Gyermeknap Szamoskrassón

Bűnügy az elmegyógyintézetben címmel szerveztek gyermeknapi ünnepséget a szamoskrassói Bem József Általános Iskolában. Volt játék, bazár és a megérdemelt oklevelek és finomságok kiosztása.

A játék egy nem mindennapi helyzetből indult ki. Rákosi Réka Renáta tanítónő közölte az iskola diákjaival, hogy a hely, ahol tartózkodnak, nem az iskola, hanem az elmegyógyintézet, ahol bolondok vannak. Ez esetben a bolondok szerepét az iskola pedagógusai töltötték be, a diákok nagy szórakoztatására. Minden pedagógus szerepet játszott, volt ott: pék, virágárus, kéményseprő, balett-táncos, őrült focidrukker, takarító, szakács, újságíró, úszóbajnok és persze mind, mind őrültek. Ezen a napon azonban bűncselekmény történt az elmegyógyintézetben: ellopták az igazgató kedvenc nyakkendőjét. A tolvajról csak az őrültek tudnak információkat, ők azonban nem hajlandóak szóba állni a rendőrséggel, ezért az igazgató a gyerekek segítségét kéri, hogy derítsék ki, ki lehet a tolvaj, aki a megtalálókat tiszteletbeli nyomozóvá léptette elő. Minden „őrült pedagógus” tehát rendelkezett egy információval a tolvajról. A gyerekek csapatokra osztva (minden csoportban részt vett minden korosztály, azaz vegyes csoportokat alakítottak) kellett „kiszedjék” az örültekből az infókat. Minden csapatnak volt egy VIII. osztályos vezetője, akinél volt a lista, arcképekkel az esetleges gyanúsítottakkal, oda lejegyezhették a megszerzett infókat. Ahhoz, hogy az őrültektől megtudják az információt, teljesíteniük kellett bizonyos feladatokat: pl. a péknél dagasztani, a focidrukkerrel együtt szurkolni egy megnevezett focicsapatnak, a balett-táncosnővel együtt táncolni, a takarítónővel takarítani, a nagyothalló újságírónak riportot adni, a szenilis úszóbajnokkal együtt átúszni a képzeletbeli medencét, a virágárussal képzeletbeli virágcsokrot kötni, a kéményseprővel kéményt takarítani, a szakáccsal sírva hagymát pucolni. A játék akkor ért véget, amikor egy csapat megtalálta a bűnöst. Tíz csapat volt összesen és két győztes (egy időben találták meg a bűnöst). Több mint száz gyerek játszott együtt egyszerre, ugyanazért a célért. A játékban szerepet vállaltak a pedagógusok is: őrültet játszottak a gyerekek előtt, kiléptek a megszokott irányítói szerepből és nem mindennapi viselkedésformát öltöttek magunkra. Egyaránt élménydús és szórakoztató volt ez a nap diáknak és pedagógusnak. A gyerekek olyan megjegyzéseket tettek, mint : „Ez volt életem legszebb napja!”, „Miért nem lehet így vagy hasonlóan tanulni is!”, „Hogy lehetnek a tanárok ennyire mókásak”? A nap a bazárral folytatódott, ahol a gyerekek az otthonról hozott megunt játékaikat, tárgyaikat elcserélhették egymás közt. A gyermeknapot a bűncselekmény kiderítőinek tiszteletbeli nyomozóvá való előléptetése és a jól megérdemelt finomságok elfogyasztása zárta.