Felmérés és kirándulás a Túr Mentén

Közel hetven érdeklődő és tizenöt kutató vett részt a hétvégén első alkalommal megszervezett Biodiverzitás Napokon, melynek célja a Túr Menti Természetvédelmi Területek élővilágának felmérése, valamint az itt honos állat- és növényfajok megismertetése volt.

Karvalyposzáta, fekete rigó, cinkék, nádi rigó és sok egyéb madárfaj akadt hétvégén a Biodiverzitás Napok keretében a Túr mentén dolgozó madarászok hálójába — többek között ezekkel lehetett megismerkedni az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti és az E-Consult Egyesület által szervezett táborban, ahol a terepen dolgozó kutatók módszereibe is bepillantást nyerhettek, akik kilátogattak Túrterebes-Szőlőhegyre. Nem csak a madarakról szólt azonban a természetvédelmi felmérő és ismeretterjesztő akció — igény szerint denevéreket, vidrát, kisemlősöket, kétéltűeket, hüllőket, halakat, rovarokat, valamint különféle növényeket is láthattak az érdeklődők. A házigazdák külön programot szerveztek a megyében dolgozó sajtósoknak, így az újságíróknak is lehetőségük nyílt közelebbről szemügyre venni megyénk egyik legszebb térségének természeti értékeit. A túrterebesi iskolában, valamint annak udvarán kialakított táborból gyalogosan vonultak a médiában dolgozók, Márk-Nagy János vezetésével, a Túr partjához közeli madárgyűrűző területig. Az időjárás nem volt túl kegyes, emiatt a hálózásból lényegében csak a hálókat tekinthették meg az újságírók, mivel az eső miatt ezeket összehúzták az ornitológusok. Mint kiderült, ilyenkor szüneteltetik a madarak befogását, mivel a hálóba akadt állatok tollazata átnedvesedhet, amitől megbetegedhetnek. Márton Attila, a marosvásárhelyi Milvus Csoport kutatójának ettől még izgalmasra sikerült az előadása, aki magáról a gyűrűzéses módszerről, valamint annak eredményeiről beszélt. Mint elmondta, több mint száz éve vizsgálják a madarak vándorlási szokásait oly módon, hogy befogják az állatokat, egyéni azonosítókkal ellátott gyűrűket erősítenek a lábukra, majd a visszafogások adatait összesítik. Ily módon sikerült számos hiedelmet eloszlatni — például bizonyítást nyert az, hogy a vízi madarak nem kagylókká változva vészelik át a telet, hanem déli területekre repülnek. Az emberek számára ugyanis sokáig megmagyarázhatatlan dolog volt, hogy hová tűnnek télire a tavasztól őszig tömegesen jelen lévő szárnyasok. Kiderült: a magyar kutatók mindig is élenjárók voltak a gyűrűzés terén, de napjainkban is népszerűnek számít a szórakozásnak is kitűnő madarászat, hisz míg Romániában mindössze huszon-egynéhány aktív gyűrűzőt tartanak nyilván, a jóval kisebb Magyarországon több százan űzik — sokan mindössze hobbiból — ezt a foglalkozást. Európai szinten jelenleg azonban Anglia áll az első helyen, a szigetországban ugyanis több tízezer aktív madarász tevékenykedik. A túra végén a sajtósok a Túrterebesi Horgásztónál pihentek egyet, ahol Kiss János tulajdonos nemcsak különféle halételekkel vendégelte meg az újságírókat, de érdekes előadást is tartott a tógazdaságról, valamint az itt nevelt halfajokról.

Babos Krisztina