Funkcionális analfabéták — a jövő munkavállalói
A PISA-felmérés most megjelent eredményeiben elszomorító, hogy tízéves visszaesést jelentenek a román oktatási rendszerben — mutatott rá dr. Frigy Szabolcs iskolai tanácsadó, egyetemi oktató. Nagy kérdés, milyen munkaerő válik a funkcionális analfabétákból.
Kedden tették közzé a nemzetközi oktatási hálózatot vizsgáló tesztcsoport (PISA) 2018-ban végzett felmérésének eredményeit, amit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) támogat, amelyben a világ legfejlettebb országai tömörülnek, és amely siralmas képet fest a romániai oktatási rendszerről; minden téren átlag alatti eredményt értek el a hazai 15 éves diákok.
A jelentés értelmezésére dr. Frigy Szabolcs iskolai tanácsadót, egyetemi oktatót kértük fel. Elmondta, hogy az OECD nem egy oktatási szervezet, de tudják, hogy a gazdaság és az oktatás között kapcsolat van, egy jó oktatási rendszerrel lehet jó gazdaságot működtetni. Ezért az OECD háromévente finanszíroz egy világméretű felmérést, ami úgy készül, hogy az országokban teszteket végeznek, utána országonként lebontva közlik az eredményeket, és javaslatokat tesznek az országoknak.
A PISA-teszt alapvetően három területet vizsgál: a szövegértést, a természettudományi ismereteket és a matematikai ismereteket, mindezt úgy, hogy megállapíthassák, a tesztelt személy mennyi használati tudással rendelkezik. Az elméleti ismeretek felmérése ilyenkor elmarad. A teszten hatszáz pontot lehet elérni, ennek megfelelően hat szintet határoznak meg. Az egyes szint a funkcionális analfabéta, aki nem más, mint aki megkap egy szöveget, de azt nem tudja értelmezni. Nem tud olyan kérdésekre válaszolni, amelyekre a válasz ott van a szövegben. A hatos szint az, amikor a tesztelt személy komplex problémákat is meg tud oldani. Mindhárom kategóriában a szövegértelmezésnél, valamint a természettudományi és matematikai ismereteknél is vannak funkcionális analfabéták. 2009-ben például egy kutatási eredmény is megjelent arról, hogy Romániában a gyerekek hány százaléka gondolja azt, hogy a Nap kering a Föld körül. A természettudományi ismereteknél azt mérik, hogy a gyerekek mennyire ismerik a körülöttük lévő világot.
Frigy Szabolcs szerint az új PISA-felmérés most megjelent eredményeiben felháborító és elszomorító, hogy az eredmények tízéves visszaesést jelentenek a román oktatási rendszerben. Ez azt jelenti, hogy míg 2009-ben Kelet-Európában Románia az utolsó helyen volt, mára Románia leszakadt Kelet-Európától. Most már nagyságrendileg eltávolodtunk Lengyelországtól és más országoktól, és egy másik csoportba kerültünk vissza, ahol kifejezetten rossz vagy elmaradt oktatási rendszerek vannak. Olyan mutatókat hoznak például, hogy Romániában a diákok negyvennégy százaléka funkcionális analfabéta, ami az előző felméréshez képest háromszázalékos növekedés. A gyerekek négy százaléka teljesít jól mind a három kategóriában. A PISA-teszt azért a legfontosabb kutatás az oktatási rendszerek és az országok számára gazdaságilag is, mert amikor 2003-ban elkezdődtek a kutatások, voltak országok (például Németország), amelyek nagyon rosszul szerepeltek, de a politikum és az oktatási szakemberek tudtak egy olyan változást hozni a rendszerben, amivel nagyon sokat léptek előre. A 2018-as eredményekben az abszolút sikertörténet Észtország. Gazdaságilag, kulturálisan az oroszok közelsége miatt nagyon hasonlít Romániához, mégis néhány év alatt gyökeres változásokat tudtak végrehajtani. A szövegértésben és a matematikában kilencven pont különbség van az utóbbi két felmérés eredményei között, amiben két tanulmányi év van. A PISA-felmérésekkor mindig a tizenöt éveseket kérdezik meg. Egy átlagos romániai gyereknek két évet kellene tanulnia ahhoz, hogy elérje azt a szintet, amelyen most van egy észtországi gyerek. Míg más országokban, látva az eredményeket, a politika képes volt változtatni, Romániában sorozatosan rossz eredmények vannak. Frigy Szabolcs elmondta, hogy nagyon károsnak tartja a jelenlegi tanügyminiszter nyilatkozatát, aki azt mondta, nem fogadja el az eredményt, mert csak néhány iskolában végezték a tesztet, a román oktatási rendszer jobb, mint amit a számok mutatnak. Tudni kell, hogy amikor a kutatásokat végzik, egy jól meghatározott módszerrel választanak ki vidéki és városi iskolákat. A kutatási módszereket a világ legjobb kutatói dolgozzák ki, minden tesztet az adott országra standardizálnak, az országban alkalmazott tananyaghoz alakítják. Ezzel kapcsolatosan a román oktatásügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy rossz a felmérés. Nem azt mondta, hogy elismerjük és elkezdjük kijavítani a hibákat, hanem másokat bírál. Ebből megint nem várhatjuk azt, hogy változás lesz, hanem elkezdődik a bűnbakkeresés. Romániában is megszólalt néhány szakember. Voltak, akik azt hangsúlyozták — főként a gazdasági szektorban dolgozók —, hogy ez a negyvennégy százalékos funkcionális analfabetizmus azt jelenti, hogy a mostani tizenöt évesek három-négy év múlva, amikor kikerülnek az oktatási rendszerből, és dolgozni kezdenek, azon a szinten lesznek, hogy nem lehet majd bevinni őket egy munkahelyre, hogy ott önálló módon megtanuljanak egy munkafolyamatot. Nagy kérdés, milyen munkaerő válik a negyvennégy százaléknyi funkcionális analfabétából, aki nem tud problémákat megoldani. Ennek mindenképp nagy hatása lesz a gazdaságra. Mások azt javasolják, hogy oda kellene adni ezeket a teszteket kitöltésre a tanároknak. Meg kellene nézni, hogyan töltik ki a tanárok ezeket a teszteket, amelyeken nem az elméletet kérik. Nálunk a címzetes tanári vizsgákon az elméletet kell tudni. Kérdés, hogy mennyire képes a tanár a diákot felkészíteni az életre — vetette fel Frigy, elismerve, hogy a szakmán belül elkezdődött egy diskurzus, de központi szinten teljesen negatívan állnak hozzá a dolgokhoz, és nem beszélnek a valós problémákról. Hiányzik a tehetséggondozás, nincsenek jól teljesítő gyerekek, mutat rá a hazai oktatási rendszer problémáira a szakember, de arra is figyelmeztet, hogy miközben azt a kevés jó tanulót jutalmazza a rendszer, nem sokat törődnek azzal, hogy mi lesz a negyvennégy százaléknyi funkcionális analfabétával. Kettészakadóban van az oktatási rendszer. Romániában lényegesen befolyásolja a diákok tanulmányi eredményét az, hogy hol van a lakhelyük, milyen a szülők végzettsége és gazdasági háttere. Egy jó oktatási rendszerben nem számít, hogy ki hova született, ugyanazokat a lehetőségeket kapja — véli Frigy Szabolcs.
Elek György
