Felmérés a hazai lakáskörülményekről
Utoljára módositva: 2019-03-22 14:08:12

A közel 7,5 millió romániai lakás kétharmada (67%-a) volt ellátva vezetékes vízzel és 65%-a szennyvízelvezetéssel a 2011-es népszámlálás adatai alapján. Az ország különböző régióiban jelentős eltéréseket mutat a lakásinfrastruktúra fejlettsége.

 

Az Erdélystat statisztikai elemzése szerint míg az erdélyi lakások több mint háromnegyedének van hozzáférése vezetékes vízhez (77%) és szennyvízelvezetéshez (75%), addig Havasalföldön és Moldvában ugyanez csak a lakások mintegy feléről mondható el. A fürdőszobával rendelkező lakások aránya országos szinten 62% (Erdélyben 71%), a konyhával rendelkező lakásoké 85% (Erdélyben 88%).

A vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel való ellátottság tekintetében az erdélyi régiók közül Dél-Erdély és Bánság a legfejlettebb 80% körüli aránnyal, és Partium a legkevésbé fejlett. Székelyföld a 73%-os vezetékesvíz- és 70%-os szennyvízelvezetés-ellátottsággal ugyancsak az országos átlag fölött van. Szintén Székelyföldön a legmagasabb a konyhával rendelkező lakások aránya mind a községek (89%), mind a városok (96%) esetében.

 

Lakásinfrastruktúra

 

A legutóbbi népszámlálás alkalmával gyűjtött és az Országos Statisztikai Intézet által publikált, a hagyományos lakások felszereltségére vonatkozó adatok egy része jelentős regionális különbségeket mutat. Az országos kétharmados arányhoz képest Bukarest-Ilfov régióban 90% fölötti a vezetékes vízzel és kanalizálással ellátott lakások aránya, ezt követi az erdélyi régió 77, illetve 75%-kal. A legalacsonyabb arányt Moldvában regisztrálták (53, illetve 51%), ezt kevéssel haladja meg Havasalföld (56, illetve 55%). Ha a megyék sorrendjét nézzük, 80% fölötti arány Brassó (90%), Temes (85%), Konstanca (85%), Hunyad (84%), Szeben (82%) és Kolozs (81%) megyékben figyelhető meg. Kilenc olyan megye van Romániában, ahol ez az arány nem éri el az 50%-ot, amiből három (Vaslui, Olt és Botoşani) a 40%-ot sem.

Az említett két változóval szorosan összefügg a fürdőszobával rendelkező lakások aránya is: országos szinten a lakások 62%-a ilyen, Erdélyben 71%, míg Moldvában 48% és Havasalföldön 51%.

A konyhával rendelkező lakások aránya ennél jóval magasabb, és nem mutat szoros összefüggést a víz- és szennyvízhálózathoz való hozzáféréssel: országosan 85%, de Moldvában és Havasalföldön is 80%. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy vannak ettől az átlagtól jelentősen eltérő megyék is, például Mehedinţi megyében a lakások alig több mint kétharmada (67%-a) rendelkezik konyhával.

Az elektromos árammal való ellátottság kevésbé mutat látványos regionális eltéréseket, a lakások túlnyomó többségének (97%-ának) van hozzáférése ehhez a szolgáltatáshoz. A megyék rangsorában az első helyen Szilágy megye (99,7%), míg a lista végén Vaslui megye (93,7%) áll.

Az igazán nagy fejlettségbeli különbségek a városok és községek (mint közigazgatási egységek) között mutatkoznak. A vezetékes vízhez való hozzáférés tekintetében a városi lakások túlnyomó többsége (91,6%-a) van csatlakozva valamilyen (hálózati vagy házi) vízhálózathoz, miközben a községekben lévőknek csupán a 37,2%-a. A nagy regionális eltéréseket (Moldva és Havasalföld elmaradottságát) nagymértékben a régiók rurális környezetben lévő lakásai közötti különbségek adják. Miközben régiótól függetlenül a városi lakások nagy többségének (85% fölött) van hozzáférése a víz- és szennyvízhálózathoz, addig Erdélyben minden második, Moldvában viszont csak minden negyedik falusi lakásban van vezetékes víz, és ennél is kevesebb lakásban szennyvízelvezetés. Természetesen ezek az arányok a lakások fürdőszobával való felszereltségében is visszaköszönnek.

