Felmérés a hazai lakáskörülményekről

A közel 7,5 millió romániai lakás kétharmada (67%-a) volt ellátva vezetékes vízzel és 65%-a szennyvízelvezetéssel a 2011-es népszámlálás adatai alapján. Az ország különböző régióiban jelentős eltéréseket mutat a lakásinfrastruktúra fejlettsége.

Az Erdélystat statisztikai elemzése szerint míg az erdélyi lakások több mint háromnegyedének van hozzáférése vezetékes vízhez (77%) és szennyvízelvezetéshez (75%), addig Havasalföldön és Moldvában ugyanez csak a lakások mintegy feléről mondható el. A fürdőszobával rendelkező lakások aránya országos szinten 62% (Erdélyben 71%), a konyhával rendelkező lakásoké 85% (Erdélyben 88%).

A vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel való ellátottság tekintetében az erdélyi régiók közül Dél-Erdély és Bánság a legfejlettebb 80% körüli aránnyal, és Partium a legkevésbé fejlett. Székelyföld a 73%-os vezetékesvíz- és 70%-os szennyvízelvezetés-ellátottsággal ugyancsak az országos átlag fölött van. Szintén Székelyföldön a legmagasabb a konyhával rendelkező lakások aránya mind a községek (89%), mind a városok (96%) esetében.

Lakásinfrastruktúra

A legutóbbi népszámlálás alkalmával gyűjtött és az Országos Statisztikai Intézet által publikált, a hagyományos lakások felszereltségére vonatkozó adatok egy része jelentős regionális különbségeket mutat. Az országos kétharmados arányhoz képest Bukarest-Ilfov régióban 90% fölötti a vezetékes vízzel és kanalizálással ellátott lakások aránya, ezt követi az erdélyi régió 77, illetve 75%-kal. A legalacsonyabb arányt Moldvában regisztrálták (53, illetve 51%), ezt kevéssel haladja meg Havasalföld (56, illetve 55%). Ha a megyék sorrendjét nézzük, 80% fölötti arány Brassó (90%), Temes (85%), Konstanca (85%), Hunyad (84%), Szeben (82%) és Kolozs (81%) megyékben figyelhető meg. Kilenc olyan megye van Romániában, ahol ez az arány nem éri el az 50%-ot, amiből három (Vaslui, Olt és Botoşani) a 40%-ot sem.

Az említett két változóval szorosan összefügg a fürdőszobával rendelkező lakások aránya is: országos szinten a lakások 62%-a ilyen, Erdélyben 71%, míg Moldvában 48% és Havasalföldön 51%.

A konyhával rendelkező lakások aránya ennél jóval magasabb, és nem mutat szoros összefüggést a víz- és szennyvízhálózathoz való hozzáféréssel: országosan 85%, de Moldvában és Havasalföldön is 80%. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy vannak ettől az átlagtól jelentősen eltérő megyék is, például Mehedinţi megyében a lakások alig több mint kétharmada (67%-a) rendelkezik konyhával.

Az elektromos árammal való ellátottság kevésbé mutat látványos regionális eltéréseket, a lakások túlnyomó többségének (97%-ának) van hozzáférése ehhez a szolgáltatáshoz. A megyék rangsorában az első helyen Szilágy megye (99,7%), míg a lista végén Vaslui megye (93,7%) áll.

Az igazán nagy fejlettségbeli különbségek a városok és községek (mint közigazgatási egységek) között mutatkoznak. A vezetékes vízhez való hozzáférés tekintetében a városi lakások túlnyomó többsége (91,6%-a) van csatlakozva valamilyen (hálózati vagy házi) vízhálózathoz, miközben a községekben lévőknek csupán a 37,2%-a. A nagy regionális eltéréseket (Moldva és Havasalföld elmaradottságát) nagymértékben a régiók rurális környezetben lévő lakásai közötti különbségek adják. Miközben régiótól függetlenül a városi lakások nagy többségének (85% fölött) van hozzáférése a víz- és szennyvízhálózathoz, addig Erdélyben minden második, Moldvában viszont csak minden negyedik falusi lakásban van vezetékes víz, és ennél is kevesebb lakásban szennyvízelvezetés. Természetesen ezek az arányok a lakások fürdőszobával való felszereltségében is visszaköszönnek.

