Felszámolható lenne a szegénység

Romániának lenne erőforrása a mélyszegénység felszámolására, de nincs rá kellő politikai akarat, pedig a lakosság 40 %-a szegénységben él – derült ki az ENSZ jelentéséből.

Életszínvonal tekintetében Románia még mindig az utolsó helyen áll az Európai Unióban, annak ellenére, hogy az elmúlt 10-15 évben jelentősen csökkent az országban a szegénység, mutat rá az ENSZ Romániáról készült jelentése, kihangsúlyozva azt is: a kormánypolitika nem foglalkozik kellőképpen a problémával, annak ellenére, hogy ötből két lakos a szegénységi küszöbön él, valamint a lakosság egyharmada alapvetőnek tartott javakat nélkülöz. A a probléma azért is különösen súlyos, mert a romániai politika nem akar tudomást venni az országban uralkodó szegénységről. A jelentés szerint romániai társadalom több szempontból is megosztott, s míg a lakosság 40 %–át fenyegeti a szegénység, a társadalom másik felének a jólétével sokkal többet foglalkoznak kormányzati szinten. Ráadásul a legszegényebb társadalmi csoportokat az állami intézményekben is diszkriminálják s a rendőri/helyi rendőri/csendőri visszaélésekkel szemben legtöbbször nem mernek (és nem is tudnak) fellépni az áldozatok. A jelentés kitért arra, hogy a gyerekpénz megduplázása és az ÁFA csökkentése a szegénységben élőket is segítette, de ezeket a döntéseket anélkül hozták meg, hogy tüzetesebben megvizsgálták volna a hosszútávú hatásukat. Mindenképp és sürgősen intézményesített megoldásokra van szüksége, mert a mélyszegénység továbbra is egyre súlyosbodó probléma fog maradni. A jelentés rámutat arra is, hogy az oktatásra jutó kevés pénzt miatt – a jelenlegi keret 4 % körül mozog, de ez messze elmarad az EU-s átlagtól, és mérföldekre van a 1/2011-es törvényben megfogalmazott 6 százaléktól – sok a funkcionális analfabéta, a 14–15 éves korosztály 37 %–a az.