvárás címmel — arról a Jézusról énekelve, aki kisgyermekként eljött, megváltóként elment, és királyként jön majd vissza. Mike Pál magyarkéci lelkipásztor vezetésével előjött az éneklő sereg, a Crossyounity, azaz fiatalok, akiket a kereszt köt össze. „Isten azt írta: SZERETLEK. Fölírta az égre, ráírta a földre, beleírta a tenger hullámaiba. Mindenhová odaírta. Isten azért teremtett mindent ezen a világon, hogy —akár egy tükörben — láthassuk benne Őt. Hogy megmutassa magát nekünk, hogy megismerjük Őt, és a szívünk dalolni kezdjen. Isten mindezt szavakká formálta, könyvet írt belőle, és elnevezte Bibliának. Nos, a Biblia nem törvények könyve és nem is hősök könyve. A Biblia mindenekelőtt A MESE. Kalandregény egy fiatal Hősről, aki egy messzi országból érkezik, hogy visszaszerezze elveszett kincsét. Szerelmes regény egy bátor Hercegről, aki elhagyja palotáját és trónját — mindenét —, hogy megmentse azt, akit szeret. Olyan, mint amikor a legszebb tündérmese valósággá válik. A legjobb dolog, amit elmondhatunk erről a Meséről, az, hogy igaz…” Sally Lloyd Jones (Zágoni Balázs fordítása) Ezzel a megdöbbentő igazsággal indult a darab, amely az üdvtörténet minden lényeges pontját feltárta a bűnesettől a megváltásig, a várakozás reménységét, a reményteljes várakozást ültetve a hallgatóság szívébe: „Mert hány király mondott le trónjáról már? Hány az az úr, aki koldussá vált? Hány nagyság lett már összetört emberré?”

Csillogtak a szemek a meghatódottságtól, mert érezték, ez az ő személyes történetük, nem csupán egy kétezer éves sztori. Ugyanakkor akarva-akaratlanul megmozdult a láb, belső indíttatásra tapsra kényszerült a kéz, megtelt a száj nevetéssel, a szív pedig örömmel. Egy különleges este volt, amelyen egy szívvel, egy szájjal és ugyanazzal a vággyal járultak a Király elé, neki elmondva: „Itt és akárhol, érzem elsodor/ s szárnyra kelt a Te örök hűséged,/ egy a vágyam, most és bármikor,/ ahol Te vagy, ott jó!”