Föld és erdő visszaszolgáltatása (II.)
Utoljára módositva: 2017-11-28 11:17:35

A Szatmári Friss Újság szerkesztőségében Szatmár megye alprefektusa, egy erdészmérnök, egy földmérő szakember és egy önkormányzati képviselő beszélgetett a föld- és erdőterületek birtokba helyezésének nehézségeiről és a megoldások lehetőségeiről.

 

A beszélgetésen részt vett: Altfatter Tamás, Szatmár megye alprefektusa, Balogh Sándor erdészmérnök, Mészáros István földmérő és Vincze Sándor, Pusztadaróc község alpolgármestere. A beszélgetést moderálta: Elek György.

Mészáros István felsorolta, hogy 1990-től napjainkig öt fő földtörvény jelent meg: az 1991/18-as, az 1997/169-es, a 2000/1-es, 2004/247-es és a 2013/165-ös, ez utóbbi kellett volna zárja a föld- és erdő-visszaszolgáltatást. Ehhez még jött az elővásárlási jogot meghatározó 2014/17-es törvény. Az utóbbi törvény különösen érdekli a Szatmár megyében élő földtulajdonosokat, mert a határ közeli megyéket bizonyos feltételek betartására kötelezi ahhoz, hogy külterületen el lehessen adni földeket. 2015-ben jelent meg a 294-es kormányhatározat, amelynek értelmében elkezdték a szisztematikus telekkönyvezést, ami azt jelenti, hogy Romániának minden ingatlanát birtokba kellene helyezni. A cél az, hogy szisztematikusan regisztráljanak a településeken található minden ingatlant. Romániában összesen negyvenmillió ingatlan van, amiből nyolcmillió van városon, a többi falvakon. Ha ezeket sikerül nyilvántartásba venni, az nagy előny lesz, mert az, hogy ezek nincsenek birtokba helyezve, nagyon sok hátrányt okoz, nem lehet fejlesztéseket végezni, mert az ingatlanok nincsenek telekkönyvezve. A kataszteri hivatal 2015–2023 között egy európai uniós projekt alapján szeretné befejezni a telekkönyvezést, és amennyiben ez befejeződik, nagyon sok probléma megoldódik. Nem könnyű ezt véghezvinni, figyelembe véve azt, hogy a 18-as törvény alkalmazása 1996-ban már be kellett volna fejeződjön. Ennek ellenére huszonnyolc évvel a törvény megjelenése után még mindig érvényben van. A legjobb az lenne, ha mindenki összegyűjtené otthon a papírjait, és bejelentkezne a földosztó bizottságnál, hogy állítsák össze az iratcsomót, tegyék meg a szükséges lépéseket, mert egyre gyakrabban lehet találkozni olyan ügyekkel, amelyek már elévültek, és utána már csak jogi úton lehet újabb lépéseket tenni.

A másik dolog, ahogy azt Vincze Sándor is elmondta, hogy a belterületeket — ezek nagyobb értéket jelentenek — is rendbe kellene tenni. Meg kellene nézni, hogy az a föld, amit valaki használ, helyrajzilag megfelel-e annak, amit a tulajdonában lévő iratok alapján birtokolhat. Többször előfordul méréskor, hogy valakinek van papírja ezer négyzetméter területről, s amikor azt megmérik, ezerkétszáz négyzetméter. A földmérő nem mondja azt, hogy a kétszáz négyzetmétert el kell venni tőle, ám hivatalos formában csak ezer négyzetméter a sajátja, kétszáz négyzetmétert használ. Ezeket a helyzeteket is lehet tisztázni, de végig kell menni a folyamaton.

Balogh Sándor egy másik érdekességre hívta fel a figyelmet. Nagyon sok probléma van, amikor idősebb emberek még haláluk előtt szeretnék rendezni a birtokviszonyokat. Előfordul, hogy birtoklevél szerint van valakinek egy erdő kellős közepén egy kilenc hektáros területe. Kimegy a földmérő, és megállapítja, hogy az hét hektár. A törvény nem szabályozza, hogy ezt miként lehet rendezni. Készül egy átirat az erdészeti igazgatósághoz, hogy az igazgatóság két hektárt át kell adjon a gazdának, mert annyi még jogossan jár neki. Az erdőrész viszont, ahol ez a terület szerepel, már fel van mérve, vissza van adva, így nem lehet sehonnan pótolni a két hektárt.