Az országos átlag fölött

Erdélyben a lakásinfrastruktúra fejlettsége az országos átlag fölötti, ezért az eredmények további árnyalása érdekében a statisztika készítői hat régióba sorolták az erdélyi megyéket: Székelyföld, Közép-Erdély, Partium, Dél-Erdély, Bánság és Észak-Erdély. Ezenkívül a közigazgatási egységeket a jelentősebb magyarlakta területek szerint külön csoportosították székelyföldi tömb, partiumi tömb és Marosvásárhely vonzáskörzete kategóriákba.

A vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel való ellátottság tekintetében az erdélyi régiók közül Dél-Erdély és Bánság a legfejlettebb 80% körüli aránnyal, és Partium a legkevésbé fejlett (kevesebb mint 70%-kal). Székelyföld 73%-os vezetékesvíz- és 70%-os szennyvízelvezetés-ellátottsággal ugyancsak az országos átlag fölött van. Az erdélyi megyék közül egyedül Szilágy megye nem éri el az országos átlagot. Itt a lakások 61%-ának van hozzáférése az említett szolgáltatásokhoz.

A községek lakásainak vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférését vizsgálva a Bánság, Székelyföld és Dél-Erdély (55% fölött) mutatkozik a legfejlettebbnek, és Partium a legkevésbé fejlettnek (50%). Emellett egyik erdélyi régióban sem éri el az 50%-ot a fürdőszobával rendelkező községi lakások aránya — ebben a tekintetben a székelyföldi községek (49%) vannak a legjobb helyzetben. Ugyancsak Székelyföldön a legmagasabb a konyhával rendelkező lakások aránya mind a községek (89%), mind a városok (96%) esetében.

A jelentősebb magyarlakta területek esetében ugyancsak visszaköszönnek a fent említett különbségek: míg a székelyföldi tömb (több mint 230 ezer lakás) valamivel az országos átlag fölött és az erdélyi átlag alatt van, addig a partiumi tömb (közel 185 ezer lakás) az országos átlagon vagy az alatt található. Marosvásárhely és vonzáskörzete mindkét említett régió arányait jóval meghaladja.

A jelentősebb magyarlakta (35 százalék fölötti) városok között a székelyföldi megyeszékhelyek és nagyobb városok mellett fontosabb üdülővárosok — Tusnádfürdő, Borszék — és iparvárosok — Balánbánya — mutatkoznak a legfejlettebbeknek a lakásinfrastruktúra szempontjából, míg a rangsor végén többnyire partiumi kisvárosok találhatók.

Fejlett és kevésbé fejlett

Szatmár megyeszékhelye, Szatmárnémeti a tíz legfejlettebb magyarlakta város közé tartozik a lakások infrastruktúráját tekintve, itt ugyanis a 47 555 lakás 94,9%-a vezetékes vízzel, 94,8%-a szennyvízelvezetéssel, 97,4%-a elektromos árammal ellátott, a lakások 96,3%-ában van konyha, 94%-ában pedig fürdőszoba.

A tíz legkevésbé fejlett magyarlakta város között viszont két Szatmár megyei is van: Sárközújlak és Tasnád. A kettő közül Sárközújlak a kevésbé fejlett: itt csak a mintegy 2400 lakás 55,7%-a van ellátva vezetékes vízzel, 54,3%-ában megoldott a szennyvízelvezetés, 94,6% ellenben rendelkezik elektromos árammal, 91,6 százalék konyhával, fürdőszoba azonban csak a lakások 52,8 százalékéban van. A tasnádi lakások (3688) az elektromos árammal való ellátottság terén állnak a legjobban 96,5%-kal, vezetékes vízzel 71,6%-ban, szennyvízelvezetéssel 70%-ban vannak ellátva, ugyanakkor a lakások 87,7%-ában van konyha, 67,7%-ában pedig fürdőszoba.