 

Az országos átlag fölött

 

Erdélyben a lakásinfrastruktúra fejlettsége az országos átlag fölötti, ezért az eredmények további árnyalása érdekében a statisztika készítői hat régióba sorolták az erdélyi megyéket: Székelyföld, Közép-Erdély, Partium, Dél-Erdély, Bánság és Észak-Erdély. Ezenkívül a közigazgatási egységeket a jelentősebb magyarlakta területek szerint külön csoportosították székelyföldi tömb, partiumi tömb és Marosvásárhely vonzáskörzete kategóriákba.

A vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel való ellátottság tekintetében az erdélyi régiók közül Dél-Erdély és Bánság a legfejlettebb 80% körüli aránnyal, és Partium a legkevésbé fejlett (kevesebb mint 70%-kal). Székelyföld 73%-os vezetékesvíz- és 70%-os szennyvízelvezetés-ellátottsággal ugyancsak az országos átlag fölött van. Az erdélyi megyék közül egyedül Szilágy megye nem éri el az országos átlagot. Itt a lakások 61%-ának van hozzáférése az említett szolgáltatásokhoz.

A községek lakásainak vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférését vizsgálva a Bánság, Székelyföld és Dél-Erdély (55% fölött) mutatkozik a legfejlettebbnek, és Partium a legkevésbé fejlettnek (50%). Emellett egyik erdélyi régióban sem éri el az 50%-ot a fürdőszobával rendelkező községi lakások aránya — ebben a tekintetben a székelyföldi községek (49%) vannak a legjobb helyzetben. Ugyancsak Székelyföldön a legmagasabb a konyhával rendelkező lakások aránya mind a községek (89%), mind a városok (96%) esetében.

A jelentősebb magyarlakta területek esetében ugyancsak visszaköszönnek a fent említett különbségek: míg a székelyföldi tömb (több mint 230 ezer lakás) valamivel az országos átlag fölött és az erdélyi átlag alatt van, addig a partiumi tömb (közel 185 ezer lakás) az országos átlagon vagy az alatt található. Marosvásárhely és vonzáskörzete mindkét említett régió arányait jóval meghaladja.

A jelentősebb magyarlakta (35 százalék fölötti) városok között a székelyföldi megyeszékhelyek és nagyobb városok mellett fontosabb üdülővárosok — Tusnádfürdő, Borszék — és iparvárosok — Balánbánya — mutatkoznak a legfejlettebbeknek a lakásinfrastruktúra szempontjából, míg a rangsor végén többnyire partiumi kisvárosok találhatók.

 

Fejlett és kevésbé fejlett

 

Szatmár megyeszékhelye, Szatmárnémeti a tíz legfejlettebb magyarlakta város közé tartozik a lakások infrastruktúráját tekintve, itt ugyanis a 47 555 lakás 94,9%-a vezetékes vízzel, 94,8%-a szennyvízelvezetéssel, 97,4%-a elektromos árammal ellátott, a lakások 96,3%-ában van konyha, 94%-ában pedig fürdőszoba.

A tíz legkevésbé fejlett magyarlakta város között viszont két Szatmár megyei is van: Sárközújlak és Tasnád. A kettő közül Sárközújlak a kevésbé fejlett: itt csak a mintegy 2400 lakás 55,7%-a van ellátva vezetékes vízzel, 54,3%-ában megoldott a szennyvízelvezetés, 94,6% ellenben rendelkezik elektromos árammal, 91,6 százalék konyhával, fürdőszoba azonban csak a lakások 52,8 százalékéban van. A tasnádi lakások (3688) az elektromos árammal való ellátottság terén állnak a legjobban 96,5%-kal, vezetékes vízzel 71,6%-ban, szennyvízelvezetéssel 70%-ban vannak ellátva, ugyanakkor a lakások 87,7%-ában van konyha, 67,7%-ában pedig fürdőszoba.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP

Helyfoglalás
Az oroszlánkirály
Ma, 21:00
Jon Favreau rendező és a Disney filmje, AZ OROSZLÁNKIRÁLY az afrikai szavannára repít el, ahol jövendőbeli király születik. Simba mindennél többre tartja apját, Mufasa királyt, és komolyan veszi, hogy egyszer majd az uralkodás feladata reá száll. Ám nem mindenki örvend az új oroszlánkölyöknek. Zordon, Mufasa fivére elveszítette helyét a trón várományosaként, így tervet sző. A Büszke Birtokért folytatott harcot árulás és tragédia szegélyezi, Simba pedig kénytelen száműzetésbe vonulni. Két újonnan
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. július 22.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 2 ek. vaj, 1 fej vöröshagyma, 10 dkg liszt, 3 bögre tej, 15 dkg bacon, 25 dkg cheddar ...