Mészáros István alátámasztotta, hogy a papíron lévő adatok nem mindig a valós adatok, nem mindig tükrözik a valós helyzetet.

Balogh Sándor szerint nem biztos, hogy ez valakinek a hibájából származik. Amikor az erdőket valamikor mérték, még nem rendelkeztek olyan precíz eszközökkel, mint ma.

Mészáros István kiemelte, hogy amikor 1991-ben elkezdték mérni a földeket, sok helyen lépéssel mérték a földeket olyan emberek, akiknek fogalmuk sem volt a földmérésről. A földmérők gyakran ma is olyan térképeket és rajzokat kapnak, amelyek nem hitelesek. Ma is sok problémát okoznak az utak és a kanálisok. Ezek a földtulajdonosok területein vannak, de állami tulajdont képeznek. A földtulajdonosok kötelesek lemondani ezekről a részekről, de ennyivel kevesebb marad nekik abból, amire jóváhagyásuk van. Előfordult, hogy ilyen esetekben prefektusi rendelettel adtak vissza földet.

Altfatter Tamás pontosított, hogy prefektusi rendelettel akkor lehet földet visszaadni, ha a régi telekkönyvben benne van, hogy a tulajdonosnak volt használati joga. Ha épületről van szó, amihez tartozik kert, akkor a 247-es törvény értelmében vissza lehet igényelni a kertet. Belterületekre nem volt megszabva egy határidő, amíg a kérvényeket le kellett tenni.

Mészáros István megjegyezte, hogy vannak olyan emberek, akiknek lehet, hogy ott van a polgármesteri hivatalban a bizonylat, hogy rendelkeznek belterülettel, de nem vették ki abból a régi meggondolásból, hogy a házat nem viszi el senki. Amikor hagyatékról esik szó, akkor veszik észre, hogy nincsenek meg az átíratáshoz szükséges iratok.

Altfatter Tamás rávilágított, hogy vannak még olyan intézmények, amelyeknek van használatban földjük, ilyenek a kutatóállomások. A törvény értelmében a kutatóállomások (Sárközújlak, Szatmárhegy, Erdőd, Vetés, Szaniszló és Túrterebes) megtarthatnak egy bizonyos földterületet, hogy azon kísérletezzenek.

Mészáros István hozzáfűzte, hogy a 2009/45-ös törvény értelmében a köztulajdonban és állami magántulajdonban lévő földeket (ilyenek a kutatóállomások földjei) sorolják két kategóriába. Szerinte az lenne a legjobb megoldás, ha abból a földből, ami állami magántulajdonból ment át privátba, leadnának egy bizonyos területet a földosztó bizottságoknak.

Altfatter Tamás itt jegyezte meg, hogy a sárközújlaki kutatóállomás semmit nem akar leadni, bár ott csak háromszáztizenöt hektárt dolgoznak meg az ezernyolcszáz hektárból, a többi ki van adva bérbe. Altfatter Tamás elmondta, hogy miután tudomást szerzett arról, hogy a kutatóállomások nem művelik meg az összes területet, amit kutatási célokra kellene használjanak, hanem annak nagy részét bérbe adják, azaz kereskedelmi célokra használják, beadványt fogalmazott meg a szaktárcához, hogy ha a kutatóállomások nem a célnak megfelelően használják ezeket a földeket, adják át a földosztó bizottságoknak. A beadványra nem érkezett válasz.

Mészáros István hangsúlyozta, hogy a kutatóállomások működését szabályozó törvény 2002-ben jelent meg, 2006-ban pedig egy másik törvény meghatározta, hogy a kutatóállomások feladata, hogy olyan növényfajtákat nemesítsenek, amelyek a Szamos menti agyagos és savas talajokon jó terméshozamot biztosítanak. Tehát a kutatóállomások nem azért jöttek létre, hogy termeljenek, hanem azért, hogy kutassanak és vetőmagokat állítsanak elő.

