Fókuszban az asztma és allergia

A Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) szervezet 1998-ban rendezte meg először az asztma világnapját. Azóta is minden évben május első keddjén a betegség jobb megismerését állítja fókuszba.

A mai nap az európai asztma- és allergianap, amelynek célja a figyelemfelhívás, mert a légszomjat okozó idült gyulladásos betegség visszaszorításához a tudatformálás is nélkülözhetetlen. Világszerte több mint 300 millió ember szenved asztmában, de a gyermekek mintegy fele „kinövi” ezt, a betegek pedig korszerű készítményekkel tünetmentessé válhatnak.

A romániai lakosság 4–6 százaléka szenved az asztma enyhébb vagy súlyosabb tüneteitől — derül ki a Román Tüdőgyógyász Társaság adataiból, amelyeket a világnap kapcsán tett közzé. Az asztma krónikus, vagyis nem gyógyítható, de jól kezelhető betegség, amelynek eltérő típusai és súlyossági fokai léteznek. Az egyik fajta fizikai terhelésre alakul ki, míg a másik akár elhanyagolt allergia szövődményeként is kialakulhat. Az allergiás asztmát tehát allergének provokálják, míg a terheléses asztma esetében fizikai terhelés váltja ki a tüneteket.

Az asztma elsősorban a fiatalkorúakat érinti, és az esetek kétharmad részében allergiás eredetű. A leggyakoribb kiváltó ok a házi poratka, kutya-macska szőr, gombaspóra, pollen, de léteznek felnőttkori, 40 év után jelentkező formák is, amelyekre nem jellemző az allergiás háttér.

Az asztma a tüdőbe vezető főbb légutak — elsősorban a hörgők — krónikus gyulladásos megbetegedése. A hörgők simaizomzata felszaporodik és a tüdőben található sejtek fölös mennyiségben termelnek nyákot, ezáltal tovább fokozva a légutak szűkületét. Tünetei kisfokú nehézlégzéstől kezdve súlyos légzési elégtelenségig terjedhetnek. Egyes esetekben a légzés annyira nehezítetté válhat, hogy az asztmás roham az életet veszélyeztetheti.

Az asztma kezelésének célja elsősorban a hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetése. A belélegezhető, ma már közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerek másodpercek múlva hatni kezdenek. Enyhe esetben a tünetekért elsősorban felelős hisztamin ellen ható gyógyszerek is elegendőek szénanáthás betegnél. Ha azonban naponta több órán át kínzó nátha és orrdugulás jelentkezik, akkor ezt ki kell egészíteni az orrba bejuttatott gyulladáscsökkentő készítményekkel.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Sípoló légzés, nehézlégzés, mellkasi szorító érzés vagy fájdalom, valamint a köhögés az asztma gyakori tünete. A sípoló légzés különösen gyakori tünet gyermekkori asztmában. Van azonban olyan beteg is, akinek sohasem sípoló a légzése, hanem főként éjszaka, fokozódó köhögési rohamok formájában jelentkezik nála az asztma. A több napon keresztül tartó köhögéssel vagy más asztmás tünetekkel már orvoshoz kell fordulni. A súlyos asztmás rohamok kialakulása megelőzhető, ha tüneteivel időben orvoshoz fordul. A megfelelő kezeléssel, illetve felkészültséggel kisebb a rohamok kialakulásának kockázata.

Jó tanácsok asztmásoknak

Mivel az asztmás rohamok közel felét okozzák környezeti szennyeződések és allergének, úgymint dohányfüst, pollen és állati szőrzet, ráadásul a páratartalom, sőt, az erős szél is válthat ki rohamot, ezért az asztmás betegek kövessék figyelemmel az időjárás változásait, figyeljenek minden olyan tényező jelentkezésére, melyek rohamot okozhatnak, így a hőmérsékleti változásokra, a páratartalomra, a légnyomásra, erős szelekre. A séta, kirándulás és túrázás, az úszás vagy torna mind az asztmások számára ajánlott sportok közé tartozik. Amennyiben valaki mozgás hatására jelentkező asztmás rohamoktól szenved, ez sem ok arra, hogy ne kezdjen sportolni. Számtalan asztmás beteg tapasztalta tünetei csökkenését fokozatos, megfelelő edzés és gyógyszeres kezelés mellett. A mozgás előtt belélegzett rohamoldó gyógyszer kivédi a sportolás hatására kialakuló panaszokat. Pollenallergiások azonban szezonban napközben lehetőleg ne sportoljanak — tanácsolják a szakemberek.

Bumbuluţ Krisztina