Forradalmasított adóelbetyárkodás

Bármelyik oldalról is nézzük a kormány sürgősségileg elfogadott, nagyszerűnek tűnő, adócsökkenésekben és jövedelememelésekben bővelkedő „adóforradalmát”, valaki — vagy az önkormányzatok, vagy a pár millió munkavállaló — mindenképp vesztesen kerül ki belőle.

Egyik kezével ad ugyan valamit, de két kézzel el is vesz — talán így summázható a legtömörebben a kormány szerdán sürgősségileg elfogadott adóreformcsomagja, amely sok, részleteiben olvasva valóban nagyon jó döntést tartalmaz (16 százalékról 10 százalékra csökken a jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulékok is 2 százalékkal csökkenek… persze a megmaradó 35%-ot a munkavállalóknak kell kipengetniük), összességében viszont igencsak riasztó, hiszen nem igazán derül ki a legfontosabb, hogy miből is fogják pótolni a kieső összegeket. „Az érem egyik oldala: a jövedelemadó csökkentése jó döntés, hiszen így több pénz marad majd az emberek zsebében — az érem másik oldala: a 6%-os csökkentés az önkormányzatok számára megközelítőleg egyharmados kiesést fog jelenteni, ami hatalmas összegeket tesz ki, hiszen az önkormányzatok egyik legnagyobb bevételi forrása a személyi jövedelemadó. A jövedelem után fizetett adó 41,5%-a helyben marad, itt, Szatmáron, Vetésben vagy Nagykárolyban, biztos bevételt jelentve, amire és amivel lehet(ett) tervezni, de az adócsökkentéssel ez a bevétel is csökkenni fog. És akkor feltevődik a kérdés: elvárjuk az önkormányzatoktól a 'természetesnek' számító szolgáltatásokat (közvilágítás, gödörtömés stb.), vagy lemondunk az adócsökkentésről? Mert a kettő együtt eléggé kivitelezhetetlennek tűnik most” — fogalmaz lapunk megkeresésére Erdei D. István, a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja, emlékeztetve arra az RMDSZ-es kezdeményezésre, amely áthidaló megoldás lehetne, csak épp a kormány nem mutat nagy hajlandóságot rá, a szenátus plénuma kedden utasította el, és amelynek értelmében a helyben maradó adó nem 41,5%, hanem 45% lenne, és a visszaosztott összegek aránya a jelenlegi 71,5%-ról 80%-ra emelkedne. „A kormánynak nem tetszett a javaslatunk, és bejelentette, hogy a kiesések pótlását megoldja a központi költségvetésből — hát, ezt hiszem majd, ha látom. Arról nem beszélve, hogy ezzel a megoldással 'kormányfüggővé' teszik az önkormányzatokat, kiveszik a kezükből a döntés és önrendelkezés lehetőségét, mert attól fognak függeni, mikor utalja át a kormány a pénzt” — mondja a képviselő.

A „forradalmi csomag” másik nagy újítása, hogy január 1-jétől a munkavállalók fizetik bruttó keresetük után a 35%-os társadalombiztosítási járulékot — a sok és különböző tiltakozást kiváltó döntésnek van egy pozitívuma is: a járulék valóban be lesz fizetve. Eddig ugyanis sok vállalkozó azzal „ügyeskedett”, hogy a dolgozó fizetéséből lefogta ugyan az összeget, csak épp nem továbbította a nyugdíj- és egészségbiztosítási pénztárnak, a nyugdíjba vonuló vagy kórházi kezelésre szoruló munkavállaló pedig utólag szembesült ezzel a „kellemetlen” meglepetéssel. Ilyesmi január 1-jétől már nem történhet meg, mert bűncselekménynek, azaz lopásnak minősül. „Mindenképp biztosítékot kell találni arra, hogy az alkalmazott nettó jövedelme ne csökkenjen — a közszférában ez megoldható, és valószínűleg meg is oldódik azzal a 25%-os béremeléssel, amelyet az új bértörvény irányoz elő. Igaz, a közalkalmazottak fizetése a valóságban alig néhány százalékkal emelkedik csak, de legalább nem lesz kisebb. De hogy a magánszektorban dolgozók esetében mi lesz, azt nem lehet tudni. A kormány ígérete szerint megoldja, csak még nem tudni, hogyan ” — magyarázza. Túl sok optimizmusra nem ad okot az sem, hogy bár a kormány papagájként szajkózta a minimálbér 1900 lejre való emelését, s ezt elválaszthatatlanul egy füst alatt emlegette az adóújításokkal, a szerdai kormányülésen erről egy szó sem hangzott el, ugyanis a gazdasági-szociális bizottság (CES) nem véleményezte még. „Sajnos benne van a pakliban, hogy nem január 1-jétől emelkedik a minimálbér, hanem később… S nem mellékesen visszatükröződik az is, hogy rengetegen minimálbérért dolgoztatják az embereket Romániában, teljesen tisztességtelenül” — summázza a képviselő. A kormány által teljesen „pozitívnak” minősített adóügyi módosítások nyomán a jegybank tegnap jelentősen megemelte az idei inflációs előrejelzését, 1,9% helyett 2,7%-ost valószínűsítve, a lej pedig ötéves mélypontra esett az euróval szemben…

Szabó Kinga Mária