Balogh Sándor hozzátette, hogy a vidékfejlesztési minisztérium határozata alapján csak akkor lehet átadni az erdőt a tulajdonosnak, amikor kiveszik az állami tulajdonból és átteszik magántulajdonba. Csak azt lehet kormányhatározattal kivenni köztulajdonból, ami be van kebelezve. Az erdészeti utakat nem lehet átadni magántulajdonba, amíg azok nincsenek telekkönyvezve. Kormányhatározat csak akkor hozható, ha megvan a telekkönyvezés.

Mészáros István megerősítette, hogy a közvagyon nem magánosítható, csak használatba vagy bérbe lehet adni. Jogászok között ma is folyik a vita, hogy mi a különbség a közvagyon és az állami magántulajdon között. Vannak meghatározások, de azok nagyon ködösen vannak megfogalmazva. Egyesek szerint közvagyon az utca, a park és azok a területek, ahonnan nem lehet senkit kitiltani, állami magánterület pedig az, ami körbekeríthető: iskolatábor, katonai intézmények stb. Hova soroljuk például a legelőket? A legelőt egy ideig állami magántulajdonként kezelték, mert egy bizonyos számú személy — akik állatokkal rendelkeztek — használta. Járhat más is rajta, de nem használhatja. 2005-től viszont köztulajdon. Ilyen alapon az erdő is köztulajdon kellene hogy legyen, mutat rá a szakember.

Működnek-e a községi földosztó bizottságok? — tette fel a kérdést Elek György.

Csak papíron, válaszolta Altfatter Tamás. Írják a jelentéseket, hogy találkoztak, de érdemi döntéseket nem hoznak, ezt bizonyítják a számok is. Ezerháromszáznyolcvannégy határozat volt ebben az évben, ezek nem új jóváhagyások, az újak körülbelül tizenhárom százalékot tesznek ki, azok több mint fele bírósági végzések alapján történt.

Mészáros István hangsúlyozta: tudni kell, mennyi terület áll még a földosztó bizottságok rendelkezésére, és mennyi az igény.

Altfatter Tamás közölte: még van 28 900 hektár erdő, amire nincs kibocsátva birtoklevél, a kérések alapján van mínusz 15 707 hektár erdő-visszaigénylés.

Balogh Sándor felhívta a figyelmet, hogy a 400-as törvény azt mondja, lehet kérni erdőt vagy vissza lehet kérni azt a területet, ahova az igazolás szól, akkor is, ha az most legelő vagy szántó. Érszakácsinak a területén például a jelenlegi legelők helyén erdő volt. Legelőre volt szükség, így kivágták a fákat. A tulajdonosok a telekkönyvi kivonat szerint erdőt kértek vissza. Még nem lehet tudni, mi lesz az ilyen kérésekkel. Aki erdőt kér, és legelőt ajánlanak fel számára, nem fogadja el.

Altfatter Tamás azokról az iratcsomókról beszélt, amelyek kárpótlásigénylésre vannak letéve. Közben megjelent a 165-ös leltári törvény. Nagyon sok olyan dokumentáció van, amit még el sem bíráltak. A földosztó bizottságok kell tegyenek ajánlatokat. A földosztó bizottságoknak most azokat a dokumentációkat, amelyeket felküldtek Bukarestbe kárpótlás-jóváhagyásra, újra elő kellene venniük, és ajánlatokat kellene tenniük, s amennyiben a tulajdonos visszautasít két ajánlatot, akkor küldik vissza a dokumentációt Bukarestbe.

Mészáros István elmondta, hogy az új civil törvénykönyvben megváltozott az ingatlan szó jelentése: régen úgy volt, hogy ingatlan föld vagy ingatlan épület, most úgy van, hogy ingatlan terület épülettel vagy épület nélkül. Ez bonyolítja a helyzetet, mert van egy olyan eset, amikor ki van adva két cégnek a működési engedély, ám az egyik nem tulajdonosa a teleknek is.

