Görgey, a forradalom meg nem értett hőse
Tegnap Thoroczkay Sándor történelemtanár tartott előadást Görgey Artúr halálának századik évfordulója alkalmából, aki szerint a magyar hadtörténelem egyik legmarkánsabb alakjának a megítélése több mint egy évszázadon keresztül tévesen és egyoldalúan történt.
A szatmárnémeti Szent István Kör célkitűzései között szerepel a nagy történelmi személyiségeinkről és a nagy történelmi eseményeinkről való megemlékezés — hangsúlyozta Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke. Május 21-én lesz száz éve, hogy elhunyt Görgey Artúr honvédtábornok, hadügyminiszter, aki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal volt a honvédsereg fővezére. Polgári végzettségét tekintve vegyész, és 1848 előtt e területen is kiemelkedő eredményeket publikált. A szabadságharc bukását követően Ausztriában internálták. Ebben az időszakban írta meg, és 1852-ben német nyelven meg is jelentette kétkötetes emlékiratait. Csak 1867-ben, a kiegyezés után térhetett vissza Magyarországra. Testvére, Görgey István házában élt 1916-ban, 98 éves korában bekövetkezett haláláig. A kerek évforduló alkalmából Thoroczkay Sándor történelemtanár tartott előadást.
Thoroczkay kiemelte: a magyar hadtörténelem egyik legmarkánsabb alakjának a megítélése több mint egy évszázadon keresztül tévesen és egyoldalúan történt. Őt tették egyértelműen felelőssé a világosi fegyverletételért és az 1948–49-es szabadságharc elfojtásáért. Ebben az ítéletben nagy szerepet játszott Kossuth álláspontja, amit először a vidini levélben fogalmazott meg 1849. szeptember 11-én, és ezt a nézetet szolgálta az emigráció, Görgey volt beavatottjai, Mészáros Lázár, Dembinszky Henrik és számos harcostársa. A tizennyolc évig tartó plagenfurti száműzetés alatt a vádak kapcsán Görgey Életem és működésem Magyarországon 1848–49-ben című emlékiratában próbálja tisztázni tetteit. A kiegyezés utáni hazatérése nem könnyített a helyzetén, a közvélemény álláspontja változatlan maradt. Ennek ellenére számos közéleti személy, mint Deák Ferenc, Eötvös József, Nyári Pál, majd a későbbi évtizedekben Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Gyulai Pál, Kozma Artúr, Kosári Domokos ténykedett a rehabilitálásáért. Nagy szerepet játszott ebben öccse, Görgey István is, aki szinte teljes életét bátyja rehabilitálásának szentelte. Az 1880-as évek végén Kossuth is változtatott a véleményén, majd 1884-ben volt harcostársai, Klapka, Asserman és több mint hetven ember nyilatkozatban foglalt állást Görgey ártatlansága mellett. A múlt század elejére már nagyjából a történetírás is feloldotta a bűne alól. 1935-ben Görgeynek lovasszobrot állítottak Budán, ezt a II. világháború idején lerombolták, de az 1990-es években Katona Tamás visszaállította Budapest első kerületében. A jelenkor történetírása (Katona Tamás, Hermen Róbert, Czikány Attila és sokan mások) szintén a valóságnak megfelelően igyekszik Görgeyt Hunyadi János után a legnagyobb magyar hadvezérnek minősíteni. Ezt a célt szolgálta az ez év áprilisában megtartott emlékkonferencia és ezt próbálja szolgálni a szatmárnémeti Szent István Kör előadása is.
Elek György
