Fontos a vizsgahelyzet gyakorlása

Szatmár megyében több mint 4000 XI. és XII. osztályos diák tudását tesztelték a héten. A pedagógusok szerint szükség van a felmérőre: egyrészt fontos az érettségi helyzet gyakorlása, másrészt reális helyzetképet mutat arról, hogy áll a diák a felkészülésben.

Véget ért a tizenegy és tizenkettedikes diákok idei próbaérettségi sorozata, amelyet a hét folyamán tartottak meg. Hétfőn román nyelv és irodalomból, kedden anyanyelvből, szerdán a profilnak megfelelő kötelező tantárgyból, csütörtökön pedig a szaknak megfelelő választott tantárgyból vizsgáztak, az utolsó próbán már csak a végzősök vettek részt.

A választott tárgyból megyénkben összesen 2023-an iratkoztak vizsgára, közülük 1908-an meg is jelentek. Fizikából 36-an, biológiából 594-en, kémiából 107-en, földrajzból 879-en, közgazdaságtanból 12-en, filozófiából 56-an, pszichológiából 33-an, logikából 11-en, szociológiából 9-en és informatikából 171-en vizsgáztak.

A próbaérettségik eredményeit március 30-án teszi közzé a tanügyminisztérium, viszont a jegyek nem kerülnek beírásra. Ugyanakkor a tanároknak az osztályokban is meg kell beszélniük az eredményeket, sőt szülői értekezleteken is ismertetni kell ezeket, és javaslatokat kell tenni arra, hogy miként lehetne jobb eredményeket elérni a vizsgákon.

A pedagógusok zöme jónak és fontosnak tartja a próbaérettségik lebonyolítását, véleményük szerint a diákoknak szükségük van a vizsgahelyzetekben való megmérettetésre.

Szilágyi Éva magyartanárnő a következőképpen vélekedett: „Akkor hasznos igazán a próbaérettségi, ha a diákok és a tanárok egyaránt komolyan veszik, hiszen lehetőséget ad az önértékelésre. A diák és a tanár is fel tudja mérni, hogy márciusban az érettségi előtt néhány hónappal hogyan is állnak a diákok, mi az, ami igazán jól megy, hol kell erősíteni, hol kell pótolni a hiányosságokat. Egészen más a hagyományos felmérőkhöz viszonyítva, ha vizsgahelyzetbe hozzuk a diákokat és megteremtjük azokat a körülményeket, amelyekkel az érettségi során is találkozni fognak. Ez nem csak a tizenkettedikesekre érvényes, hanem ugyanúgy a tizenegyedikesekre is, hiszen ott is egy iránytűként szolgálhat ez úgy a diák, mint a tanár részére. Jó szembesülni olyan tételekkel, amelyek az adott évre szólnak, hiszen mindig a legfrissebb követelmények és szempontok szerint jönnek létre, úgy a próbaérettségi, mint majd az érettségi tételei is. Ez előrevetíti azt, hogy milyenek lesznek a kérdések, mire kell majd az érettségin odafigyelni.

Bár a próbaérettségik ideje alatt több tanóráról lemaradtak a diákok, mégsem gondolom azt, hogy kiesésről beszélhetünk, hiszen ezekre a megmérettetésekre az átlagostól jóval intenzívebben készültek a diákok”.

Vékony Gyöngyi matematikatanár szintén hasznosnak látja a próbaérettségiztetést. „Fontos, hogy a diák időben kipróbálja magát vizsgahelyzetben. Fontos, hogy érezze az érettségi okozta vizsgadrukkot, és szembesülnie kell egy olyan szituációval, amellyel pár hónap vagy akár egy év múlva élesben is találkozni fog”. A próbaérettségik negatívumaként a felmérők úgymond tétnélküliségét emelte ki a tartárnő, nehezményezve azt, hogy az elért jegyek nem kerülhetnek be a naplóba, így mindig vannak olyan diákok, akik nem veszik elég komolyan a megmérettetést.

Póti Eduárd történelemtanár, a Szatmárnémeti Református Gimnázium iskolaigazgatója elmondta, hogy pedagógusként mindig is jónak tartotta a próbaérettségik megszervezését, még akkor is, ha erre a hétre az iskola élete szinten teljesen felborul. Véleménye szerint úgy kell gondolni erre a megmérettetésre, mint egy felkiáltójelre, egy jelzésre, mivel egy viszonylag reális helyzetképet alkothatunk arról, hogyan áll a diák a felkészülésben.

A tizenegyedikesek esetében felmérhető, hogyan állnak az eddigi évek anyagával, illetve az érettségihez szükséges kompetenciákról is képet alkothatnak. Itt olyan típusfeladatokat kapnak, amelyeknek van egy megoldási módszere, amit felismerve könnyen boldogulhatnak egy év elteltével a valódi érettségi vizsgán.