Balogh Sándor a törvények változásának a gyakoriságát is a nehézségek egyik forrásának tekinti. Az erdőkkel kapcsolatban az elmúlt hat hónapban volt annyi törvénymódosítás, mint az utóbbi tíz évben összesen. Nem lehet fát kitermelni addig, amíg nincsenek a mezsgyék meghúzva, az viszont pénzbe kerül, mutatott rá az egyik akadályra a szakember.

A beszélgetésen még számtalan probléma felvetődött, végül Balogh Sándor vonta le a következtetést. Szerinte a föld- és erdő-visszaszolgáltatás olyan, mint egy mókuskerék. Addig nem lesz vége, amíg az állam nem vállalja be, hogy az ország teljes területén elvégezteti a telekkönyvezést úgy, hogy az interneten bárki számára elérhető legyen, melyik parcella kinek a tulajdonában van, és az hol helyezkedik el. A technikai részét el lehet készíteni, utána lehetne rendezni a jogi részét. Előbb el kellene különíteni az állami részt, mert ezek veszik körül a magántulajdont, utána pedig lehetne rendezni a magántulajdont, véli az erdészmérnök.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP

Helyfoglalás
Ocean s 8 - Az évszázad átverése
Ma, 16:40
Danny Ocean nagy volt, de nem elég nagy. Háromszor is összegyűjtötte kora legmenőbb bűnözőit, és nagy zsákmánnyal távozott... de van, aki még nála is ravaszabb, bátrabb és vonzóbb: a húga, Debbie. Debbie Ocean (Sandra Bullock) tudja, mitől döglik a légy. Sosem fél és sosem hagyja cserben a humora. Ráadásul ravaszabb bármelyik férfinál. Legújabb célpontja az évente megrendezésre kerülő, az ország összes milliomosa, sznobja és szélhámosa számára kihagyhatatlan nagy esemény, a New York-i Met Gala –
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2

Helyfoglalás
Előzetes
Kszi, Simon
Ma, 18:45
Mindenkinek jár az igaz szerelem. Ám a tizenhét esztendős Simon Spier számára ez nem olyan egyszerű: családja és barátai még nem tudják, hogy meleg, ráadásul még csak nem is sejti, ki az az osztálytársa, akibe online belezúgott. A két ügy megoldása egyszerre lesz számára kacagtató, rémisztő és sorsfordító.
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2
Samfest Jazz fesztivál
Ma, 19:00
Shakatak, Molnár Dixieland Band, Stavros Lantsias Sextet, Exit Oz — a dzsesszmuzsika legkiválóbbjai szórakoztatják az érdeklődőket a Tűzoltótorony tövében.
Szatmárnémeti, T?zoltótorony

Helyfoglalás
Ocean s 8 - Az évszázad átverése
Ma, 20:50
Danny Ocean nagy volt, de nem elég nagy. Háromszor is összegyűjtötte kora legmenőbb bűnözőit, és nagy zsákmánnyal távozott... de van, aki még nála is ravaszabb, bátrabb és vonzóbb: a húga, Debbie. Debbie Ocean (Sandra Bullock) tudja, mitől döglik a légy. Sosem fél és sosem hagyja cserben a humora. Ráadásul ravaszabb bármelyik férfinál. Legújabb célpontja az évente megrendezésre kerülő, az ország összes milliomosa, sznobja és szélhámosa számára kihagyhatatlan nagy esemény, a New York-i Met Gala –
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Figyelemmel követed-e a VB-t?
Nem kérdés, ez az év eseménye
Figyelemmel követem, de azért nem mindenáron
Ha olyan meccs van, ami érdekel, azt megnézem
Legfeljebb a társaság miatt nézek focit
Nem érdekel a foci, a VB-t sem nézem
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. június 23.)


    KONYHA
      Hozzávalók: 1 csomag rétestészta (de leveles tésztával is jó), 10 dkg spenót, 20 dkg túró, 1 db tojás, ...