×
2024. 03 28.
Csütörtök
Gedeon, Johanna
14 °C
enyhe eső
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON

Gazdaként is keresni kell az anyagi forrást

2020.02.10 - 12:09
Megosztás:
Gazdaként is keresni kell az anyagi forrást

Öt előadó igyekezett hasznos gazdálkodási, pályázási és helyzetkihasználási lehetőségeket bemutatni Lázáriban a szombati gazdakonferencián; hat Szatmár megyei településről érkeztek érdeklődők, hallgatták az előadásokat és tettek fel kérdéseket.

Hídépítés határok fölött címen tartottak Lázáriban szombaton egy gazdaságfejlesztést célzó konferenciát, amelyen kárpátaljai, délvidéki, anyaországi és erdélyi gazdálkodók, pályázatírók és gazdasági szakemberek osztották meg tapasztalataikat a résztvevőkkel. A szatmárnémeti Híd egyesület által szervezett tanácskozás legfontosabb következtetése talán az lehet, hogy a mai gazdálkodó nem csak a földet túrja, szánt, vet és arat, hanem rajta tartja a szemét a pályázati lehetőségeken, kihasználja az adódó új lehetőségeket, hiszen egy-egy elmulasztott lehetőség végzetes is lehet a gazdaság számára, egy meg nem pályázott támogatás veszteségként jelentkezik a költségvetésben.

Jó helyre kerüljön a támogatás!

Dr. Kozári József, a gödöllői Szent István Egyetem gazdaság- és társadalomtudományi karának dékánhelyettese nem csak a pályázatírás fortélyairól beszélt a jelenlévőknek, de pályázatelbírálóként kulisszatitkokat is megosztott. Az elbíráló bizottság tagjai is emberek, szeretnek választ kapni azokra a kérdésekre, amelyeket a pályázati feltételek között feltettek, szeretnek érdekes pályázatokat olvasni, és szeretik, ha tényleg jó helyre kerül a támogatás, a finanszírozásnak meglesz a hozadéka. Magyarország kormánya a közelmúltban 44 ezer határon túli pályázót támogatott, ennek révén 228 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Hamarosan indul a Kárpát-medencei Agrár-szaktanácsadási és Vidékfejlesztési Innovációs Központ újabb pályázási időszaka, érdemes odafigyelni erre.

Kicsiben vagy nagyban

Szabó Bilibók Attila vegyszermentes, önálló, aprócska gazdaságot tart fenn a székelyföldi Kisgalambfalván, ötödik éve termel növények-halak szimbiózisára épülő, úgynevezett akvapónikus rendszerben konyhanövényeket. Ő arról beszélt, hogy egy ilyen felépítésű rendszer néhány négyzetméteres vagy akár néhány hektáros felületen is elképzelhető, s egy konyhát, több családot vagy akár egy szélesebb vevőkört is képes ellátni. Ők odahaza önerőből csinálták a maguk kis családi akvapónikus rendszerét, tehát nagyon olcsó elemekből is megoldható ez, ám a bővítés érdekében folyamatosan pályáznak. 

Alternatíva a hazatérőknek

János Ferdinánd elmondta, hogy ahonnan ő érkezett, ott azt a jelenséget reagálták le, hogy külföldi munkavállalásból hazatérő fiatalok számára szolgáltattak 10, 20, 100 ezer eurós tőkével elindítható mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos információkat. Ő volt a másik előadó, aki kis területen történő gazdálkodásból való megélhetés lehetőségét igazolta; szerinte egy nyolc órában dolgozó férj és feleség még egy-egy fizetést ki tud gazdálkodni 1–2 hektáron, ha észszerűen jár el, és tényleg foglalkozik a földdel. Erre Béres Antal lázári alpolgármester is reagált, konkrét példával: 10–15 ezer lejes befektetéssel évi 30 ezer lejes profitot lehet két hektáron megtermelni, egy ekkora területen megtermett burgonyát akár egy helyi felvásárlónak is el lehet ősszel adni.

Link Lajos délvidéki vállalkozó a nehéz szerbiai boldogulásról beszélt, tapasztalatai szerint a Délvidéken nem lehetett délibábot kergetnie a gazdálkodóknak, nemcsak a termelésre és az előállításra kellett figyelnie, hanem arra is, hogy olyat termeljenek, amit el lehet adni. Sokkal nehezebb értékesíteni a terményt, mint előállítani azt. Egy mai mezőgazdásznak a volt szocialista blokk bármelyik országában termelőnek, menedzsernek, alkusznak és értékesítőnek is lennie kell egy időben.

Ukrajnában rossz a helyzet

Pataki Gábor, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége aligazgatójának az előadásából az derült ki, hogy aki azt gondolja, hogy a romániai vállalkozói vagy gazdálkodói szféra nagyon nehéz helyzetben van, az téved, az ukrajnai helyzet az itteninél sokkalta rosszabb. 2016 előtt semmilyen magyarországi támogatás nem szólt Kárpátaljának, de az azután beinduló Egán Ede-program megmentette a kis mezőgazdasági családi vállalkozásokat; ha nincs ez a program, mára nem létezne ez a réteg. Három év alatt mintegy 20 milliárd forintot pumpált a délnyugat-ukrajnai térségbe a magyar kormány, és a helyzetet jól mutatja, hogy tavaly az Egán Ede Alapítvány ellen titkosszolgálati vizsgálat indult. A kárpátaljai mezőgazdaság munkaerőhiánnyal küzd, mert óriási az elvándorlás a térségben, szükség van a felvevőpiac bővítésére is, mutatott rá Pataki, mert csak helyi piacra termelnek. Ezért minden szatmári és erdélyi vállalkozót és termelőt meghívott a júliusi tiszapéterfalvi Turul Expóra, ahol talán esélyük lesz olcsó és jó minőségű ukrajnai terményekre találni.

Princz Csaba