Fürkész — nem csak egy verseny

Saját magunkkal szemben kell annyira igényesnek lennünk, hogy tisztán, szépen és helyesen beszélünk — a Fürkészen részt vevő gyerkőcökbe már beléjük ivódott anyanyelvünk tisztelete.

Tény, hogy édes anyanyelvünk nem a legegyszerűbb és nem is a legkönnyebb nyelvek közé tartozik, viszont mérhetetlen játékosságának és logikájának köszönhetően egy-egy nyelvhelyességi feladat megoldásainak tárháza igen gazdag — s ezért is olyan töretlenül népszerű a Fürkész helyesírási és nyelvhelyességi verseny a lurkók körében immár egy évtizede. A megmérettetés célja változatlan: olyan szórakoztató és szakmai rendezvény szervezése a mai kor gyermekei számára, melyre felkészülve egyrészt hasznosan tudják eltölteni idejüket, másrészt élvezik is a versenyzést, harmadrészt pedig — s talán ez a legfontosabb — gyarapítják szókincsüket, beléjük ivódik a választékos, szép beszéd. „A feladatok mindig változatosak és gondolkodásra késztetőek, természetesen a versenyre nagyon sokat kell és nagyon sokat lehet is készülni, sok olvasást és gyakorlást követel meg, utóbbit játékos formában is, hiszen magyar anyanyelvünkben rengeteg játékosság van, és egy-egy feladat megoldásainak tárháza igen gazdag. S ez, mondhatom úgy is, hogy mágnesként vonzza a kisdiákokat, miközben szinte észrevétlenül lételemükké válik a szép és helyes beszéd, a változatos szófordulatok használata. Nemcsak bízom benne, de hiszem is: a megmérettetésekre készülő, azokon részt vevő kis- vagy nagyobb diákok már most s felnőttként is, SMS-ben is kiteszik az ékezeteket, kerülik a mostanság egyre inkább divattá váló, és sajnos a köztudatban mélyen úgy is rögzülő szótorzításokat. Mindennapos téma az anyanyelvhasználati jog — de tiszteljük is annyira anyanyelvünket, hogy szóban, írásban egyaránt helyesen használjuk! Saját magunkkal szemben kell annyira igényesnek lennünk, hogy tisztán, szépen és helyesen beszélünk” — hangsúlyozza Leiti Mónika tanítónő, aki kolléganőjével, Román Melindával már hosszú évek óta lelkes szervezője a versenynek megyénkben, amely mind a mai napig az egyetlen ilyen típusú megmérettetés az elemista kisdiákok számára. S hogy szavait nem esetleg valamiféle szakmai elfogultság mondatja, és a verseny népszerűségét mi sem igazolja jobban, mint hogy pénteken kora délután a körzeti szakaszon közel 300 elemista vette kézbe a feladatlapot, és látott neki nagy izgalommal a tollbamondásnak, a betűrendbe rendezésnek, szótagolásnak, a szólások értelmezésének, tükörszavak keresésének, eszperente nyelvű mondatok megírásának (a szavakban csak az e magánhangzó szerepelhet) és a többi, nagyon változatos és érdekes nyelvi feladvány megoldásának, hogy a sok felnőtt számára is komoly fejtörést okozó j vagy ly helyes használatát már ne is említsük.

Nagykároly és környéke körzetében Komlódi Enikő vállalta a megmérettetés megszervezését; Szatmárnémetiben a Szamos jobb partja körzetében a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban bizonyíthatták tudásukat a nebulók az intézmény tanítónői csapata (Leiti Mónika, Földes Ildikó, Krányák Jusztina, Renn Renáta, Urbán Klára) szervezésében, míg a bal parti körzetben Koncz Tünde szervezte a megmérettetést. „A körzeti verseny legügyesebbjei, azaz az évfolyamok 25%-a jövő év elején, februárban a megyei szakaszon méri majd össze tudását, az ott továbbjutók pedig tavasszal utaznak Nagyszalontára az országos döntőre — ugyanis mostantól a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum a verseny főszervezője. Nem csak nálunk, de az országban mindenhol most zajlik a körzeti verseny, s mivel a javítások során sokszor előfordul, hogy a feladatmegoldás pontszámai azonosak, továbbra is a tollbamondást használjuk ‘döntőbírónak’, a körzeti megmérettetés eredményeiről pedig a következő napokban értesítik a felkészítő tanítókat a nagyszalontai szervezők” — mondja Leiti Mónika.

Szabó Kinga Mária